2020 07 | Péter Stepper | Foreign and Security Policy
A stratégia jellemzői
A 2020-ban elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) összhangban van Magyarországnak a 2002-es, majd a 2004-es stratégiában is megjelenő alapvető értékeivel, kiemelve az euroatlanti értékek fontosságát és a magyarságért érzett felelősséget nemcsak az ország területén, de a határainkon túl is. A stratégia megalkotásakor a szövegezők figyelembe vették a kormányfői és miniszteri nyilatkozatokat, valamint a kormány programját is. A mostani magyar nemzetbiztonsági stratégia természeténél fogva politikai szándéknyilatkozatnak is számít, végrehajtásának sikeressége pedig a kormány politikai felelőssége. A magyar stratégiák nem olyan fehér vagy zöld könyvek, mint a német vagy a francia stratégiák, mivel azoktól eltérően nem írják le több száz oldalon az országot körülvevő világ sajátosságait, hanem lényegre törő, rendelkező típusú dokumentumok. Ebben inkább az amerikai mintát követik, hiszen ott szintén világos, utasításokat tartalmazó, általában az elnök és a stábja gondolatait tükröző stratégiák szoktak készülni. A magyar NBS-eknek jogi kötőerejük van, az ágazati stratégiák megalkotásakor tehát nem lehet eltérni az a dokumentumban megszabott irányoktól. Ha a végrehajtás során a célok megvalósításához nem lenne elegendő anyagi fedezet, vagy nem állna rendelkezésre szervezeti háttér, akkor az aktuális kormányzat politikai felelőssége világos és transzparens módon tűnik ki.
A stratégia célja
A nemzetbiztonsági stratégiák a nemzetközi partnerek, a szomszédos országok, a szövetségesek és a lehetséges kihívók felé is üzenetet hordoznak. A jelenlegi stratégiában világosan megjelenik a hazai és a határon túli magyarság védelmének kötelessége, ez pedig azt az üzenetet hordozza a diaszpóra (és a kérdéses külföldi partnerország) számára, hogy Budapest az adott országban élő magyar kisebbséget kész anyagi és kulturális javakkal segíteni. A stratégiák az országon belülre, a kormánynak bizalmat szavazó választók számára is hordoznak üzenetet, miután elszámolnak arról, hogy a kormányzat mire kívánja költeni az adófizetők pénzét. Végső soron pedig az államigazgatás teljes szervezetrendszere számára is üzenetet fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy azok részei milyen keretek között képzeljék el jövőbeni tevékenységüket, és milyen fő céloknak kell majd megvalósulniuk ahhoz, hogy a stratégiában lefektetett alapelvek érvényesüljenek.
A jelenlegi stratégia a negyedik ilyen jellegű átfogó dokumentum a rendszerváltás óta, de az első, amely konkrét, számszerűsíthető jövőbeni elvárásokat tartalmaz, és nagystratégiai elemeket hordoz magában. Ilyen nagystratégiai elemek lelhetőek fel például a nemzeti jövőképet kifejtő bekezdésekben. Ezek ugyanis kifejtik, hogy a magyar nemzeti nyelv és kultúra megőrzése, a társadalmi és gazdasági szilárdság, kiszámíthatóság, illetve az együttműködési hajlandóság létfontosságú feladatnak számítanak. A közbiztonság terén a fő cél a jelenlegi magas szintű állapot fenntartása, de nem kevésbé fontos az ütőképes, fejlett magyar védelmi iparra támaszkodó haderő kiépítése sem. Ezzel kapcsolatban konkrét indikátorokat is megjelöl a dokumentum, hiszen világosan kimondja: Magyarországnak az EU ötödik és a világ tizedik legbiztonságosabb országává kell válnia.
Az utókor feladata eldönteni, hogy az adott célok mennyire vágyvezéreltek, jelen keretek között csupán a megvalósíthatóság útjában álló akadályokat és a feltételek megteremtésének esélyét, illetve mérhetőségét tudjuk értékelni. Ahogy Szenes Zoltán vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, korábbi vezérkari főnök egy tévéinterjúban kiemelte, a globális békeindexen Magyarország 2019-ben a 19. helyet foglalta el. A legutóbbi, 2020-ban publikált kutatás szerint viszont már csak a 24. helyen szerepelt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kutatásban 163 országot vizsgáltak, ez egészen jó eredmény, ám a mostani stratégia rendelkezései szerint innen tizennégy helyet kéne előrelépnünk ahhoz, hogy az első tíz ország legbiztonságosabb ország között tartsanak számon minket. Az fenti rangsor alapján Magyarország a 16. legbiztonságosabb európai ország, vagyis a kontinens országai között tizenegy helyet kéne előrelépnünk ahhoz, hogy teljesítsük a stratégiában leírtakat.
