A Young Leaders’ Forum idén az adatvédelem és az e-kormányzás biztonsági aspektusaival, valamint a megújuló energiaforrások kérdéskörével foglalkozott a V4-országok vonatkozásában. Szakértőink olyan kérdéseket jártak körül, mint az e-kormányzáshoz kapcsolódó adatvédelmi és biztonsági kihívások, illetve a megújuló energiaforrásokkal összefüggő célkitűzések és kihívások a visegrádi országokban. A fórum fő célja, hogy párbeszédet alakítson ki a fiatal innovátorok, feltalálók, vállalkozók, PhD kutatók és az innovatív projektekbe beruházó cégeknél dolgozó fiatal szakemberek között. A háromnapos esemény során a résztvevőknek lehetőségük volt megvitatni különböző, a szakmájukhoz kapcsolódó jó gyakorlatokat, továbbá megosztani egymással tapasztalataikat és ötleteiket. A panelbeszélgetések, szemináriumok és workshopok lehetővé tették számukra, hogy fejlesszék vezetői képességeiket, szélesebb gyakorlati tudásra tegyenek szert, továbbá személyes tapasztalatokról hallhassanak adott kérdéseket illetően, mint például a sikeres start-up vagy vállalkozás felépítéséhez szükséges eszközök, kompetenciák.

A fórum Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének köszöntőjével kezdődött. Péterfalvi elnök úr nyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy milyen alapelveket érdemes szem előtt tartani, amikor az adatvédelem kérdésköréről beszélünk. Kitért a mai társadalomban egyre inkább elterjedt adatok elleni támadásokkal és visszaélésekkel kapcsolatos problémákra, hangsúlyozva, hogy rendkívül fontos annak vizsgálata, hogy az adatsértést hogyan kezeli a törvény és mit tehetnek a nemzeti adatvédelmi hatóságok annak érdekében, hogy az adatok védelme az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (GDPR) összhangban történjen.

A “Security Challenges for e-Governance — Threats, Risks and Responses We Need” című panelbeszélgetés Anushka Kaushik, a Globsec munkatársának előadásával kezdődött, aki az e-kormányzás és a személyes ügyintézés közötti összefüggésekről beszélt, hangsúlyozva a két terület közötti szakadékok lebontásának fontosságát. Az e-kormányzással kapcsolatos kérdések vizsgálatakor kulcsfontosságú a biztonság szerepének, valamint az államokat és az egyéneket érintő kockázatoknak az említése. A szakértő kitért a Digitális Gazdaság és Társadalom Index (Digital Economy and Society Index, DESI) elnevezésű jelzőszámra, amely summázza az unió digitális teljesítményére vonatkozó releváns mutatókat és nyomon követi az uniós tagállamok fejlődését a digitális versenyképesség terén. A beszélgetés során az előadók az e-kormányzással és a digitalizációval kapcsolatos legjellemzőbb kockázatokról és kihívásokról beszéltek, hangsúlyozva, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan a bűncselekmények számának növekedése is megfigyelhető. A szakértők olyan bűncselekmények súlyosságára hívták fel a figyelmet, mint a kriptovaluta-csalás, a kémkedés, a kritikus infrastruktúra elleni támadások vagy a gazdasági jellegű fenyegetések. Kiemelték az állam szerepének jelentőségét az ilyen típusú bűncselekmények megelőzésében, hangsúlyozva, hogy az állampolgárok és a gazdaság védelme érdekében kiemelt fontosságú az államok számára a technológiai folyamatoknak a nyomon követése. Az előadók felhívták a figyelmet továbbá arra, hogy a kiber- és információbiztonság kérdéskörével összefüggésben megvalósuló nemzetközi szakmai beszélgetések és konferenciák, valamint a változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás kulcsfontosságúak a kiberfenyegetésekre történő válaszok keresésének folyamatában.

A “Renewable Energy Developments in the V4 Region – Results, Challenges, and Future Perspectives” című panelbeszélgetés első részében az energiapiacot érintő eseményekről és a magas gáz- és áramárak mögött meghúzódó okokról beszéltek a szakértők. Utóbbiakkal összefüggésben két lényeges tényezőt említettek: egyrészt a koronavírus-világjárvány hatásait, másrészt Oroszország szerepét az árak mesterséges befolyásolásában, amely egyben az Európai Unióval szembeni nyomásgyakorlás eszköze is. Az előadók egyetértettek abban, hogy a megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia – segíthetnek a magas árak leküzdésében, ugyanakkor fontos emlékezni, hogy bizonyos energiaforrások, mint például a tengeri szélenergia nem mindenhol elérhetőek. Kiemelték, hogy a megújuló energiára való átállásnak komoly társadalmi hatásai lehetnek, figyelembe véve azt, hogy például Lengyelország nagymértékben függ a bányászattól, Csehország esetében pedig fennáll adott, a területhez köthető munkahelyek megszűnésének kockázata.

A fórumot követően a fiatal szakértőknek lehetőségük volt részt venni a think.BDPST 2021 stratégiai konferencián, amelynek keretében panelbeszélgetéseket és nyitóelőadásokat hallgathattak egyebek mellett az adatbiztonság és az utóbbival összefüggő bizalomépítés szerepéről a digitalizáció korában, az e-kormányzás területén jellemző tapasztalatokról, a világjárvány utáni innováció és fenntartható üzleti modellek kérdésköreiről, valamint az információbőség és az árhírek kockázatairól.