30%
A STRATÉGA - BRENT SCOWCROFT ÉS A NEMZETBIZTONSÁG HIVATÁSA

BARTHOLOMEW SPARROW

A STRATÉGA - BRENT SCOWCROFT ÉS A NEMZETBIZTONSÁG HIVATÁSA

Könyvműhely | 2020

4193 Ft 5990 Ft

AJTK KÖNYVAJÁNLÓ
BARTHOLOMEW SPARROW:
A STRATÉGA - BRENT SCOWCROFT ÉS A NEMZETBIZTONSÁG HIVATÁSA

Készítette: Pálmai Zsolt, a Tudásközpont nemzetközi kapcsolatok referense

Az alábbi könyvajánlóval szeretnénk visszatekintést nyújtani Brent Scowcroft volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó munkásságára, aki több mint 40 éven át játszott meghatározó szerepet az Egyesült Államok külpolitikájának alakításában.

Brent Scowcroft hálátlan választásnak tűnhet, ha az ember az amerikai külpolitika művelői között keres témát egy könyvhöz. Egyrészt azért, mert a köztudat és a nemzetközi kapcsolatok történetének sovány metszetében családneve közel sem annyira erős brand, mint pl. a Kissinger, Brzezinski, Powell, vagy Rice. Másrészt azért, mert a név e birtokosa alapvető személyisége és annak fejlődése/fejlesztése révén mindig is nyomatékosan, tudatosan szürke volt az eminenciások között. Bartholomew Sparrow ennek ellenére hosszasan és meggyőzően érvel amellett, hogy érdemes beszélni Scowcroftról, méghozzá az amerikai külpolitikai gondolkodók legnagyobbjai között.

Valójában éppen az említett tudatos szürkeség és Scowcroft befolyásossága közötti látszólagos kontraszt adja e karrier- és élettörténet egyik legfőbb értékét. Gerald Ford és George H. W. Bush nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanis rendre épp azzal tűnt ki az adott közegéből, hogy kerülte a feltűnést. Igaz volt ez korai akadémiai beosztásaira ugyanúgy, mint később a Fehér Házra, Sparrow pedig egy olyan figyelemreméltó szakmai előmenetelt követi végig, amely a politikában megszokott törtetés mellőzésével valósult meg. A szerző érdeme, hogy bár főszereplőjétől távol állnak a bulváros részletek és úgy általában a dráma, képes olvasmányosan, a körülmények sokszínűségét kiemelve bemutatni életpályáját, árnyalni jellemét és leírni a releváns történelmi és intézményi közeget. Ennek köszönhetően a könyv értékes perspektívát nyújt a Scowcroft karrierjében meghatározó nagyformátumú politikacsinálók megismeréséhez is: láthatjuk például a kételyek által gyötört Nixon elnököt, kettős személyiségének egyik legkevésbé közismert sarkában.

A könyv messziről indítva építi fel azt a családi, történelmi és kulturális közeget, mely a fiatal Scowcroftot a cselekvő hazafiság útjára terelte, és olyan hatással volt személyes és szakmai karakterére és értékrendjére, hogy azok kivételesen természetessé tegyék számára a címben említett „nemzetbiztonság hivatását” – őt pedig kivételesen hatékonnyá e területen. Sparrow könyve kellő figyelmet fordít ennek a folyamatnak a különböző elemeire. Feltárja, hogy a kétségkívül privilegizált konzervatív háttérrel rendelkező fiatal nemzetbiztonsági szakértő külpolitikai realizmusa mellett hogyan fért meg a humanizmus és egy egészséges adag idealizmus, és szabálykövető természete ellenére hogyan volt képes egy újítóbb szellemű oktatói és elemzői mentalitás elsajátítására, egy átfogóbb, szélesebb kulturális és tudományos ismeretek ötvöző megközelítés alkalmazására. Sparrow a témában csak érintőlegesen jártas olvasót sem hagyja magára, mindvégig bőven nyújt kapaszkodót annak megértéséhez, hogy Scowcroft hogyan viszonyult a különböző kül- és védelempolitikai fősodrokhoz, és megközelítése miért volt eredményes – vagy épp sikertelen.

