15 évvel a csatlakozás után- A visegrádi országok az Európai Unióban

15 évvel a csatlakozás után- A visegrádi országok az Európai Unióban

Brüsszeli iroda | Kül- és biztonságpolitika

A négy visegrádi ország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország 2004. május 1-én vált az Európai Unió tagjává. A csatlakozás nemcsak azt jelentette, hogy szorosabb politikai és gazdasági kapcsolat jött létre Európa nyugati és középső régiói között, hanem mindmáig fontos szimbóluma kontinensünk újraegyesülésének. A tizenötödik évforduló alkalmából az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Centre for European Studies közös konferenciát szervezett október 24-én, Brüsszelben. Az esemény nemcsak az uniós csatlakozásról emlékezett meg, de a meghívott szakértők segítségével kerültek megvitatásra azok a lehetőségek és kihívások, amelyekkel az Európai Uniónak a jövőben szembe kell néznie.

 

Hamar Balázs, brüsszeli irodavezető köszöntő beszédében Antall József miniszterelnököt idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a visegrádi országoknak egymással együttműködve és nem egymás riválisaként kell dolgozniuk. Az együttműködés az eredeti cél, az Unióba való belépés elérése után is életképes maradt. Eduard Kukan, Szlovákia korábbi külügyminisztere vitaindító előadásában kiemelte, hogy az emberiség időtartamában mérve 15 év rendkívül rövid idő, ám a kelet-közép-európai országoknak ez egy meghatározó időszak volt. A gazdasági felzárkózás időigényes folyamat, melynek lerövidítésére nem létezik varázsszer. A konferencia első része az uniós tagság előnyeit, hozzáadott értékeit vizsgálta meg.

 

Várhelyi Olivér nagykövet kiemelte, a V4-ek Németország elsőszámú kereskedelmi partnerei, megelőzve Kínát és az USA-t is. A négy ország továbbá példamutató volt az Unió által megkívánt reformok teljesítésében is, így az elmúlt 15 évben a V4 egy igazi „brand” lett. Miriam Lexmann megválasztott európai parlamenti képviselő a Brexit V4-re gyakorolt hatásáról beszélt. Az Egyesült Királyság kilépésével egy fontos partnerét fogja elveszíteni a V4, ugyanis EU-n belüli szubszidiaritásért különösen hajlandóak voltak kiállni a britek.

 

Ballester-Bólya Boglárka, európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár bevezető előadásában emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökségnek fontos szerepe volt a horvát csatlakozás során, s ez a támogatás a Nyugat-Balkán többi állama felé is fennáll. A V4 tehát így nemcsak az EU-n belül, hanem az Unió külügyeiben is fontos szerepet játszik, hozzájárulva így egy versenyképes európai integrációhoz.

 

A Dobrowiecki Péter - az Antall József Tudásközpont EU-V4 irodájának vezetője - által moderált második panelbeszélgetés szakértői szemszögből vizsgálta a régiós együttműködés jövőjét. Igor Merheim-Eyre, az International Republican Institute munkatársa szerint valós veszélyt jelent az Európa keleti határán kibontakozott orosz-ukrán konfliktus, amely kapcsán szükség van az egységes közép-kelet-európai álláspontra. Konrad Niklewicz, Varsó város önkormányzatának tanácsadója új, lokális szintű együttműködést javasolt, melynek keretein belül a régió városai közösen és közvetlenül tudnának uniós forrásokra pályázni.

Brüsszeli iroda