Merre tovább Európa? – A COVID-19 gazdasági és munkaerőpiaci következményei

Merre tovább Európa? – A COVID-19 gazdasági és munkaerőpiaci következményei

Európai kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

Meghívott előadóink, Pavel HNÁT, a Prague University of Economics and Business tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese és Niclas POITIERS, a brüsszeli Bruegel Institute tudományos kutatója megvitatták többek között a Covid által leginkább érintett gazdasági szektorok és országok helyzetét, az elmúlt időszak gazdasági és munkaerőpiaci trendjeit és az Európai Unió által a válság megfékezését célzó közelmúltban hozott intézkedések és eszközök szerepét.

Hnát áttekintést adott a legnagyobb visszaesést tapasztaló szektorokról és hangsúlyozta, hogy egyebek mellett a turizmusra volt kifejezetten negatív hatással a világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó ágazatokra, valamint a vállalkozásokra, művészetekre, kultúrára, oktatásra, a logisztikai szektorra, kiskereskedelemre és a rekreációs szolgáltatásokra. Az előadó kiemelte, hogy a jelenlegi válság számos tekintetben különbözik a korábban látottaktól és általános tendenciaként említhető, hogy egyre hosszabb ideig tart egy gazdasági visszaesésből való kilábalás, különösképpen a munkaerőpiac esetében. Az egyes szektorokat évekre visszavetheti a jelenlegi válság.

Poitiers rámutatott, hogy a fiatalok munkanélkülisége komoly problémákat okozhat a koronavírus járvány nyomán, az oktatás tekintetében bevezetett intézkedések és a karantén pszichológiai hatásai pedig további kihívásokat hozhatnak a munkaerőpiacon. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes tagországokat különböző mértékben érintik a járvány okozta gazdasági nehézségek. A déli országok sokkal nagyobb mértékben érintettek a határátlépést és a szabad mozgást korlátozó intézkedések következtében, itt ugyanis adott régiók gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a turizmus.

Hnát kiemelte, hogy fontos különbséget tenni a válság rövid- és hosszú távú hatásai között és kiemelte, hogy a válságnak akár több nyertese is lehet hosszú távon, amennyiben rövid távon sikerül az érintett szektoroknak átvészelni a jelenlegi helyzetet. Azok az iparágak, amelyeknek nincs jelentősebb szerepe az „offline” életben, azonban elengedhetetlenek a virtuális tevékenységekhez, hatalmas nyertesei lehetnek a válságnak. Ezek közül Hnát a kiberbiztonságot, az online asszisztenciát és a virtuális tanácsadást említette. Hangsúlyozta, hogy azok a szektorok, amelyek készek a technológiai változásokra, előnyre tehetnek szert a jelenlegi helyzetben.

A világjárvány gazdasági és munkaerőpiaci következményei Hnát szerint előre láthatóak voltak, bár a világjárvány felerősítette a már korábban is jellemző gyengeségeket. Kiemelte továbbá az rugalmas üzleti modellek és stratégiák fontosságát ebben a tekintetben. Poitiers azonban nem értett egyet azzal, hogy a járvány minden következménye előre látható lett volna, a szakértő szerint ugyanis tapasztalhattunk mind pozitív, mind negatív meglepetéseket.

A mezőgazdasági szektor vonatkozásában Hnát szerint a járvány hosszú távon nem fog önellátáshoz vezetni, figyelembe véve azt, hogy számos ország ezt nem engedheti meg magának, illetve utóbbi az európai integrációt és az Unió globális szerepét is alááshatná.

A digitalizációról szólva Hnát elmondta, hogy az Ipar 4.0 számos munkaerőpiaci trendet megváltoztat, ez azonban nem újszerű jelenség. Mindemelett a szakértő szerint azt is fontos hangsúlyozni, hogy maga az Ipar 4.0 többről szól, mint csupán a digitalizáció szerepéről. Elmondta, hogy legyőzheti az ipar a külföldre telepítéseket (offshoring) és az olcsó munkaerőt, ehhez a folyamathoz azonban elengedhetetlenek a célzott beruházások. Poitiers az automatizáció pozitív és negatív hatásairól beszélt, illetve arról, hogy egyes országokban (kiemelte itt Svájc példáját) a munkaerő kifejezetten drága és ez az egyik fő hajtóerő az automatizáció felé való elmozdulás mögött.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen új szerepek és foglalkozások jöttek vagy jöhetnek létre a jövőben a koronavírus járvány nyomán, Hnát a kiberbiztonságot és a biztonsági szektort emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a legújabb fejlesztések a vállalkozások és új startupok számára felerősíthetik a piaci lehetőségeket. Az automatizációról szólva elmondta, hogy bár ez egy folyamatban lévő tendencia, nem lehet mindent automatizálni, emberekre ugyanis továbbra szükség lesz a jövőben, akik a robotok irányítását végzik majd. Hnát szerint az újonnan létrejövő foglalkozások esetében is kiemelt szerepe lesz a hatékony csapatmunkának, a kritikus gondolkodásnak, illetve a kiváló kommunikációs készségeknek.

A koronavírus-világjárvány nyomán hozott uniós intézkedésekről Hnát elmondta, hogy csökkenő hatékonyságú pénzügyi politikának lehettünk tanúi az elmúlt években, a központi bankok szerepének pedig évtizedek óta tart. Hozzátette, hogy az világjárvány következtében alkalmazott eszközök és a rendhagyó intézkedések rövid távon a várakozások szerint hatásosak lesznek, ugyanis azok csökkentik a gazdaságra nehezedő terheket. Kérdés azonban, hogy mi fog történni hosszabb távon? Az infláció kockázata csupán egy azon lehetséges kockázatok közül, amelyek később jelentős problémákat okozhatnak.

Az uniós Next Generation program kapcsán Poitiers elmondta, hogy ez egy jelentős lehetőség a tagállamok számára, sok múlik viszont azon, hogy az országok mennyire akarják és tudják majd előnyükre használni, illetve mennyire lesznek képesek hatékonyan megvalósítani a zöld gazdaságra való átállást szorgalmazó projekteket. Ebben a kontextusban Hnát kiemelte a zöld beruházások és a többi szektorhoz kapcsolódó projektek közötti egyensúly szükségességét.

A jövőbeni gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az előadók egyetértettek abban, hogy jelenleg nehéz előre látni a válságból történő kilábaláshoz vezető út pontos hosszát, a járvány előtti szintre való visszatéréshez valószínűleg évek kellenek majd. Poitiers szerint fennáll a kettős recesszió veszélye, amely potenciálisan akkor következhet be, amikor a jelenlegi gazdasági támogatások és célzott eszközök véget érnek.

Az angol nyelvű beszélgetést Varsányi Cecília, az Antall József Tudásközpont nemzetközi kapcsolatok referense moderálta.

Európai kapcsolatok iroda