Az Antall József Őszi Szeminárium november 24-én kezdődött a Kül- és biztonságpolitikai konferencia 2020: Hírszerzés és nemzetbiztonság a negyedik ipari forradalmon túl című online nemzetközi tudományos fórummal. A konferencia hazai és nemzetközi szakértők segítségével a legújabb űr- és kibertechnológiai vívmányokból eredő biztonsági kihívásokat elemezte, szem előtt tartva, hogy Magyarország és szövetségesei továbbra is a tudományos haladás élvonalában helyezkednek el. Az esemény különös hangsúlyt fektetett az információtechnológia robbanásszerű fejlődésére és mindennapi életünkben és nemzetgazdaságainkban betöltött vitális szerepére és a nemzetbiztonsági szervek közötti új típusú fegyverkezési versenyre és együttműködésre. A megnyitó beszédeket Breuer Klára (Nemzetközi Igazgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem); Őexc. Paul Fox (az Egyesült Királyság budapesti nagykövete), valamint Csepregi Zsolt (az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese), míg a bevezető előadást Keresztes Péter (főosztályvezető-helyettes, Információs Hivatal Elemző Igazgatósága) tartotta.

A rendezvény első, Az új technológiákból eredő globális fenyegetések és lehetőségek című beszélgetése bemutatta az új technológiákat, különös figyelmet fordítva az űr és a műholdak felhasználási lehetőségeire a hírszerzésben, valamint az információszerzés jövőjét a nagyhatalmi küzdelemben és a terrorellenes harcokban. A panel kiemelt figyelmet szentelt a Brexit utáni együttműködési kereteknek, a NATO-EU kooperáció dimenziójának, és a hibridháborúk információs vetületének, továbbá a COVID-19 válság hatását vizsgálta ezekre a keretekre. A beszélgetés résztvevői Beyza Unal (a Chatham House Nemzetközi Biztonsági Programjának igazgatóhelyettese); Wolfgang Koch (a Bonn-i Egyetem szenzoradatok és információ-fúziós munkacsoportjának vezetője), valamint Szesztai Dávid (a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatási és űrtevékenységi osztályának vezetője) voltak. A beszélgetést Stepper Péter, az AJTK vezető kutatója moderálta.

A második, Hírszerzési együttműködés a kibertérben és azon túl című panelje a hírszerzési eljárások és kiberbiztonság jövőjét vitatta a felgyorsuló technológiai környezetben, kiegészülve az információ megszerzését és elemzését segítő drónok és mesterséges intelligencia alkalmazásával, amelyek megkönnyítik az információgyűjtés és elemzés folyamatát. A szakértők megvitatták az euró-atlanti közösség legfontosabb együttműködési lehetőségeit a kiberbiztonság területén. A panelbeszélgetés ugyancsak tárgyalta azt a kérdést is, hogy a hírszerzési együttműködéseknek és a kibertér kihasználásának különböző megközelítései hogyan befolyásolhatják a globális járványokra adott válaszokat, mint például a COVID-19.

A beszélgetés előadói Sir David Bruce Omand (a Londoni King’s College haditudományi tanszékének professzora, az Egyesült Királyság Kormányzati Kommunikációs Központjának volt igazgatója); Krasznay Csaba (az NKE Kiberbiztonsági Akadémiájának vezetője) és Kilian Vieth-Ditlmann (projektmenedzser, Stiftung Neue Verantwortung) voltak. A panelbeszélgetést Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese moderálta. 

A délután folyamán a résztvevőknek lehetősége nyílt az Antall József Tudásközpont, valamint az Antall József Őszi Szeminárium küldetéséről informálódni. A szervezők köszöntőjét a Central European Talks követte, amelyet Doris Pack (Elnök, Robert Schuman Intézet) tartott a közép-európai társadalmi és politikai fejleményekről és kialakulóban lévő trendekről.

A beszélgetés után a résztvevők a “Writing History or an Economic Textbook”–EU’s Response to the Pandemic című panelen vettek részt. A panel az EU a járványra adott reakcióját vizsgálta azzal a céllal, hogy vajon az uniós intézmények által alkalmazott eszközök valóban történelmi jelentőségűek-e. A szakértők az válság EU-ra mért hatásának megvitatására helyezték a hangsúlyt, valamint a lehetséges jövőbeni fejleményeket is tárgyalták. A panel előadói Stefano da Empoli (Elnök, Brüsszeli Iroda, I-Com); Darvas Zsolt (Vezető Kutató, Bruegel) és Jarolim Antal (Elnök, Centre for European Studies, Prágai Közgazdasági Egyetem) voltak. A beszélgetést Alessandro D’Onofrio, az Antall József Tudásközpont vezető kutatója moderálta.

