2020. november 24-én került megrendezésre a Kül- és biztonságpolitikai konferencia 2020: Hírszerzés és nemzetbiztonság a negyedik ipari forradalmon túl című online nemzetközi tudományos fórum. A konferencia az Antall József Tudásközpont szervezésében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, a Brit Nagykövetséggel és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodájával együttműködésben valósult meg.
A konferencia hazai és nemzetközi szakértők segítségével a legújabb űr- és kibertechnológiai vívmányokból eredő biztonsági kihívásokat elemezte, szem előtt tartva, hogy Magyarország és szövetségesei továbbra is a tudományos haladás élvonalában helyezkednek el, így az előadók hangsúlyozták, hogy a nemzetközi együttműködés további erősítése javítja pozícióinkat a globális versenyben. A konferencia különös hangsúlyt fektetett az információtechnológia robbanásszerű fejlődése és mindennapi életünkben és nemzetgazdaságainkban betöltött vitális szerepére és a nemzetbiztonsági szervek közötti új típusú fegyverkezési versenyre és együttműködésre.
A szervezők részéről az eseményt megnyitotta Breuer Klára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatója, aki beszámolt a Ludovika Campus úttörő oktatási és tudományos lehetőségeiről, Őexc. Paul Fox az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, aki ismertette az Egyesült Királyság beruházási programjait és vízióját a legújabb technológiák alkalmazását illetően, valamint Csepregi Zsolt az Antall József Tudásközpont igazgatóhelyettese.
A konferencia bevezető előadását Keresztes Péter, az Információs Hivatal Elemző Igazgatóságának főosztályvezető-helyettese tartotta meg, aki napjaink politikai, biztonsági és gazdasági életét leginkább meghatározó kontextusba helyezte a konferencia kérdésfelvetését, a jelenleg mindennapjainkat befolyásoló Covid-19 által okozott pandémia hatását bemutatva a szakértő rávilágított a világ hírszerzési szervezeteinek gyengeségeire, hiányosságaira, valamint lehetőségeire egyaránt.
A rendezvény első, Az új technológiákból eredő globális fenyegetések és lehetőségek című beszélgetésén előadtak Dr. Beyza Unal a Chatham House Nemzetközi Biztonsági Programjának igazgatóhelyettese; Prof. Dr. Wolfgang Koch Bonn-i Egyetem szenzoradatok és információ-fúziós munkacsoportjának vezetője, Szesztai Dávid a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatási és űrtevékenységi osztályának vezetője és Dr. Stepper Péter az AJTK vezető kutatója, az NKE egyetemi adjunktusa. A panelbeszélgetés bemutatta az új technológiákat, különös figyelmet fordítva az űr és a műholdak felhasználási lehetőségeire a hírszerzésben, az információszerzés jövőjét a nagyhatalmi küzdelemben és a terrorellenes harcokban. A panelbeszélgetésben mindhárom előadó hangsúlyozta az űrkutatás fontosságát, amivel kapcsolatban kijelenthetjük, hogy a több ország között folyó verseny egyre intenzívebbé válik és Európának még az eddigieknél is nagyobb energiákat kell a területbe fektetnie. Prof. Dr. Wolfgang Koch elmondta, hogy a digitalizáció fejlődése miatt, fontos a műholdak védelme is, úgy ahogy a mesterséges intelligencia fejlődésével olyan új típusú kihívások jelentek meg, amelyekre a szokványostól eltérő válaszokat kell kidolgozni a társadalomtudományok és az új technológia együttes alkalmazásával. Szesztai Dávid véleménye szerint az emberiség jövője, annak megmentése merőben függ az űrkutatástól, a veszélyek ismertetése elengedhetetlen, azonban nem szabad megfeledkezni az űrszektor hasznáról. A panel többek között figyelmet szentelt a brexit utáni együttműködési kereteknek, a NATO-EU kooperáció dimenziójának és az Egyesült Államok-Kína kvázi-hidegháború információs vetületének, továbbá a COVID-19 hatásának ezekre a keretekre.
A második, Hírszerzési együttműködés a kibertérben és azon túl című paneljében előadtak Sir David Bruce Omand a Londoni King’s College haditudományi tanszékének professzora, az Egyesült Királyság Kormányzati Kommunikációs Központjának volt igazgatója; Dr. Krasznay Csaba az NKE Kiberbiztonsági Akadémiájának vezetője és Kilian Vieth-Ditlmann, a Stiftung Neue Verantwortung projektmenedzsere.
A beszélgetés során megvitatták a hírszerzési eljárások és kiberbiztonság jövőjét a felgyorsuló technológiai környezetben, tekintetbe véve a hiányos nemzetközi jogi környezetet és a különböző nemzetbiztonsági szervek eltérő szervezeti kultúráit. Az előadók rámutattak a kiberbiztonság multidimenziós jellegére, ismertették a földrajzi meghatározottság és a nagyhatalmi verseny kontextusát, valamint az etikai kérdéskört, amely a nemzet- és a kiberbiztonság és a személyiségi jogok egymás mellett élésében rejlik. A szakértők megtárgyalták az euró-atlanti közösség legfontosabb együttműködési lehetőségeit a kiberbiztonság területén. Az előadók konstatálták, hogy a három legfontosabb szempont a kibervédelemben, a nyugati szövetségi rendszer stratégiai előnyeire való építkezés, a nagyarányú technológiai befektetések ösztönzése és az euró-atlanti szövetségi keretek további erősítése ezen a területen is.
Az angol nyelvű konferencia teljes terjedelmében megtekinthető az Antall József Tudásközpont Youtube oldalán.