<style type="text/css">
.tg {border-collapse:collapse;border-spacing:0;}
.tg td{border-color:black;border-style:solid;border-width:1px;font-family:Arial, sans-serif;font-size:14px;
overflow:hidden;padding:10px 5px;word-break:normal;}
.tg th{border-color:black;border-style:solid;border-width:1px;font-family:Arial, sans-serif;font-size:14px;
font-weight:normal;overflow:hidden;padding:10px 5px;word-break:normal;}
.tg .tg-0pky{border-color:inherit;text-align:left;vertical-align:top}
</style>
<table class="tg">
<thead>
<tr>
<th class="tg-0pky">Ország</th>
<th class="tg-0pky">2019-es helyezés</th>
<th class="tg-0pky">2019-es pontszám</th>
</tr>
</thead>
<tbody>
<tr>
<td class="tg-0pky">Izland</td>
<td class="tg-0pky">1</td>
<td class="tg-0pky">1,072</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Új-Zéland</td>
<td class="tg-0pky">2</td>
<td class="tg-0pky">1,221</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Portugália</td>
<td class="tg-0pky">3</td>
<td class="tg-0pky">1,274</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Ausztria</td>
<td class="tg-0pky">4</td>
<td class="tg-0pky">1,291</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Dánia</td>
<td class="tg-0pky">5</td>
<td class="tg-0pky">1,316</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Kanada</td>
<td class="tg-0pky">6</td>
<td class="tg-0pky">1,327</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Szingapúr</td>
<td class="tg-0pky">7</td>
<td class="tg-0pky">1,347</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Szlovénia</td>
<td class="tg-0pky">8</td>
<td class="tg-0pky">1,355</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Japán</td>
<td class="tg-0pky">9</td>
<td class="tg-0pky">1,369</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Svájc</td>
<td class="tg-0pky">10</td>
<td class="tg-0pky">1,375</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Csehország</td>
<td class="tg-0pky">11</td>
<td class="tg-0pky">1,383</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Írország</td>
<td class="tg-0pky">12</td>
<td class="tg-0pky">1,39</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Ausztrália</td>
<td class="tg-0pky">13</td>
<td class="tg-0pky">1,419</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Finnország</td>
<td class="tg-0pky">14</td>
<td class="tg-0pky">1,488</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Bhután</td>
<td class="tg-0pky">15</td>
<td class="tg-0pky">1,506</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Malajzia</td>
<td class="tg-0pky">16</td>
<td class="tg-0pky">1,529</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Hollandia</td>
<td class="tg-0pky">17</td>
<td class="tg-0pky">1,53</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Belgium</td>
<td class="tg-0pky">18=</td>
<td class="tg-0pky">1,533</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Svédország</td>
<td class="tg-0pky">18=</td>
<td class="tg-0pky">1,533</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Norvégia</td>
<td class="tg-0pky">20</td>
<td class="tg-0pky">1,536</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Magyarország</td>
<td class="tg-0pky">21</td>
<td class="tg-0pky">1,54</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Németország</td>
<td class="tg-0pky">22</td>
<td class="tg-0pky">1,547</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Szlovákia</td>
<td class="tg-0pky">23</td>
<td class="tg-0pky">1,55</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Románia</td>
<td class="tg-0pky">24</td>
<td class="tg-0pky">1,562</td>
</tr>
<tr>
<td class="tg-0pky">Mauritius</td>
<td class="tg-0pky">25</td>
<td class="tg-0pky">1,606</td>
</tr>
</tbody>
</table>
A Global Peace Index rangsorát vezető országok
Adatok forrása: Wikipedia
A mérhetőség szempontjából komoly gondot okoz, hogy a legtöbb globális stratégia olyan indikátorokat használ, amelyek a béke mértékét úgy határozzák meg, hogy megvizsgálják, az adott ország mennyire militarizált. Ez alól a globális békeindex sem kivétel. Magyarország jelenleg a legkevésbé militarizált országok közé tartozik az elmúlt évtizedek kormányzati lépéseinek köszönhetően, azok ugyanis folyamatosan elvonták a forrásokat a haderőtől. Az új stratégiában több helyen is megjelenik a védelmi ipar felvirágoztatásának és a haderő fejlesztésének követelménye. Ezzel a rendszerváltás utáni magyar kormányok régóta adósak mind a haderő, mind a nemzetközi szervezetek (egészen pontosan az NATO és az EU) irányába, a változtatás tehát időszerű és hasznos. A fejlesztések nem szándékolt következménye viszont az lesz, hogy rövid távon a globális békeindexen nem előrébb, hanem hátrébb fog kerülni Magyarország, így a biztonságosságot célszerű lenne nem a béke mértékével, hanem más indikátorokkal mérnünk. Ehhez Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot is tekinthetjük viszonyítási alapnak, mivel hasonló méretű és földrajzi fekvésű országokról lévén szó, ha hozzájuk képest jól teljesít Budapest, akkor az már értékelhető teljesítmény.