Az első nap utolsó panelbeszélgetésének címe From Inside Out–Interpretations of Central Europe volt. A panel célja az volt, hogy megfejtse, hogy vajon a fogalom a Közép-Európa szívében elhelyezkedő országok, a V4, valamint transzatlanti szempontból mit jelent. A szakértők ezen országok külpolitikai kapcsolatait és stratégiáit próbálták megérteni, valamint kideríteni, hogy a régió és a regionális együttműködés ezekben a stratégiákban hol helyezkedik el. A panel előadói Tomás Strazay (Igazgató, Slovak Foreign Policy Association); Irena Götzová (Nagykövet helyettes, Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetsége); Scott Cullinane (Ügyvezető igazgató, US-Europe Alliance) és Agata Tatarenko (Elnök, Visegrádi csoport, Közép-Európa Intézet) voltak. A beszélgetést Lázár András Máté (Külgazdasági és Külügyminisztérium) moderálta.

Az Antall József Őszi szeminárium második napja az Észak-Dél energiainfrastruktúra projektekkel foglalkozó panellel kezdődött. A szakértők az Észak-Dél energia infrastruktúrával kapcsolatos projekteket vitatták, különös tekintettel a közép-európai erőfeszítésekre, amelyek célja, hogy a régió rugalmasságát és kapacitásépítését erősítse biztonsági és gazdasági szempontból. A panelbeszélgetés résztvevői Ian Brzezinski (Vezető munkatárs, Transzatlanti Biztonsági Kezdeményezés, Scowcroft Stratégiai és Biztonsági Központ, Atlanti Tanács); Vörös Tamás (Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának Energetikai és Klímadiplomáciai Főosztályának vezetője) és Szymon Kardas (OSW- Center for Eastern Studies) voltak. A beszélgetést Stepper Péter, az AJTK vezető kutatója moderálta.

A délután első panelje, Vision for the Future of EU–What’s next in times of uncertainty? címmel Az EU jövőjének kihívásait tárgyalta, különös tekintettel az EU fiszkális politikájára, valamint a globális gazdasági trendek fejlődésénének útjára. A panel előadói Kecskés Viktor (főosztályvezető, Igazságügyi Minisztérium); Juraj Hajko (Elemző, Projekt menedzser, Slovak Foreign Policy Association) és Petr Zahradník (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt tagja) voltak. A vitát Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont Kutatási vezetője moderálta.

A következő panel Shifting Powers–US-China Relations from Different Perspectives címmel az elnökválasztás lehetséges, az USA-Kína kapcsolatokra mért hatásaival foglalkozott és az 5G jövőjére és annak nemzetbiztonsági kockázataira, valamint a kereskedelmi háborúval és a két globális hatalom közötti fokozódó feszültségekkel kapcsolatos lehetséges jövőbeni forgatókönyvekre fókuszált. A panel résztvevői Viktor Friedmann (Kutató, Budapesti Metropolitan Egyetem); Tamás Matura (Tudományos munkatárs, Budapesti Corvinus Egyetem); Filip Sebok (Tudományos munkatárs, AMO) és Alicja Bachulska (Elemző, Ázsia Kutatóintézet, War Studies University) voltak. A beszélgetést Miklós Norbert, az Antall József Tudásközpont nemzetközi kapcsolatok referense moderálta.

A következő, Unpacking 2020–Milestones of a US Election Year című panelbeszélgetés szakértői az amerikai választási verseny fontos elemeit hangsúlyozták, valamint jelentőségükről értekeztek, előre vetítve az új elnöki ciklus lehetséges irányvonalait. Az előadók Kozma Klementina (Tudományos munkatárs, Amerika Tanulmányok Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és Kaló Máté (Független külpolitikai elemző) voltak. A beszélgetést Ryan Brockhaus (Vezető Kutató, The Hungarian Initiatives Foundation) moderálta.

