Ádám Éva

Ádám Éva

Senior Research Fellow
  eva.adam@ajtk.hu

Éva Ádám worked as International Relations Manager at AJKC between 2014 and 2016, then returned to this position in 2018. He graduated from Eötvös Loránd University (ELTE) with a BA degree in Arab and Persian linguistics and cultural studies. He also holds an MA degree in Islamic Studies from Corvinus University of Budapest (CUB) with a BA degree in International Relations. Currently, he is pursuing a PhD in ELTE’s Arabic Studies Doctoral Programme, specializing in the relations between Islamic legal theory and political Islam, while at the AJKC his research area covers the current political affairs of the Middle East.

Az Amerikai–iráni Kapcsolatok Az Elmúlt Negyven Évben

Az Amerikai–iráni Kapcsolatok Az Elmúlt Negyven Évben

Téves percepciók és eredménytelenség

Idén van az 1979-es iráni iszlám forradalom negyvenedik évfordulója, az amerikai–iráni kapcsolatokban azonban továbbra sem történt jelentős enyhülés, és a diplomáciai kapcsolatok nem álltak helyre a két ország között a negyven évvel ezelőtti szakítás után. Sőt, jelenleg a katonai beavatkozás lehetősége is felmerül az USA Irán-stratégiájában. Az Iránt „lator államnak” tartó elemzők mellett számos véleményalkotó gondolja úgy, hogy Irán nem az oka, hanem csupán a haszonélvezője a Közel-Kelet utóbbi két évtizedben bekövetkezett destabilizációjának.

Read more
Regional Dimensions of the Belt  and Road Initiative

Regional Dimensions of the Belt and Road Initiative

The aim of present paper is to analyse and compare different approaches to the challenges and opportunities that Europe and Asia face in terms of connectivity, especially in the light of China’s Belt and Road Initiative (BRI), as well as the EU’s Asia-Europe connectivity plan. The paper primarily focuses on the economic, political, and geopolitical dimensions of the topics at hand. Firstly, the authors touch upon different approaches to connectivity and compare the EU’s connectivity plan and BRI. Secondly, the developments of BRI will be presented along with actual cases that show how BRI projects have been realized so far.

Read more
Outlook 2020

Outlook 2020

Perspectives for the next year from the Antall József Knowledge Centre Research Team

This year, New Years’ Eve will not only see a regular new year coming but the closing of a whole decade. The aggregate analysis of the AJRC research group points toward specific likely conclusions about the world which suggest 2020 to be a concluding year of the problems of the 2010s. Many of those issues that characterised international relations for quite some time have now reached a point of rest—though not resulted in a definitive outcome.

Read more
Az Öböl monarchiák arab tavasz utáni ellenforradalmi törekvései a Közel-Keleten

Az Öböl monarchiák arab tavasz utáni ellenforradalmi törekvései a Közel-Keleten

Az arab tavasz előtt a Közel-Kelet valamennyi arab államával kapcsolatban elterjedt volt az a nézet, hogy nem aktív szereplői, hanem csupán haszonélvezői vagy éppen károsultjai a világpolitikai folyamatoknak. A térség alacsony fokú belső gazdasági integráltsága folytán a Mediterráneum arab államai nem tudnak egyenlő partnerként részt venni a világgazdasági folyamatokban, illetve a nagyhatalmak geopolitikai érdekeik mentén saját politikai és gazdasági céljaik elérése érdekében kihasználják a helyi rezsimeket. Ez a nézet a 2010-es években gyökeresen megváltozott, hiszen ebben az időszakban a Perzsa-öböl (vagyis röviden „az Öböl”) olajmonarchiái aktívabb kül- és biztonságpolitikába kezdtek. Ennek kialakulásához belső és külső okok vezettek.

Read more
A koronavírus hatása Irán bel- és külpolitikai folyamataira

A koronavírus hatása Irán bel- és külpolitikai folyamataira

Irán számára a koronavírus megjelenése egy több éve tartó bel- és külpolitikai válságsorozat betetőzését jelenti. Donald Trump hatalomra kerülése óta az amerikai-iráni kapcsolatok történelmi mélypontra kerültek. Az amerikai kormányzat maximális politikai és gazdasági nyomást helyez az iráni rezsimre és gazdaságra, amelyet az európai államok az elmúlt három évben EU-s keretek között igyekeztek enyhíteni, sikertelenül.

Read more
A Kászem Szolejmáni halálát követő amerikai-iráni katonai feszültség fejleményei a Covid-19 járvány tükrében

A Kászem Szolejmáni halálát követő amerikai-iráni katonai feszültség fejleményei a Covid-19 járvány tükrében

Read more
Arab tavasz: tíz év sikerei és kudarcai

Arab tavasz: tíz év sikerei és kudarcai

A 2010-es évek közel-keleti politikai és társadalmi változásait nagyon sok szakértő hajlamos az alapján értékelni, hogy a politikai rezsimváltozások demokratikus átalakulásokhoz vezettek-e vagy sem. Így könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyedüli sikertörténet Tunézia, míg a többi arab államban megbukott a „demokratizálódás” kísérlete. Ez a megközelítés egy rendkívül korlátozott értelmezési keretet ad az elmúlt tíz év változásainak az értékeléséhez és nem mond semmit az arab társadalmakban végbemenő lényegi változásokról.

