think.BDPST 2019

think.BDPST 2019

EU-V4 iroda | Innováció

Az Antall József Tudásközpont stratégiai partnerségben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, intézményi együttműködésben az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségével, valamint a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával negyedik alkalommal rendezte meg a think.BDPST – Connect to the Future elnevezésű, Kelet-Közép-Európa egyik legfontosabb innovációs fórumát. A budapesti Várkert Bazárban 2019. április 4-5. között megvalósuló konferencia fókuszában a digitalizáció, a különféle intelligens megoldások, valamint az ezekkel kapcsolatos kihívások álltak. A konferencia partnerei és támogatói voltak továbbá: Google, PMI Science, MVM Magyar Villamos Művek Zrt., NNG, Hanns Seidel Stiftung, Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, az Új Nemzedék Központ, a Hello Tomorrow és az origo.hu.

A több mint ötszáz fő részvételével lezajló esemény fővédnöke Őexcellenciája Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere volt, vendégországa pedig a régióval hagyományosan rendkívül jó gazdasági és tudományos kapcsolatokat ápoló Egyesült Királyság.

Az eseményen a Visegrádi Együttműködésben részt vevő országok politikai, gazdasági és tudományos életének legfontosabb szereplői találkoztak és értettek egyöntetűen egyet abban, hogy minden eddiginél nyitottabb gondolkodásra és az innovatív technológiák integrálására van szükség.

Az április 4-én tartott ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Őexcellenciája Iain Lindsay, az Egyesült Királyság Magyarországra akkreditált nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese, valamint Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Szalay-Bobrovniczky főpolgármester-helyettes asszony kiemelte, hogy Budapest tekintetében az innovativitás nem opció, hanem követelmény és olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek 10 év múlva is megállják a helyüket. Lindsay nagykövet úr hangsúlyozta, hogy országa kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy az EU élen járjon a kutatás területén, és az Egyesült Királyság a Brexittől függetlenül is folytatni fogja kutatási együttműködését az EU-val. Menczer államtitkár úr pedig a Magyarországra érkező befektetések volumenét emelte ki, valamint Magyarország azon törekvését, hogy minél nagyobb számban vonzza be az országba érkező innovatív befektetéseket. Továbbá statisztikai szempontból érdekes adatként hozzátette, hogy 2018-ban mintegy 60 százalékos növekedés figyelhető meg az innovációs szektorban.

A beszédeket követően vette kezdetét Carole Mundell professzor, az Egyesült Királyság Külügyminisztériumának tudományos főtanácsadójának vitaindító előadása, melyet azzal a kijelentéssel vezetett fel, hogy a 21. században azok a modern kormányok fognak a haladás útjára lépni, melyek tudományos tanácsokon épülő politikát folytatnak. A technológia életünk megannyi területén van jelen, éppen ezért az Egyesült Királyság gazdaságának is egyik nélkülözhetetlen összetevője. Számos kihívás elé nézünk, ezért nagyon fontos nem csak a parlamenti képviselőket, hanem az egész társadalmat cselekvésre ösztönözni. Ezen felül olyan szabályozási keretek felvázolása szükséges, melyek elősegítik a tudomány biztonságos fejlődését és közösségeink felvirágozását. Annak ellenére, hogy a tudományos szférák mindegyikében kiemelkedő eredményeket ért el, az Egyesült Királyság számára kiváltképp fontos nemzetközi szinten együttműködést kialakítani, mindenekelőtt akkor, ha szeretné fenntartani tudományos kiválóságát, kutatási alapjait, valamint az innovatív üzletei által biztosított versenyelőnyét. A brit gazdaság gyarapodásához létfontosságú a tudomány, a kutatás és az innováció. Ezen okból kifolyólag az Egyesült Királyság a kutatásba és a fejlesztésbe szánt befektetések megnövelését szorgalmazza. Mundell professzor asszony előadásában továbbá azt is kiemelte, hogy Magyarország számtalan együttműködési lehetőséget biztosít, melyet ki kellene terjeszteni a technológia és innováció mellett más területekre is. Viszonyítási alapként hozzátette, hogy csak a Horizont 2020-on belül 900 együttműködési kapcsolattal rendelkezik a két ország.

