A HIDEGHÁBORÚ

JOHN LEWIS GADDIS

A HIDEGHÁBORÚ

Szakkönyvek | 2020

AJTK KÖNYVAJÁNLÓ
JOHN LEWIS GADDIS: A HIDEGHÁBORÚ

Készítette: Tóth Beáta, a Tudásközpont nemzetközi kapcsolatok referense

John Lewis Gaddis A hidegháború című, az Antall József Tudásközpont gondozásában 2020-ban megjelent könyve a hidegháború fordulatokkal teli történetének rendhagyóan olvasmányos krónikája. Ahogyan az előszóban maga a szerző is kiemeli, a kötet „rövid, átfogó és közérthető” módon mutatja be a korszak történéseit. A fejezetek szorosan egymásra épülnek, mindegyik egy téma feltérképezésére fókuszál, nem a nyers kronológiát, hanem az események egymásra gyakorolt hatását helyezve előtérbe.

A könyv tematikus felépítésének és könnyed, modern nyelvezetének köszönhetően a már jól ismert tények emberi oldala válik hangsúlyossá, érthetővé és átélhetővé téve az események hátterében álló különböző nézőpontokat. A szerző kifejezetten fiatalos, közvetlen stílusban beszéli el a történéseket és nem riad vissza a humor és az irónia alkalmazásától sem, olyan érzést keltve az olvasóban, mintha egy jó hangulatú, kötetlen beszélgetés résztvevője lenne. Az egyes fejezetek elején és közben is gyakoriak a tárgyalt korszak jeles személyiségeitől származó találó idézetek, amelyek még inkább személyes hangvételűvé és irodalmian olvasmányossá teszik a szöveget.

A hidegháború egy olyan könnyed hangvételű szakmai mű, amely rendkívül jól átláthatóvá teszi e bonyolult korszak fiatalok számára sokszor nehezen érthető eseményláncolatait. A szöveg olyan benyomást kelt, mintha egy izgalmas regényt olvasna az ember, a tények pontos bemutatása egy, a rettegéstől a reményig terjedő érzelmi hullámzással párosul, amelynek köszönhetően a kötet nemcsak az ifjúság, de a témában jártas szakértők számára is rendhagyó olvasmányélményt nyújt. A szerző a folyamatokat tényszerűen és követhetően mutatja be, célja nem új elméletek felállítása, hanem az alapvető fogalmak világos kontextusba helyezése.

Kreatív, izgalmas stílusának köszönhetően tömörsége ellenére kifejezetten könnyű olvasmány, a szerző nyelvi lendületességével és izgalmas kérdésfelvetéseivel folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. Az eseményeket alakító történelmi személyiségeket is közvetlen hangvételben mutatja be, kézzelfoghatóvá téve nemcsak tényszerű döntéseiket, de az azok mögött meghúzódó személyiségjegyeket és körülményeket is. Az egyes események elemzése során a történésekre sokszor meglepő aspektusokból pillant rá, amelyek elgondolkodtatják az olvasót. A könyv minden tekintetben gyakorlatias jellegű, a korszakot meghatározó ideológiai szembenállást magyarázó jelleggel emeli be az események hátterébe, gyakran párhuzamokat vonva a különféle nemzetiségű vagy eltérő korszakban élt személyiségeket vezérlő elvek között. A perspektívák tekintetében kifejezetten sokszínű, az egyes eseményeket és résztvevőiket saját logikájuk mentén és jelentőségükhöz mérten közelíti meg.

A szerző a történelmi tényeket hatásaikkal együtt vizsgálja, ok-okozati összefüggésekről beszél, legyen szó akár háborúkról, politikai dilemmákról vagy a gyarmati rendszer felbomlásáról. Összetettségének és részletgazdagságának köszönhetően a szöveg olyan módon világítja meg az egyes, nemegyszer párhuzamosan zajló regionális történéseket, mintha egy színházi reflektor fényét vetné egy kiterített világtérképre, a figyelem fókuszába emelve a különálló eseményeket, a háttérben meghúzódó globális összefüggések kontextusában.