Read more
Global Demographic Outlook 2020 – Demographic Perspectives from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Global Demographic Outlook 2020 – Demographic Perspectives from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Global population witnessed an unprecedented growth in recent decades. From reaching 4 billion in 1974, 6 billion in 1999 and 7.8 billion people this year, the world’s population is set to reach the 8-billion mark in the very near future. This rapid growth will affect less developed nations the most; however, in strong contrast, economically advanced countries across the globe will witness a sharp drop in population, due to a set of mutually-aligned trends. Fertility rates under the 2.0-2.1 threshold required for a stable reproduction rate, combined with an increasing life expectancy, mean that these states will not only have fewer citizens, but will also have to find a solution for the increasing pressure on their current pension system, as a declining number of workers will have to support a growing number of pensioners.

Read more
Irak bel- és külpolitikai viszonyai Musztafa al-Kázimi miniszterelnöki beiktatása után

Irak bel- és külpolitikai viszonyai Musztafa al-Kázimi miniszterelnöki beiktatása után

Irak 2003 óta, vagyis a Szaddám Huszajn bukását követő években változatlanul egy korrupcióval és gazdasági nehézségekkel küzdő ország, amelynek a belpolitikai folyamatait meghatározza az USA és Irán katonai, politikai és gazdasági befolyásért folyó versengése. Ezt a versengést maga a 2003 utáni etno-szektariánus alapokra helyezett iraki politikai rendszer teszi lehetővé, amelynek eredeti célja a társadalmi inkluzivitás mértékének növelése lett volna, azonban csak a vallási, etnikai és politikai szekták és klikkek közötti feszültségek növekedéséhez vezetett.

Read more
Az iráni-afgán kapcsolatok az USA afganisztáni katonai kivonulásának lehetősége tükrében

Az iráni-afgán kapcsolatok az USA afganisztáni katonai kivonulásának lehetősége tükrében

A közös történelem, kultúra, nyelv és legfőképpen a két ország között húzódó közel ezer kilométer hosszú határ miatt Irán és Afganisztán között természetes kapcsolat van. Irán számára Afganisztán történelmi hátországot képez, mivel a határon túli tartományokban perzsa nyelvet beszélő és a síita iszlámot nagy számban gyakorló népcsoport él. Afganisztán modern kori története során elhelyezkedése miatt számos nagyhatalom kívánt tulajdonjogot gyakorolni az ország területe felett, ezért az utóbbi évtizedekben Irán csak korlátozottan volt képes élni regionális középhatalmi státusából adódó befolyását a szomszédos országban. A rossz verseny­pozíció mellett az iráni kül- és biztonságpolitika szempontjából az ország nyugati és déli szomszédsága, illetve a Levante alrégió az elmúlt negyven évben egyértelműen prioritást élvezett Afganisztánnal szemben. Mindemellett a hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül folyamatosan nőtt Irán politikai és gazdasági befolyása, ami annak köszönhető, hogy Irán célvezérelt külpolitikát követve a legtöbb afgán belpolitikai szereplővel jó kapcsolatok kialakítására törekedett. Mindezt a legfőbb cél érdekében, ami az USA és a nyugati katonai erők teljes kivonulása, csakúgy, mint Irakban.

Read more
The Global Effects of the  COVID-19 Pandemic

The Global Effects of the COVID-19 Pandemic

Selected Analyses by the Antall József Knowledge Centre Research Team

The unprecedented extent of the novel coronavirus (COVID-19 or also referred to as SARS-CoV 2) caught most of the experts by surprise. From its first appearance in late 2019 in Asia to its quick spread to other continents in early 2020 the pandemic made an unprecedented mark on global affairs in the 21st century. The researchers of the Antall József Knowledge Centre produced a set of short analyses in the past months that take a specific look at the widespread effects of the COVID-19 pandemic. From international relations to the future of the tourism and fashion industry, from the Middle East to the Western Balkans the prolonged presence of the virus is and will affect a large segment of our political, economic and social discourse.

Read more
A COVID-19 járvány globális hatásai

A COVID-19 járvány globális hatásai

Az Antall József Tudásközpont kutatócsapatának válogatott elemzései

A legtöbb szakértőt meglepetésként érte a globális koronavírus (COVID-19, SARS-CoV 3) járvány példátlan ütemű elterjedése. 2019 végén való ázsiai megjelenését követően a járvány hamar elérte a világ távoli szegleteit is 2020 első felében, példátlan mértékben befolyásolva mindennapjainkat. Az Antall József Tudásközpont kutatói az elmúlt hónapokban rövid elemzéseket készítettek, amelyek egyes konkrét kérdésekben vették górcső alá a COVID-19 járvány széles körű hatásait. A nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a turisztikai és divatipar jövőjéig, a Közel-Keleten át a Nyugat-Balkánig a vírus várhatóan hosszan eltartó jelenléte mély hatást fog gyakorolni a politikai, gazdasági és társadalmi diskurzusok döntő többségére.

Read more