Az öt felvezető előadás és a négy panel alatt számos, az okos megoldásokkal és a digitalizáció kihívásával kapcsolatos témát beszéltek át a konferencia felszólalói. Az esemény szakmai napját Antall-Horváth Veronika, a Tudásközpont igazgató-helyettese és a think.BDPST projektvezetője, valamint Matthew Evans, a techUK ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A techUK egy több mint 900 vállalatot képviselő brit tanácsadó cég, mely a fontosabb technológiai tényezők területén ad útmutatást. Antall-Horváth igazgató-helyettes asszony beszéde elején kihangsúlyozta, hogy az okos eszközök egyre nagyobb arányban válnak mindennapjaink elengedhetetlen kellékeivé. Azzal, hogy okos technológiát alkalmazunk, az életünket egyre kényelmesebbé és költséghatékonyabbá, és talán zöldebbé és egészségesebbé tesszük. Az innováció nem csak a technológiáról, hanem annak elsajátításáról is szól. Evans igazgató úr a mesterséges intelligenciáról, az adatról és a digitalizációról beszélt. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia előnyöket és kihívásokat is hordoz magában, így elengedhetetlen, hogy az országok tanácskozzanak egymással és együttműködjenek annak feltérképezésében, hogyan is maximalizálhatjuk ezen jelenségek előnyeit és hidalhatjuk át az általuk létrehozott problémákat. A digitalizálás a világgazdaság jövőjét jelenti. Az Egyesült Királyság és Magyarország együttműködését illetően Evans igazgató úr megjegyezte, hogy mindkét ország azt az álláspontot képviseli, miszerint azok a nemzetek vállhatnak a 21. században sikeressé, akik értik a negyedik ipari forradalomban rejlő lehetőségeket. Ennek a forradalomnak az adat a hajtóanyaga, a mesterséges intelligencia pedig a magja. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia pont annyira megfelelő, mint a kiaknázandó adat, amennyiben azt jól használják fel. Itt válik fontossá a digitalizálás kérdése. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy az üzletek és az állampolgárok csak akkor adják át adataikat, ha megbíznak az ezt kérő szervezetben. Az átláthatóság és az erkölcsi keretek megalkotása szükséges ahhoz, hogy ez a bizalom kialakuljon a felek között, és ebben a folyamatban a felelősségvállalás is igen jelentős tényezővé válik. A digitalizáció az átalakuláshoz vezető út egyik elengedhetetlen állomása, a negyedik ipari forradalom és gazdaságunk jövője szempontjából pedig az adat.

Majd az első panelbeszélgetés felvezetéseként szolgáló előadás következett Adam Cohen, Google európai gazdaságpolitikai vezetőjének tolmácsolásában. Cohen kihangsúlyozta, hogy a technológia minden egyes nappal jobbá teszi életünket. Az internet megreformálta mindennapjainkat és a világról alkotott képünket. Véleménye szerint ez három nagy irányvonalon keresztül domborítható ki a legjobban: (1) az információhoz való hozzáférés, (2) a mesterséges intelligencia, valamint a gépi tanulás és használatának növekedése, és (3) az elsajátított képességek, ezek elsajátításának módja, illetve forrása. Ezzel a három irányvonallal szemléltethető az internet kulcsfontosságú szerepe. Jelenleg 3.4 milliárd ember található meg online, akik az internetnek köszönhetően ugyanahhoz az információhoz férnek hozzá. Véleménye szerint „az internet megváltoztatta hogyan fedezzük fel és értelmezzük a körülöttünk levő világot”. Az internet olyannyira nagy hatalommal rendelkezik, hogy a digitális eszközein keresztül képes egy üzletet felvirágoztatni úgy, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, mindezt oly módon, hogy az költséghatékony és egyszerű legyen az üzletet vezető számára. Mindemellett a digitalizálás megkönnyítheti a cégek létrehozását a „hagyományos iparágakban”. Előadása végén Cohen felhívta rá a figyelmet, hogy a kelet-közép-európai régió a matematika, technológia és mérnöki tudományokban végzett diplomások számát tekintve megelőzi az Egyesült Királyságot és Németországot, ami számottevő tehetség- és embertőke erőforrás.

Ezt követően az első panel alatt csatlakozott Cohenhez Artur Bobovnický, a Szlovák Innovációs és Energiai Ügynökség innovációs és nemzetközi kapcsolatok részlegének igazgatója, Robert Kroplewski, a lengyel Digitális Ügyek Minisztériumának miniszteri megbízottja, Bacsa György, a MOL Csoportszintű Stratégia és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója, valamint Frank Schneider, az Interreg Közép-Európa programjának kommunikációs vezetője, mint a panel moderátora. A beszélgetés folyamán a panelisták összegezték milyen módon járulnak hozzá a kormányzati kezdeményezések a kutatásalapú vállalatok fejlődéséhez, körüljárták a kérdését, hogy kutatási központtá válhat-e Közép-Európa a 21. században, valamint megtárgyalták hogyan segítheti elő a különböző szakterületek összekapcsolása a kutatás és innováció fókuszú cégek fejlődését, illetve az EU számos cselekvésre ösztönző intézkedéseinek és okos szabályozásának ideálisabb és hasznosabb megoszlását a különböző szinteken. Végezetül pozitív példákat is bemutattak.