Ugyanis A stratéga nem csak Scowcroft méltatása és védőbeszéd döntései mellett. Több esetben kritikát is megfogalmaz és megmutatja vizsgálódása tárgyának korlátait. A fent említett innovációra való képesség például többször háttérbe szorult az alapvetően konzervatív, óvatosabb irányváltásokat preferáló hozzáállás javára, melynek következtében Scowcroft viszonylag későn ismerte fel Gorbacsov reformtörekvéseinek valódi természetét, illetve az idősebb Bush-sal és külpolitikai csapatával együtt elszalasztották a lehetőséget, hogy a Hidegháború lezárásával beköszöntő „új világrend” kifejezés köré valódi tartalmat, stratégiát építsenek.

Ahogy ez utóbbi részlet is mutatja, a magyar olvasók szempontjából Scowcroft kivételesen jókor volt közszolgálati pályája csúcsán. Az első Bush-kabinet tagjaként jelentős mértében ő felügyelte azt a folyamatot, melynek során országunkban és régiónk nagy részében békés demokratikus átalakulás ment végbe. Tette mindezt a rá jellemző csendes hatékonysággal, egyaránt elkerülve a káoszt és a hosszabbtávú víziók kötöttségét. A stratéga egyik fő üzenete, hogy ez az eredmény, valamint a mögötte megbúvó gondolatiság és munka, nagyobb figyelmet érdemel: mint Scowcroft személye és több évtizedes pályafutása, nem követeli, de meghálálja a figyelmet.

BARTHOLOMEW SPARROW:
A STRATÉGA - BRENT SCOWCROFT ÉS A NEMZETBIZTONSÁG HIVATÁSA

 

Brent Scowcroft több mint harminc éven át jelentős befolyást gyakorolt az amerikai külpolitikára. Központi szerepet játszott az amerikai csapatok vietnámi kivonásakor és az amerikai–kínai kapcsolatok történelmi jelentőségű áttörésekor. Az idősebb Bush elnököt arra buzdította, vessen véget Kuvait megszállásának, valamint dolgozott a szovjet birodalom összeomlására adott szakszerű nyugati válasz kialakításán. Amikor pedig az USA külpolitikája tévútra tért, csendben közbelépett, és a károk helyrehozatalán fáradozott.

Bartholomew Sparrow professzor a Chicagói Egyetemen szerzett doktori fokozatot, jelenleg amerikai politikatörténetet oktat az austini Texas Egyetem Államigazgatási Tanszékén. Munkája során olyan intézményektől nyert ösztöndíjat, mint a Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatóközpont, a Harvard Egyetem Joan Shorenstein Sajtó-, Politikai és Közpolitikai Központja és a Harry S. Truman Elnöki Könyvtár. Az Amerikai Politikatudományi Társaság a Leonard D. White- és a Franklin L. Burdette Pi Sigma Alpha-díjakkal tüntette ki.

Magával ragadó stílus, alapos kutatómunka és okos elemzés segítségével A stratéga közel hozza és színekkel telíti az amerikai külpolitika komplex és gyakran titkokkal átszőtt világát – azt a szellemi harcmezőt, amelyen személyiségek, ideák és világnézetek ütköznek meg, világunkat drámaian alakítva.

Ez a mű elsőként végzi el Brent Scowcroft pályájának átfogó vizsgálatát. A szerző, Bartholomew Sparrow részletesen bemutatja a volt nemzetbiztonsági tanácsadó nem mindig egyszerű kapcsolatát olyan befolyásos személyiségekkel, mint Henry Kissinger (a mentor, akit végül tanítványa lekörözött), Alexander Haig (egykori riválisa) és Condoleezza Rice (akit elindított a pályáján, s akivel nyilvánosan szakított Irak miatt). Scowcroft azon kevés köztiszteletben álló személy egyike Washingtonban, akik a nyilvánosság elé kiállva figyelmeztették az ifjabb Bush elnököt, hogy ne indítson elhamarkodottan háborút Irak ellen.