Fordulópontok Magyarország történetében – 1956-2019

Fordulópontok Magyarország történetében – 1956-2019

EU-V4 iroda | Kül- és biztonságpolitika

November 13-án az Igazságügyi Minisztériummal közösen az Antall József Tudásközpont fél napos programsorozatot szervezett Magyarországon tanuló külföldi diákok számára Fordulópontok Magyarország történetében – 1956-2019 címmel. A program fő célja a magyar történelmi múlt, különös tekintettel az 1956-os forradalom és szabadságharc, napjaink politikai gondolkodására gyakorolt hatásának a bemutatása volt. A Parlamentben tett látogatásuk során a diákok találkozhattak Juhász Hajnalka képviselő asszonnyal, majd ezt követően Varga Judit igazságügyi miniszter részvételével megrendezett kerekasztalbeszélgetésen vettek részt.

A panelbeszélgetés, amelyet Steiner-Isky Annamária, az Igazságügyi Minisztérium sajtófőnöke moderált és amelyen miniszter asszonyon kívül Köbli Norbert forgatókönyvíró és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese vett részt, középpontjában a 20. századi magyar történelem azon egyedi vonásai álltak, amelyek mély hatást gyakoroltak mind a magyar társadalomra, mind a politikai szférára. Varga Judit kiemelte, hogy az ehhez hasonló események fontosságát, mivel lehetővé teszik a párbeszéd megteremtését a külföldi hallgatókkal, egyúttal pedig lehetőség arra, hogy összevessék azokat az olykor markánsan ellentétes információkat, amit Magyarországról olvasnak, hallnak és látnak. A kommunista múltról beszélve Máthé Áron hangsúlyozta, hogy számunkra különösen fontos, hogy Európa nemzetei megértsék azt az egyedi történelmi helyzetet, amely Közép- és Kelet-Európa államait a 20. században sújtotta. Nyugat-Európa – a mi régiónkhoz hasonlóan elszenvedte a nácizmus pusztítását és a náci Németország megszállást, ugyanakkor a mi régiónk ezen szörnyű éveket követen egy újabb pusztító rendszerrel kellett, hogy szembe nézzen. Éppen ezért ez a mi felhatalmazásunk, hogy bemutassuk a kommunizmus tragikus tapasztalatait – el kell mondanunk egyaránt a hősök és az áldozatok történeteit. Az 1956-os forradalomról beszélve Köbli Norbert felhívta a figyelmet 1956 különleges történelmi pillanatára, hiszen a legtöbb kérdés kapcsán egymással mindig civódó magyarok, akkor abban a helyzetben mind ugyanazt tartották fontosnak – egy szabad Magyarország létrejöttét.

A régi és új EU tagállamok közötti különbségekről beszélve Varga Judit rávilágított arra, hogy a múlt eseményei vitathatatlanul nyomot hagytak bennünk, éppen ezért vitázunk ennyit az Unión belül. A közép-európaiaknak, köztük a magyaroknak néha az a benyomásuk, hogy a nyugat-európaiak nem értenek meg minket. Mindez pedig azért van, mert nem tudnak okról országainkról - nem a saját hibájuk miatt, hanem azért, mert a régiónkkal kapcsolatos ismeretek nem alkotják részét az oktatásuknak, így nem is érdeklődnek iránta. Mindeközben mi mindig a Nyugathoz akartunk tartozni, éppen ezért sokat is sokat tudunk róluk - tette hozzá a miniszter. Máthé Áron hangsúlyozta, hogy a vasfüggöny bukása után a nyugati befektetők együttműködtek az ex-szocialista elit tagjaival, mivel rendelkeznek helyi ismeretekkel és hálózattal, és így segíthetnek nekik. Ezt az együttműködést ugyanakkor nem nézték jó szemmel a korábbi demokratikus ellenzék pártjai és a lakosság többsége sem. Ehhez hozzáfűzve Varga Judit fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a régiónk országait a mai napig olykor ex-szocialista országok csoportjaként szokás emlegetni külföldön. Ez az általánosítás ugyanakkor számos veszélyt hordoz magában, hiszen mindnyájunknak megvannak a maga sajátosságai. Éppen ezért az ilyen alkalmak nagyszerű lehetőséget jelentenek arra, hogy a külföldi barátaink többet megtudjanak rólunk és megértsék politikánk alapjait - tette hozzá a miniszter.

 

 

EU-V4 iroda