A második panelt felvezető előadást Kimmo Rönkä, a University of Art and Design Helsinki Jövő Otthona Intézetének vezetője tartotta az okos otthonokról és az okos életkörülményekről, melyeket finn példákon keresztül vázolt fel. Előadása elején kiemelte, hogy át kell állítanunk gondolkodásunkat az intelligens technológiák felé, ugyanis nem áll rendelkezésünkre egy béta bolygó, ahova az emberiség átköltözhetne. Ennél fogva, olyan döntések meghozatalára van szükség most, melyek az unokáink érdekeit is szem előtt tartva jótékony hatásúak. Annak okán, hogy az egyéni életterek az idő haladtával egyre kisebbé válnak, igen fontossá válik azok kialakítása valamint a használatos technológiák meghatározása. Rönkä továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenkorban nem szabadna olyan gondolkodással bírnunk a városok kapcsán, mint ahogy azt régen tették elődeink, át kellene állnunk a város mint szolgáltatás szemléletmódra. A mobilitás ennek egy ékes példája, ugyanis a mai korban többé már nem fontos, hogy mindent egyénileg birtokoljunk.

A második panel résztvevői között köszönthettük Akira Maedat, a Japán Tudományos és Technológiai Ügynökség professzorát, Németh Gézát, a BME SmartLab Intelligens Interakciók laborjának vezetőjét, Jenőfi Bencét, a Sensonic Design értékesítési és üzleti részlegének vezetőjét, valamint Kimmo Rönkät, mint a beszélgetés moderátorát. Az előadók olyan témákat vitattak meg, mint az okos otthonok előnyei, a fenntarthatóság és az okos otthon építési és tervezési folyamatai közötti kapcsolódási pontok, az integrált otthon rendszerrel kapcsolatos személyjogi kérdések, a digitális otthonok hatása a magánélet/munka egyensúlyra, valamint a fenntartható lakókörzet lehetséges szerepe az okos otthonok létrehozásában.

Az ebédet követően Brian Matthews, a Milton Keynes City Council közlekedés innovációért felelős vezetője tartott vitaindító előadást, melyben kitért arra, hogy Milton Keynes városa milyen lépéseket tesz a közlekedési rendszer fentarthatóbbá tétele érdekében, amelybe beleértetődik a lakosok, helyi üzletek és szereplők mozgásának megkönnyítése és új mobilitási megoldások kidolgozása. Példának okán kimutatható egyfajta elmozdulás a car-sharing (közös bérautó-használat) és az önvezető járművek bevezetése felé. Azonban jelen pillanatban még kérdéses, hogy mily módon megy végbe a közös autóhasználat és az önvezetéses járművek használata felé történő átmenet. Matthews szerint az elektromos autók kapcsán még mindig beazonosítható egyfajta piaci hiányosság, ami a megfelelő képességek és az ilyesfajta közlekedés fejlesztését illeti. Éppen ezért Matthewsék egy hatalmas töltőállomást állítottak fel Milton Keynes városában és bicikliutat is építettek, így próbálva ösztönözni az embereket, hogy a közlekedés ezen módjait válasszák a munkába járáshoz. A teherszállítást is bevezették, melynek köszönhetően számottevően visszacsökkentették az utak használatát. Mindemellett kidolgozták az AutoDrive nevű projektet, amely segítségével igyekeznek hozzájárulni a gépjárművek önparkolási képességeinek kialakításához.

A harmadik panelben Brian Matthews-on kívül részt vett Zuzana Nehajová, a prágai Ernst&Young InnovEYtion központjának vezetője, Dr. Zoltán Cséfalvay, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának vezető tudományos munkatársa, Csobod Éva, a Regionális Környezetvédelmi Központ vezető szakértője, valamint Llewelyn Morgan, Oxfordshire County Council innovációért felelős vezetője, mint a beszélgetés moderátora. Közösen megtárgyalták az okos közlekedés lehetséges szerepét a három élettér optimalizálásában, a visegrádi országok különböző életkörülményeinek kiegészítő/versengő természetét, valamint azt a kérdést is körbejárták, hogy optimális arányú-e a tartózkodási környezetek demográfiai eloszlása, illetve, hogy miként ösztönözhető a lakhelyek és munkahelyek kiegyenlített eloszlása.

A harmadik panel után következett a szakmai nap utolsó felvezető előadása, melyet Dr. Ebtesam Al-Ketbi, a dubai Emirates Policy Centre elnöke tartott. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács országairól beszélve Al-Ketbi elnök asszony megjegyezte, hogy a negyedik ipari forradalom mind a magán-, mind az állami szférára is kihatással van. Az Egyesült Arab Emírségek fontos intézkedéseket tett egy modern infrastruktúra létrehozása érdekében úgy, hogy az elmúlt néhány évtizedben tudatosan jelentős befektetéseket hajtott végre, hogy fel tudjon készülni a negyedik ipari forradalomra. Tulajdonképpen az EAE volt az első ország, amely bevezette – és kezdeményezte – az e-governmentet és az okos otthonokat. Véleménye szerint elengedhetetlen a digitális forradalom lokalizálása, minekután az megannyi okos megoldással és új útvonalakkal szolgálna, valamint emelné az életminőség színvonalát. Ugyanakkor ebben a forradalomban való részvétel elengedhetetlen eleme az okos vezetés, amely az okos megoldások nyújtotta előnyök kiaknázása miatt szükséges. Al-Ketbi elnök ezek után a digitális forradalom által generálódó elmozdulásról beszélt. Másfajta gondolkodást igényel, miután a jövőben elkerülhetetlenül felértékelődik az adat birtoklása az olajéhoz mérten. A jólét megteremtése tekintetében az Elnök Asszony elmondta, hogy az EAE egyre kevésbé függ az olajtól, ellentétben más térségbeli állammal. Ezeknek követnie kellene példájukat, és egy olyan alternatív gazdasági modellt alkalmazni, mely nem okoz hatalmas társadalmi, gazdasági és környezeti károkat – azonban a rendelkezésre álló idő szűkös.

A 2019-es think.BDPST konferencia utolsó paneljének felszólalói Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Akadémiájának professzora, Jakob Bund, az Oxford Egyetem kutatója, és Őexcellenciája Kristi Karelsohn, Észtország Magyarországra akkreditált nagykövete voltak, míg a moderátori szerepet Barbara Sztokfisz, az European Cybersecurity Journal főszerkesztője látta el. Az előadók többek között arról beszéltek, hogy miként óvható meg egy választás a hekkertámadásoktól, körbejárták a „fake news” és hatásai témakörét, valamint feltették a kérdést mennyire kontrollálható, vagy netalántán teljes mértékben megállítható az álhíráradat. Végezetül szó esett olyan platformokról a visegrádi és európai országokon belül, melyek a tájékozott választókerületeket népszerűsítik.

A think.BDPST konferenciához két kísérőrendezvény is társult: a Young Leaders’ Forum és a Start-up Expo. A 2019-ben megszervezett think.BDPST Young Leaders’ Forum programja az okos társadalmak kérdéskörére épült. A program során Dr. Ralf Lindner, a Fraunhofer Intézet munkatársa, Philip Boucher, az Európai Parlament Kutatói Szolgálatának kutatója, és Mete Coban, a MyLifeMySay megalapítója azt a kérdést vitatták meg, hogy a technikai fejlődés és az online média új formái hogyan hatnak a politikai részvételre és a demokráciára. Az álhírekkel foglalkozó workshop során David Timis, a Google munkatársa összefoglalta az online csalások különböző módjait, és hogy azokat milyen hatékony módszerekkel tudjuk elkerülni. Milos Gregor, a Masaryk Egyetem kutatója, az álhírek jelenségéről tartott rövid előadást, amit egy workshop követett arról, hogy tudunk hatékonyan ellenállni az online manipulációnak. A program második része a városi környezet innovációjára és az okos városra fókuszált. A Szemző Hanna (Metropolitan Intézet), Milota Sidoriva (Women Public Space Prague), Jáz Borbála (BME), Sándor Attila (Tekrama) részvételével megvalósuló panelbeszélgetés során olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint mi a város jövője, vagy hogyan adhat választ a városi innováció a városokban kialakuló szociális különbségekre és a belőlük fakadó kihívásokra. Mint jövőbeni vezetők, a résztvevők körüljárták a bizalom kérdéskörét, valamint, hogy mik azok a képességek és személyes tulajdonságok, melyek segíthetik őket abban, hogy megbízható vezetőkké váljanak egy kiszámíthatatlan, mindig változó világban. A program a 3 perces kihívással ért véget, melynek során a résztvevők saját innovatív ötleteiket mutatták be a rendelkezésükre álló idő alatt.

A 2019-es Start-up Expo 17 ígéretes startup számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget a „smart home” és „smart city” területeiről. A kétnapos esemény során, magyar, brit és szlovák startupok prezentálták innovációikat a Pitch Session során. A rendezvényen előadást tartott továbbá a Google, a PMI Science, a Hiventures, a Variance Hub, valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítány. A Start-up Expo célja, hogy a budapesti startup ökoszisztéma szerves részévé váljon, ahol a legújabb fejlesztések és szolgáltatások kerülnek bemutatásra. Az Expo egy olyan platform, amelyen befektetők, inkubátorok, szervezetek, szakemberek, diákok és fiatal pályakezdők találkozhatnak és megismerhetik a legújabb trendeket, innovációkat és startup kezdeményezéseket.

EU-V4 iroda