A Közel-Kelet légiközlekedése a COVID–19-JÁRVÁNY tükrében: Középpontban az Öböl menti légitársaságok

Az új koronavírus-járvány (COVID–19) terjedésének megfékezése céljából számos állam kormánya vezetett be szigorú utazási/beutazási korlátozásokat, ami előre vetítette, hogy a légiközlekedési szektort is jelentős kihívások fogják érni.

Bővebben

Arab tavasz: tíz év sikerei és kudarcai

A 2010-es évek közel-keleti politikai és társadalmi változásait nagyon sok szakértő hajlamos az alapján értékelni, hogy a politikai rezsimváltozások demokratikus átalakulásokhoz vezettek-e vagy sem. Így könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyedüli sikertörténet Tunézia, míg a többi arab államban megbukott a „demokratizálódás” kísérlete. Ez a megközelítés egy rendkívül korlátozott értelmezési keretet ad az elmúlt tíz év változásainak az értékeléséhez és nem mond semmit az arab társadalmakban végbemenő lényegi változásokról.

Bővebben

A Kászem Szolejmáni halálát követő amerikai–iráni katonai feszültség fejleményei a COVID–19-járvány tükrében

2020 év elején, az amerikai hadsereg által likvidált Kászem Szolejmáni, aki az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) „Jeruzsálem Alakulatok” (Szepáh-e Kodsz) parancsnoka volt, halálát követően számos szakértői vészforgatókönyv jelent meg, amelyek komoly iráni válaszcsapást és a közel-keleti katonai konfliktusok eszkalálódását vetítették előre. A Szolejmáni halálát követő első napokban sokan elkerülhetetlennek tartották egy közvetlen amerikai–iráni háború kirobbanását, míg mások nem zárták ki, hogy regionális vagy globális méretű konfliktus alakul ki ebből az egyedi esetből.

Bővebben

Realitások és kilátások Üzbegisztán földgázszektorában

A kétpólusú világrend felbomlását követően a meglehetősen elszigetelt, tengeri kijárattal nem rendelkező, szélsőséges éghajlati és környezeti adottságokkal rendelkező, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt magába foglaló posztszovjet Közép-Ázsia térsége geopolitikai szempontból felértékelődött.

Bővebben

Az Egyesült Királyság nemzeti, európai és globális jövője a brexit után

Háromévnyi hosszadalmas tárgyalás-sorozatot követően az Egyesült Királyság megszűnt az Európai Unió tagállama lenni. Az átmeneti időszak kényes helyzetbe hozta Londont, mindazonáltal egy teljes, mindkét fél által elfogadott megállapodás letárgyalása, valamint a ratifikációs folyamat 2020. december 31. előtt történő véghezvitele szinte lehetetlen küldetésnek ígérkezik. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság új ambiciózus külpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazott, amelyek azonban jelenleg kevés konkrétumot tartalmaznak. Külön kérdés, hogy a brexit milyen hatással lesz az európai védelmi képességekre és hadiparra. Csepregi Zsolt,  Alessandro D’Onofrio, Dr. Stepper Péter és Dobrowiecki Péter közös elemzése.  

Bővebben

Az amerikai–tálib békemegállapodás és Afganisztán esélye a békére

Tizennyolc hónapnyi tárgyalás után, 2020. február 29-én az Amerikai Egyesült Államok, valamint az általa és az ENSZ által el nem ismert tálib Afganisztáni Iszlám Emírség békemegállapodást írt alá Katar fővárosában, Dohában. A megállapodás két központi eleme kölcsönös kötelezettségvállalást ír elő a felek számára: az amerikaiak kivonulnak Afganisztánból, a tálibok pedig biztosítják az ország területén tevékenykedő terrorszervezetek felszámolását. Ez az elméletben hibátlannak tűnő egyezség azonban több biztonságpolitkai kérdést is felvet az ország jövőjét illetően, ugyanakkor nem garantálja Afganisztán belső békéjének megteremtését, ahhoz ugyanis elengedhetetlen lenne, hogy a tálibok és az afgán kormány között is megállapodás szülessen.

Bővebben

A koronavírus hatása Irán bel- és külpolitikai folyamataira

Irán számára a koronavírus megjelenése egy több éve tartó bel- és külpolitikai válságsorozat betetőzését jelenti. Donald Trump hatalomra kerülése óta az amerikai-iráni kapcsolatok történelmi mélypontra kerültek. Az amerikai kormányzat maximális politikai és gazdasági nyomást helyez az iráni rezsimre és gazdaságra, amelyet az európai államok az elmúlt három évben EU-s keretek között igyekeztek enyhíteni, sikertelenül.

Bővebben

Az Öböl monarchiák arab tavasz utáni ellenforradalmi törekvései a Közel-Keleten

Az arab tavasz előtt a Közel-Kelet valamennyi arab államával kapcsolatban elterjedt volt az a nézet, hogy nem aktív szereplői, hanem csupán haszonélvezői vagy éppen károsultjai a világpolitikai folyamatoknak. A térség alacsony fokú belső gazdasági integráltsága folytán a Mediterráneum arab államai nem tudnak egyenlő partnerként részt venni a világgazdasági folyamatokban, illetve a nagyhatalmak geopolitikai érdekeik mentén saját politikai és gazdasági céljaik elérése érdekében kihasználják a helyi rezsimeket. Ez a nézet a 2010-es években gyökeresen megváltozott, hiszen ebben az időszakban a Perzsa-öböl (vagyis röviden „az Öböl”) olajmonarchiái aktívabb kül- és biztonságpolitikába kezdtek. Ennek kialakulásához belső és külső okok vezettek.

Bővebben

Délkeresztben

Ausztrália stratégiai dilemmái

Magyarországon – akárcsak Európában – egyelőre keveset hallani az ötödik kontinens geopolitikai helyzetéről, pedig egyre inkább az amerikai–kínai kereskedelmi háború és politikai vetélkedés központjává válik. A jelenleg zajló védelempolitikai vita megértéséhez meg kell érteni az ország sajátos természetföldrajzi, emberföldrajzi adottságait, valamint stratégiai hagyományait. Ausztrália a legkisebb kontinens, de a világ hatodik legnagyobb országa: tengerpartjai 59 681 kilométer hosszúak, de ebben benne vannak a kisebb szigetek is ; magát a kontinenst 35 821 kilométernyi partszakasz veszi körbe.

Bővebben

Megjelent 18 a(z) 80 AJRC elemzésből

Impresszum