Az iráni–afgán kapcsolatok az USA afganisztáni katonai kivonulásának lehetősége tükrében

A közös történelem, kultúra, nyelv és legfőképpen a két ország között húzódó közel ezer kilométer hosszú határ miatt Irán és Afganisztán között természetes kapcsolat van. Irán számára Afganisztán történelmi hátországot képez, mivel a határon túli tartományokban perzsa nyelvet beszélő és a síita iszlámot nagy számban gyakorló népcsoport él. Afganisztán modern kori története során elhelyezkedése miatt számos nagyhatalom kívánt tulajdonjogot gyakorolni az ország területe felett, ezért az utóbbi évtizedekben Irán csak korlátozottan volt képes élni regionális középhatalmi státusából adódó befolyását a szomszédos országban. A rossz verseny­pozíció mellett az iráni kül- és biztonságpolitika szempontjából az ország nyugati és déli szomszédsága, illetve a Levante alrégió az elmúlt negyven évben egyértelműen prioritást élvezett Afganisztánnal szemben.

Bővebben

Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről a poszt-COVID érában

A gazdasági válság hátterében a 2008-as világgazdasági változások, a görög szuverén adósság válság, az európai bankunió régóta halogatott reformja és a fiskális politika integrációjának hiánya áll. A migrációs válság oka főként a korábban nem tapasztalt mértékű menekültáradat, amelynek hátterében a küldő országok romló gazdasági (Koszovó, Albánia, Banglades, Pakisztán) és biztonsági (Szíria, Irak, Afganisztán) helyzete áll. A különböző történelmi és kulturális tapasztalatokkal bíró tagállamok társadalmai (a volt gyarmat­tartók és a poszt-kommunista félperiféria) eltérő módon reagáltak a kihívásra, ami aláásta az európai szolidaritást, felerősítve a korábban is létező feszültségeket.

Bővebben

Central Europe Goes Global

Néhány szempont Közép-Európa globális térségként való vizsgálatához

Legkésőbb az úgynevezett „térbeli fordulat” (spatial turn) óta jól ismert alapvetés, hogy akárcsak a többi territorializációs forma, úgy a régiók is konstrukciók: heurisztikus eszközök, amelyek különféle politikai intenciók eredményei, s amelyek valamilyen szempontok alapján egy globális rendet, s az abban való erőviszonyokat hivatottak meghatározni, egyúttal az abban való eligazodást segíteni. Következésképpen a régiókról alkotott képet nagyban befolyásolja a földrajzi helyzet, a történelemi korszak, illetve azok a szempontok, ambíciók és pozíciók, amelyek alapján szemlélődünk.

Bővebben

A menekültügy mint a hibrid hadviselés eszköze

A nagymértékű kényszermigráció konfliktusgeneráló és politikaformáló tényezőként van jelen a világban és jelentős mértékben befolyásolhatja az érintett nemzetek és államok közösségének biztonsági percepcióját. Az elmúlt évtizedben új kihívásként jelent meg ezen folyamat kontinenseken átívelő formája, habár maga a migráció folyamata nem újkeletű.

Bővebben

Irak bel- és külpolitikai viszonyai Musztafa al-Kázimi miniszterelnöki beiktatása után

Irak 2003 óta, vagyis a Szaddám Huszajn bukását követő években változatlanul egy korrupcióval és gazdasági nehézségekkel küzdő ország, amelynek a belpolitikai folyamatait meghatározza az USA és Irán katonai, politikai és gazdasági befolyásért folyó versengése. Ezt a versengést maga a 2003 utáni etno-szektariánus alapokra helyezett iraki politikai rendszer teszi lehetővé, amelynek eredeti célja a társadalmi inkluzivitás mértékének növelése lett volna, azonban csak a vallási, etnikai és politikai szekták és klikkek közötti feszültségek növekedéséhez vezetett.

Bővebben

A Közel-Kelet légiközlekedése a COVID–19-járvány tükrében: Középpontban az Öböl menti légitársaságok

Az új koronavírus-járvány (COVID–19) terjedésének megfékezése céljából számos állam kormánya vezetett be szigorú utazási/beutazási korlátozásokat, ami előre vetítette, hogy a légiközlekedési szektort is jelentős kihívások fogják érni.

Bővebben

Arab tavasz: tíz év sikerei és kudarcai

A 2010-es évek közel-keleti politikai és társadalmi változásait nagyon sok szakértő hajlamos az alapján értékelni, hogy a politikai rezsimváltozások demokratikus átalakulásokhoz vezettek-e vagy sem. Így könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyedüli sikertörténet Tunézia, míg a többi arab államban megbukott a „demokratizálódás” kísérlete. Ez a megközelítés egy rendkívül korlátozott értelmezési keretet ad az elmúlt tíz év változásainak az értékeléséhez és nem mond semmit az arab társadalmakban végbemenő lényegi változásokról.

Bővebben

A Kászem Szolejmáni halálát követő amerikai–iráni katonai feszültség fejleményei a COVID–19-járvány tükrében

2020 év elején, az amerikai hadsereg által likvidált Kászem Szolejmáni, aki az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) „Jeruzsálem Alakulatok” (Szepáh-e Kodsz) parancsnoka volt, halálát követően számos szakértői vészforgatókönyv jelent meg, amelyek komoly iráni válaszcsapást és a közel-keleti katonai konfliktusok eszkalálódását vetítették előre. A Szolejmáni halálát követő első napokban sokan elkerülhetetlennek tartották egy közvetlen amerikai–iráni háború kirobbanását, míg mások nem zárták ki, hogy regionális vagy globális méretű konfliktus alakul ki ebből az egyedi esetből.

Bővebben

Realitások és kilátások Üzbegisztán földgázszektorában

A kétpólusú világrend felbomlását követően a meglehetősen elszigetelt, tengeri kijárattal nem rendelkező, szélsőséges éghajlati és környezeti adottságokkal rendelkező, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt magába foglaló posztszovjet Közép-Ázsia térsége geopolitikai szempontból felértékelődött.

Bővebben

Megjelent 18 a(z) 89 AJRC elemzésből

Impresszum