Változások a korábbi stratégiához képest
Az új stratégia prioritásainak élére a szuverenitás kérdése került. A korábbi dokumentumban az első helyen említett béke viszont csupán a negyedik helyre szorult vissza, és így még a demokratikus politikai berendezkedés is megelőzi. Ezzel a stratégia az időközben megváltozott világra reflektál. Az ISIS, a nemzetközi terrorizmus, az államok ellenőrzése alól kicsúszni látszó nemzetközi migráció és embercsempészet ugyanis elsősorban az állami szuverenitást kérdőjelezi meg. Habár a stratégia még nem utal az új típusú koronavírus-fertőzés okozta járványra, de az már az egészségügyi válaszlépések során is megmutatkozott, hogy a nemzetközi rezsimek több esetben is kudarcot vallottak, az egyes nemzetek pedig versengő magatartást tanúsítva igyekeztek védeni saját érdekeiket, gyakran tekintet nélkül szövetségeseik és partnereik érdekeire. Az új stratégia tehát ehhez a megváltozott környezethez alkalmazkodik.
A korábbi stratégiában leírtakhoz hasonlóan Magyarország elkötelezett híve maradt a nemzetközi fegyverzet-leszerelésnek, továbbra sem akar (de nem is képes) csapásmérő eszközöket beszerezni, és nem érdeke a leszereléssel kapcsolatos álláspontjának megváltoztatása sem. Ugyanakkor viszont képes kell, hogy legyen a kis és közepes méretű konfliktusok önálló vagy szövetségesekkel együtt indított műveletek keretében történő kezelésére.
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leopard_2_A7,_Eurosatory_2010.jpg
A 2017-ben elfogadott kormányhatározat alapján jelenleg is zajlik a Zrínyi 2026-os haderőfejlesztési program végrehajtása annak érdekében, hogy a fenti célokhoz szükséges eszközök a hadsereg rendelkezésre álljanak. Az eszközbeszerzési programok közül kiemelhető az Airbus A391-es szállítógép és a Dassault Falcon futárgép vásárlása, a helikopterek felújítása, valamint új Airbus típusú könnyű harci helikopterek érkezése. A legnagyobb tételt a Leopard 2A7+ harckocsik és PzH 2000-es önjáró páncélos tarackok beszerzése jelentette, hadrendbe állításukkal pedig jelentősen fejlődött a Magyar Honvédség nehéztüzérsége. Ezekkel a korszerű eszközökkel Magyarország sokkal hatékonyabban tud hozzájárulni a NATO sikeres működéséhez. A stratégia alapján az ágazati dokumentumok – így a katonai stratégia és más alacsonyabb szinten elhelyezkedő jogszabályok – le tudják fektetni azokat az alapelveket, melyek alapján világossá válik, hogy ezeket a képességeket hol és milyen feltételek mellett lehet bevetni.
Az előző stratégiához hasonlóan a mostaniban is szerepel a kiberbiztonság jelentette kihívás, ám az a korábbinál előrébb került a rangsorban. Az új stratégia viszont nem emeli ki úgy a pénzügyi biztonság megteremtésének igényét, mint a megelőző. Ennek a hátterében az áll, hogy államadósságának mértékét az ország sikeresen csökkentette. Az előző stratégiában a prioritások végén elhelyezkedő irreguláris migráció viszont a mostani dokumentumban az élre került, reflektálva a 2015 után a déli magyar határon is intenzíven megjelenő migrációs nyomásra. Talán meglepő, hogy a kémelhárítás a harmadik legfontosabb feladatként jelenik meg, hiszen a korábbi dokumentum nem értékelte ennyire komoly fenyegetésként a külföldi hírszerzőszervezetek tevékenységét.
Értékelés
A Nemzeti Biztonsági Stratégiát igazán majd a következő dokumentum elfogadásakor lehet értékelni, visszatekintve az elmúlt időszak eredményeire. Jelenleg annyit láthatunk, hogy a célok világosak. A stratégia elfogadásával párhuzamosan a védelempolitika területén konkrét fejlesztési és beszerzési programok indultak, és ez a stratégiában is kiemelten hangsúlyos szerepet kap. Érdemes lesz elemezni az ágazati jogszabályok rendszerét, különösen a Nemzeti Katonai Stratégiát, hogy az miként képzeli el az NBS-ben rögzített célok végrehajtását, de erre majd egy másik blogposzt keretében térünk vissza.
Nyitókép forrás: Orsolya_ L/Shutterstock