Írországi föderális unió?

Az ír kérdés európai szintre emelkedése

A brexit holtpontra jutása igen nagy mértékben a nemzeti követelések összecsapásának több mint egy évszázadon át táptalajául szolgáló és ezáltal az Egyesült Királyságot nem egyszer a polgárháború szélére sodró ír kérdés következményének tekinthető. Nem véletlen, hogy a tartós rendezéshez eddig csakis az európai egységesülés folyamata biztosított megfelelő kereteket – sőt, a britek valójában már a kezdet kezdetén tökéletesen tisztában voltak vele, hogy a déli, illetve az északi írek békés együttélése kizárólag nemzetek feletti keretek között valósítható meg.

Bővebben

A Conte-kormány költségvetési terve

Az olasz „gazdasági manőver” felé vezető rögös út hátteréről

A Conte-kormány megalakulását követő hónapokban az olasz belpolitika legtöbbet tárgyalt kérdési között kiemelt helyen szerepelt az elkövetkezendő időszakra vonatkozó költségvetési terv, illetve az annak kidolgozását, tartalmát, gyakorlatba ültetését és jövőbeli hatásait latolgató viták. Az ősz folyamán a büdzsétervezet nem kizárólag Olaszországban vezetett belpolitikai feszültségekhez, de Róma és Brüsszel között is jelentős konfliktust eredményezett.

Bővebben

Az amerikai–iráni kapcsolatok az elmúlt negyven évben

Téves percepciók és eredménytelenség

Idén van az 1979-es iráni iszlám forradalom negyvenedik évfordulója, az amerikai–iráni kapcsolatokban azonban továbbra sem történt jelentős enyhülés, és a diplomáciai kapcsolatok nem álltak helyre a két ország között a negyven évvel ezelőtti szakítás után. Sőt, jelenleg a katonai beavatkozás lehetősége is felmerül az USA Irán-stratégiájában. Az Iránt „lator államnak” tartó elemzők mellett számos véleményalkotó gondolja úgy, hogy Irán nem az oka, hanem csupán a haszonélvezője a Közel-Kelet utóbbi két évtizedben bekövetkezett destabilizációjának.

Bővebben

Latin-amerikai választási körkép 2018-ból

2018 igen intenzív, a több mint 650 000 lakosú régió hat országának mintegy 420 000 szavazópolgárát megmozgató választási év volt Latin-Amerika számára. Az idén született eredmények minden bizonnyal nemcsak a szubkontinens politikai viszonyaira és esetleges további egységesülésére, hanem a külvilággal ápolt kapcsolataira is hatással lesznek majd. Az előzetes elemzői várakozások azt jósolták, az idei választási év eseményei segíthetnek megítélni, hogy helytálló volt-e az a 2015 óta sokak által hangoztatott várakozás, amely a térség politikai tájképének átalakulását, a választói hangulat jobbra fordulását vetítette előre, illetve, hogy elég erősek lesznek-e az újonnan hatalomra kerülő kormányzatok a társadalom által várt strukturális reformok végrehajtásához.

Bővebben

A Sanghaji Együttműködési Szervezet:

Úton egy ázsiai rend felé?

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organization, SCO) Magyarországon máig kevéssé ismert szervezet, holott a 2001 óta fennálló, és (a legutóbbi, 2017 júniusi tagbővülés nyomán immár) a világ lakosságának körülbelül 42%-át, a világ GDP-jének pedig 20%-át adó SCO az egyik legjelentősebb multilaterális szervezet az eurázsiai kontinensen. Az együttműködés, amely egyben az elsődlegesen biztonságpolitikai célokból 1996-ban Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán által életre hívott „sanghaji ötök” utódszervezete, fennállása óta céljait és intézményeit tekintve is nagy változáson ment keresztül.

Bővebben

Kereskedelmi háborúk és a politikai hegemónia kérdései a kínai–amerikai kapcsolatokban

Kína és az USA kooperatív és konfrontációs stratégiák együttesével viszonyul egymáshoz, a jövőben ennek a két elemnek az egyensúlya fogja meghatározni a globális hatalmi rend átalakulását. Ennek a hatalmi egyensúlynak egyik kulcsfontosságú eleme a szabadkereskedelmi elvekhez való hozzáállás, különösen azóta, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta Kína egyre hatékonyabban pozicionálja magát a világkereskedelmi szabályok őreként, míg Donald Trump 2016-os megválasztása óta az USA egyre kevésbé elkötelezett a globális szabadkereskedelem ügye mellett.