A komplexitást a világosan levont következtetések teszik könnyen átláthatóvá. A szerző a történéseket alakító, olykor paradox háttértényezőket humoros megjegyzésekkel világítja meg, nem elbagatellizálva ugyanakkor e tényezők hatásait. Bár a kötet alapvetően időrendben tárgyalja a hidegháború eseményeit, a fejezetek tematikus fókuszának köszönhetően a legjelentősebb szereplők újra és újra felbukkannak, keretet adva az összefüggéseknek. A szöveget fordulatossá teszik a váratlan nézőpontváltások, az egyes események tárgyalása közben a szerző sokszor kitekint egy-egy szereplőre, és ezáltal olyan perspektívákat von be az elemzésbe, amelyek még a komoly háttértudással rendelkező olvasó számára is meglepően újszerűek lehetnek. 

Az egyes korszakok tárgyalásakor a szerző arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy az adott időszakban uralkodó általános politikai-társadalmi hangulatot is hitelesen mutassa be, még inkább átérezhetővé téve az utókor számára a hidegháborús események hatásait. Ennek érdekében gyakran von párhuzamot egyes témák között, nemcsak térben és időben, hanem következményeik tekintetében is összehasonlítva azokat. A szerző a korszak meghatározó személyiségeinek történelmi jelentőségű döntéseit mindig egymáshoz viszonyítva teszi mérlegre, így a fókusz e tekintetben is a döntések hatásainak értékelésén van. A kötetet ez a precíz, mégis személyes hangvételű és könnyed stílus teszi egyedivé. A hatások értékelésekor a szerző minden releváns körülményt számításba vesz és azokat olyan fordulatosan mutatja be, hogy az olvasó, még ha jól ismeri is a korszak eseményeit, szinte izgalommal várja a drámai események végkifejletét. A könyvön végighúzódó érzelmi ív a huszadik század végén uralkodó reménynél és optimizmusnál ér véget, a szerző rámutat azonban a korszakot meghatározó bizonytalanságra is, az olvasóra bízva az események értékelését.

A hidegháborúról összességében elmondható, hogy rendhagyóan sodró stílusával és olvasmányos, könnyed nyelvezetével kiemelkedik a korszakot tárgyaló szakmai művek sorából. Az összefüggések új kontextusba helyezésének és részletgazdag, világos elemzésének köszönhetően pedig mind a téma iránt érdeklődő fiatalok, mind a történelmi tényekben jártas szakértők számára tartalmas olvasmány.

JOHN LEWIS GADDIS: A HIDEGHÁBORÚ

Mikor került az emberiség legközelebb a harmadik világháborúhoz? Mi történt a szovjet atombomba kifejlesztésétől az amerikai csillagháborús terv meghirdetéséig? Hogyan látták az 56-os magyar forradalmat a vasfüggöny túloldalán? Miként packázhatott a két szuperhatalommal De Gaulle Franciaországa, Castro Kubája, Tito Jugoszláviája vagy éppen egy sor harmadik világbeli diktátor? Mekkora szerepet játszottak a hidegháború lezárásában az olyan átütő hatású politikai őstehetségek, mint amilyen Margaret Thatcher, Lech Wałęsa, II. János Pál pápa vagy Ronald Reagan volt? És miért érdemelte meg mindenkinél jobban a Nobel-békedíjat az utolsó szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov?

Ezekre és még számos más izgalmas kérdésre ad nem egyszer meglepő választ John Lewis Gaddis. A Pulitzer-díjas szerző a hidegháború történetének egyik legnagyobb hatású kutatója imponáló magabiztossággal vág utat az ismert és kevésbé ismert történelmi tények, közelmúltbeli politikai események dzsungelében, beváltva a könyvéhez fűzött reményeket, amely így egyszerre lett szórakoztatóan olvasmányos és lenyűgözően tárgyszerű.