A panelbeszélgetést EU-US Relations After the Elections 2020 címmel egy előadás követte, amelyet Daniel Kochis (Vezető elemző, The Heritage Foundation) tartott. Az előadó összefoglalta a Biden-adminisztráció külpolitikájával kapcsolatos elvárásait. Mint kiemelte, az új vezetés nem támogatja majd sem a túlzott tengerentúli katonai elkötelezettséget, sem a mértéktelen katonai kiadásokat. Szerinte Washington újra hangsúlyozni fogja a multilaterális kapcsolatokat, és a Brüsszellel való koordináció fontosabb lesz, mint az egyes nemzetállamokkal. Azok az európai államok, amelyek vagy Európa jövőjéről, vagy egyes társadalmi kérdésekről eltérő nézeteket vallanak, az Egyesült Államok kritikájával fognak találkozni.

A november 26-i program a NATO’s Future in Europe–German-US Relations and Its Effects on the Alliance című panelbeszélgetéssel kezdődött. A szakértők a Biden-adminisztrációval szemben támasztott külpolitikai kapcsolatokat érintő elvárásokat, valamint Törökország jövőbeni NATO szerepét tárgyalták. Kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy nagy változások következnének be az USA-német kapcsolatokban, ugyanakkor arra számítanak, hogy a tárgyalások hangvétele pozitív irányba változik. A panel szakértői Matthew Rhodes (Biztonságpolitikai Tanulmányok professzora, George C. Marshall European Center for Security Studies); Rada Péter (Egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és Johannes Thimm (Vezető kutató, Stiftung Wissenschaft und Politik) voltak. A beszélgetést Stepper Péter, az AJTK vezető kutatója moderálta.

A beszélgetést egy előadás követte Eastern Partnership – What’s Next? címmel, amelyet Mathieu Bousquet (Egységvezető, az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága, a keleti szomszédságért, a gazdasági átalakításért és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős főigazgató-helyettes, Európai Bizottság) tartott. Az előadó felvázolta a keleti partnerség átfogó keretét, áttekintve az elmúlt 10 év eredményeit. Kitért a jövőbeni tervekre és politikai célkitűzésekre, valamint arra is, hogy a keret hogyan segít az országoknak a Covid-19 járvány és annak gazdasági következményeinek leküzdésében.

A délután első panelje Data Capitalism and the Social Dilemma–Privacy Today címmel megvitatta az álhírek különböző aspektusait, különös tekintettel a kihívásokra, amelyek a terjedés szabályozásának megkísérlésekor kerülnek előtérbe. A beszélgetés az ezen a területen, EU-s szinten történő kísérleteket is számba vette, így például a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act) is szóba került. A panelisták Papp János Tamás (Oktató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem); Radim Polčák (Fejlesztésért felelős rektorhelyettes, Jog és Technológia Intézet, Masaryk Egyetem) és Bartóki-Gönczy Balázs (Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhely vezetője; adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) voltak. A beszélgetést Pál Zsombor Szabolcs, az AJTK vezető kutatója moderálta.

A panelbeszélgetést egy előadás követte, Why does it matter? The Value of Valid Information in the 21st Century címmel, amelyet Matej Spišák (tudományos munkatárs, Strategic Policy Institute) tartott. Spišák úr előadásában megvitatta a propaganda fogalmát és annak jelenlegi szerepét az online szférában. Bemutatta továbbá egy Szlovákiában végzett kutatás eredményeit a Covid-19-et érintő álinformációk terjedésével kapcsolatban.

A nap utolsó programpontja egy informális beszélgetés volt, Miriamm Lexmann (Európai parlamenti képviselő, Európai Néppárt) és Hamar Balázs (a Tudásközpont brüsszeli képviseletének vezetője) részvételével. Lexmann Európai parlamenti képviselő asszonynak köszönhetően a résztvevőknek lehetőségük nyílt többet megtudni az Európai Parlament és a parlamenti bizottságok munkájáról, valamint betekintést nyerhettek az EP képviselőnek legfontosabb eredményeibe.

November 27-én az Antall József Őszi Szeminárium Steiner Attila (európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Igazságügyi Minisztérium) előadásával fejeződött be, amelyet Hamar Balázs, a Tudásközpont brüsszeli képviseletének vezetője moderált. Az államtitkár úr fontos aspektusokat emelt ki az európai éghajlat-vitával és az éghajlat-semlegességgel, a többéves pénzügyi kerettel, valamint a jogállamiságot érintő kérdésekkel kapcsolatban.

Az esemény partnerei: