think.BDPST 2021

think.BDPST 2021

Európai kapcsolatok iroda | Innováció

A hatodik think.BDPST konferencia 2021. október 14-én került megrendezésre hibrid formában a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az European Cyberscurity Forum-mal, az Origoval együttműködésben, valamint a Nemzetközi Visegrádi Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., az MVM, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodája, a Szerencsejáték Zrt. és a Philip Morris International támogatásával. Az esemény Magyarország V4 elnökségének hivatalos programja részeként, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fővédnöksége alatt valósult meg. A konferencia vendégországa Észtország volt.

A hibrid formának köszönhetően nem csak a személyes jelenléten keresztül lehetett részt venni az eseményen, hanem online is, egy erre a célra kialakított platformnak köszönhetően.A 2021-es think.BDPST konferenciát Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont Igazgatóhelyettese, valamint Kristi Karelsohn, Észtország magyarországi nagykövete nyitották meg. Köszöntőbeszédében Andres Sutt, Észtország vállalkozásokért és információért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi átalakulások legfontosabb folyamata a digitalizáció. A digitális egységes piac előnyeit napjainkban valamennyien érezhetjük, elég, ha csak az egységesen bevezetett és elfogadott uniós Covid-igazolásra gondolunk, mely bármelyik digitális eszközön letölthető és felmutatható, mindegy, melyik uniós államban vagyunk. Észtországban a szolgáltatások 99%-a elérhető online, és a legtöbb vállalkozás szintén kínál digitális szolgáltatásokat – ennek köszönhetően az észt szakértők fontos információt és tudást tudnak átadni a digitális átállás és a kiberbiztonság témakörében.

Miután Taavi Kotka, Észtország világhírű kiber-szakértője a nagyközönség szeme láttára leadta szavazatát az észtországi helyi választásokon online, Észtország digitális átállásáról tartott előadást. Ebben azt a hét fontos kritériumot magyarázta el, melyek szükségesek a sikerhez:

  1. Megfelelő internetkapcsolat mindenhol
  2. Erős digitális identitás létrehozása
  3. Az „egyetlen egyszer” elv alkalmazása és a biztonságos adatmegosztó infrastruktúra létrehozása
  4. Az adat tulajdonlással és adatvédelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolása
  5. A bizalom kiépítése és folyamatos megtartása és fejlesztése
  6. A „no-legacy policy”
  7. A közönség lenyűgözése

A nyitó előadást követő panelek ezeket az elveket vitatták meg különböző megközelítésekből. Heli Tiirma-Klaar, Észtország kiberdiplomáciáért felelős nagykövete előadásában azt emelte ki, hogy az észt digitális társadalom nyitott és szabad, ám ugyanakkor biztonságos is. Elmondása szerint Észtország büszke arra, hogy az észt internet biztonságos, szabad és nincs ellenőrzés alatt tartva, miközben az ország kiváló kiberbiztonsági infrastruktúrával rendelkezik. Mester Máté, az Mspire munkatársa által moderált panelbeszélgetés ezt követően arra a kérdésre kereste a választ, hogy a V4 országok milyen távol vannak attól az ideális világtól, ahol a polgárok rendelkeznek a szükséges digitális képességekkel, a közügyek pedig online is intézhetők mindenki által. Marten Kaevats, az észt miniszterelnöki iroda nemzeti digitális tanácsadója kiemelte, hogy a digitális átállás kis része múlik a technológiai adottságokon (természetesen azok is nagyon fontosak), de a legfontosabb a kulturális szokások és gondolkodásformák megváltoztatása. Ahhoz, hogy társadalmi szinten tudjuk ilyen változást véghezvinni, szükséges egy stabil technológiai háttér, ugyanakkor annál talán fontosabb a társadalomnak a digitalizáció pozitív hatásairól történő meggyőzése, valamint egy ezzel kapcsolatos pozitív gondolatmenet kialakítása. Ewelina Kasprzyk, a Kosciuszko Intézet kutatója a FutureLabs projektet emelte ki, mely 1 milliárd lengyel zlotyi felhasználásával azt tűzte ki célul, hogy a lengyel közoktatásban résztvevők megszerezzék a legfontosabb digitális készségeket. Robert Lipovsky, az ESET malware kutatója azt mutatta be, hogy az általa képviselt vállalat milyen módon foglalkozik digitális képzésekkel. Kiemelte, hogy számukra a digitális tudatosság nem csak veszélyek és fenyegetések technikai aspektusára való odafigyelést és megértést jelenti, hanem az ezek mögött meghúzódó emberi tényezők megértését is, melyek sok esetben fontosabb szerepet játszanak egy-egy visszaélés esetén.

Leonardo Cervera-Navas, az Európai Adatvédelmi Biztos titkárságának igazgatója azzal kezdte előadását, hogy 20 évvel ezelőtt senkit nem érdekelt az adatvédelem, míg manapság még a helyi hentes is tudja, mint jelent a GDPR. Önkritikát gyakorolva azonban hozzátette, hogy ennek nem az az oka, hogy az adatvédelemmel foglalkozó hatóságok tevékenysége ennyire hatékony lenne, hanem az, hogy a negyedik ipari forradalomban élünk, melyben az adat lett a király. A konferencia második panelbeszélgetése, melyet Mádi-Nátor Anett, az IVSZ munkatársa moderált, szintén az adatvédelem kérdését járta körül Dr. Csenterics András, adatvédelemmel és adatbiztonsággal foglalkozó jogász, a Réti, Várszegi és társa jogi iroda munkatársa, Jack Kelly, a Bank of America adatvédelemmel foglalkozó munkatársa és Merle Maigre, az e-Governance Academy kiberbiztonsági szakembere részvételével. A beszélgetés során a kiberbiztonsági tudatosság fontosságát vitatták meg a résztvevők, kiemelve, hogy míg a kibertámadások jelentik a kormányok számára az egyik legfontosabb biztonsági kihívást, addig a társadalmi tudatosság ezeken a területeken továbbra is nagyon limitált.

Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár előadásában a magyar kormány zöld átmenetre vonatkozó álláspontját, valamint az ebben rejlő lehetőségeket mutatta be. Az ő részvételével zajló panelbeszélgetést Olti Máté, Magyarország mexikói nagykövetségének gazdasági attaséja moderált, további résztvevői pedig Miguel Coleta, a Philip Morris International fenntarthatóságért felelős igazgatója, Dr. Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhely vezetője, valamint Kristi Talving, az észt Gazdasági Ügyekért és Kommunikációért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára voltak. A beszélgetés során a résztvevők azt hangsúlyozták, hogy a siker érdekében egyre több nagyvállalat kezdi megérteni, hogy mind a munkavállalók, mind pedig a befektetők egyre inkább a fenntarthatóságot kezdik értékelni. Ebben az összefüggésben az innováció és a digitalizáció még fontosabb szerepet játszik az üzleti életben, mivel azok az államok is jobban pozícionálják magukat a globális piacon, melyek a digitalizációra építenek – a legjobb példa erre Észtország.

Az utolsó előadásban Karoliina Ainge, az Independent Diplomat kiberbiztonsági és technológiai vezetője a dezinformációk hatásáról beszélt. Előadásában kitért arra is, hogy mennyiben változott meg a diplomácia napjainkban: a tradicionális államok közötti folyamatok egyre inkább többszereplős folyamatokká alakulnak. Ez azt jelenti, hogy manapság egyre kevesebb probléma lokális: a globális felmelegedés vagy az álhírek térhódítása olyan kérdések, melyeket az egyes államok már nem tudnak egyedül megoldani. Épp ezért, elmondása szerint egy új globális kormányzásra, valamint a nemzetközi kapcsolatok megújítására lenne szükség. Az álhírekről szóló panelbeszélgetésben, melyet Deme Dániel, a Magyar Hírlap újságírója moderált, Ainge beszélgetőtársa volt Krasznay Csaba, a Kíberbiztonsági Kutatóintézet igazgatója, és Yves Desbiens alezredes, a NATO Strategic Communications Center of Excellence munkatársa. A beszélgűetés fő témája az álhírek elleni hatékony kormányzati védelem kialakítása volt.

Európai kapcsolatok iroda