Európa globális szerepének változása és az átmenet hatása a közép-európai régióra

Európa globális szerepének változása és az átmenet hatása a közép-európai régióra

Brüsszeli iroda | Kül- és biztonságpolitika

Az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodája 2021. június 2-án online szakértői beszélgetést tartott Európa globális szerepének változása és az átmenet hatása a közép-európai régióra címmel.

Dr. Hamar Balázs, az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodájának vezetője nyitóbeszédében a technológiai versenyt és a COVID-19 járvány gazdasági következményeit emelte ki, mint Európa helyzetét a globális színtéren befolyásoló két tényezőt. A Dr. Hamar Balázs által moderált kerekasztal beszélgetés során Dr. Giovanni Grevi, Dr. Koller Boglárka, Dr Łukasz Jurczyszyn és Dr. Ludger Kühnhardt bemutatták azokat a folyamatokat, melyek befolyásolják Európa szerepét a nemzetközi környezetben, és kijelölték azokat a szakpolitikai területeket, amelyekre az Európai Uniónak összpontosítani érdemes a jövőben.

Giovanni Grevi, a brüsszeli European Policy Centre vezető kutatója az európai stratégiai autonómiát az európaiak azon képességeként definiálta, hogy önálló döntéseket hozhassanak, meghatározhassák saját prioritásaikat, és azt, hogy megválasszthassák, hogy kivel együttműködve hajtják végre ezeket a döntéseket. A stratégiai autonómia nem a multilateralizmusra alternatíva, hanem sokkal inkább az egymással kapcsolatos függőségek kezelésére szolgáló, az európai érdekek érvényesítésén alapuló eszköz az egyre jelentősebb kihívásokat támasztó nemzetközi környezetben. Szakpolitikai szempontból, a stratégiai autonómia egy kapcsolódási felületet biztosít az unión belüli és a külső tevékenységek között, és ezen szakpolitikai döntések végrehajtásakor differenciált megközelítést kell alkalmazni a tagállamok között. Koller Boglárka, az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője és Nemzetközi Rektorhelyettes a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetemen röviden összefoglalta Európa stratégiai autonómiájának normatív alapjait. Dr. Koller kiemelte a normatív hatalom közelmúltbeli demokratizálódásának fontosságát az EU stratégiai céljainak jövőjét tekintve. Łukasz Jurczyszyn, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) brüsszeli irodájának vezetőjének véleménye szerint hagyományosan erős alapokon nyugszik az EU és az USA kapcsolata, és ezért a kollektív honvédelem kérdését közös prioritásként kell kezelni. Kína az utóbbi időben az amerikai érdekeket jelentősen fenyegető tényezőként lépett elő, és ez alapvetően megváltoztathatja Biden elnök prioritásait a nemzetközi színtéren. Oroszország továbbra is veszélyt jelent az európai stratégiai autonómiára, ezért meg kell erősíteni a NATO déli és keleti szárnyát. Továbbá, az EU-nak meg kell őriznie hitelességét a Nyugat-Balkánon, és fokoznia kell bővítési erőfeszítéseit. Ludger Kühnhardt, a Bonni Egyetem Európai Integráció Kutató Központjának igazgatója (ZEI) elmondta, hogy a világ egyedülálló átalakulást lát, és egy valóban globalizált korszakba lépünk be. Az EU eddig „szelektív multilateralizmust” gyakorolt, azonban a COVID-19 járvány a multipoláris világot átalakító ereje a két világháborúénál is nagyobb. A Next Generation EU csomag létrehozását követően az EU a tőkepiacok szereplőjévé vált, és ez által befolyását új területre terjesztette ki. A szakértők egyetértettek abban, hogy az EU-n belül tagállamonként differenciált megközelítést kell alkalmazni, és a közös európai értékeken és érdekeken alapuló szelektív cselekvési irányt kell engedélyezni a külpolitikában.

Az esemény a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg. 

Az angol nyelvű beszélgetés alább tekinthető meg 

Brüsszeli iroda