Bővebben

A venezuelai válság és a chávezi szövetségi rendszer működése

2017-ben, a két évvel korábbi törvényhozási választások után a venezuelai parlamentben többségbe kerülő Maduro-ellenes erők és a kormányzó, még a néhai Hugo Chávez által alapított psuv (Partido Socialista Unido de Venezuela – Venezuelai Egyesült Szocialista Párt) közötti ellentétek mind kiélezettebbé váltak. Eközben egyre szembeötlőbbek lettek a Chávez által az országra hagyott, korábban sokak által figyelemre méltó modellváltási kísérletként értelmezett. A rendszer ellentmondásai, valamint a Venezuelát a tönk szélére sodró gazdasági problémák. Így – annak ellenére, hogy korábban többen azt gondolták, az ország demokratikusabbá válhat, ha az olajárak csökkenésnek indulnak– a mind kétségbeesettebb lépésekre kényszerülő kormány ellen a korábbinál is szélesebb körű nemzetközi tiltakozás bontakozott ki.

Bővebben

A dél-koreai–japán súrlódások dinamikája

A Komforthölgy-kérdés

2015. december 28. Egy történelmi megállapodás születik Abe Shinzō japán miniszterelnök és a dél-koreai elnök, Park Geun-hye között. A megállapodás értelmében Japánnak 1 milliárd jent kellett fizetnie egy olyan koreai alapnak, amelynek célja, hogy anyagi juttatásokat és egyéb segítséget biztosítson a japán megszálló hadsereg tagjai által létrehozott második világháborús kényszerprostitúciós hálózat túlélőinek. A problémával kapcsolatos általános politikai retorika, valamint az ügy félrekezelése régóta szítja a gyűlöletet Japán iránt – épp ezért az egyezmény rendkívül fontos volt mindkét félnek. Utólag nézve azonban úgy tűnik, hogy még ez a kiemelkedő áttörés sem volt elegendő a kapcsolatok javításához. De miért? Mi befolyásolja az ügy alakulását? Milyen okokra vezethető vissza az, hogy a komforthölgyek ügye ilyen mértékben befolyásolja a két ország kapcsolatát? A probléma összetett, de egy történelmi áttekintés segíthet abban, hogy jobban megértsük a több mint fél évszázados ellentét gyökereit a két nemzet között.

Bővebben

Hogyan választják az ENSZ-főtitkárt?

A választási mechanizmus jellegzetességei és alakulása az alapítástól napjainkig

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az ENSZ-főtitkár választásának átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tétele terén eddig elért eredményeket, és az azokat lehetővé tevő hosszabb folyamatokat. Az intézményi-eljárási háttér áttekintését kiegészíti a kapcsolódó forrásdokumentumok, illetve a legfontosabb események és következményeik vizsgálata. Cél ezen túlmenően az is, hogy mindennek ismeretében értékeljük a 2016-os kampányt, kitérve a kampánycélok elérésének esélyeire, a jelöltek bemutatására, valamint a választási folyamat eredményeire, végül pedig a civil szféra szerepére a változás „kieszközlésében.”

Bővebben

21. századi migráció: Újfajta kihívások és lehetséges válaszok

Az Európai Unió és Törökország visszafogadási megállapodása és annak kritikája

2014-ben 59,5 millió személy kényszerült elhagyni hazáját. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2015-ben nyilvánosságra hozott, globális trendeket bemutató elemzése szerint mára minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menekültstátuszért folyamadott személy. 2014-ben csupán 126 800 személy térhetett vissza hazájába, ami mutatja a visszatérési programok előtt álló további kihívásokat, hiszen 31 éve most a legalacsonyabb a visszatérők száma, ami egyértelműen jelzi a XXI. századi konfliktusok elhúzódó természetét és a sikertelen béketeremtési kísérleteket.

Bővebben

Drónok harca

A pilóta nélküli repülőgépek használatának előnyei és hátrányai

A háború fogalma a 20. század során folytonos változásban volt, a korábban egyértelmű jellemzők elmosódtak, egyesek (mint a hadüzenet küldése) teljesen eltűntek, és köztes formák is kialakultak (mint a fegyveres humanitárius intervenció, vagy a békefenntartás). A pilóta nélküli repülőgépek, a drónok megjelenése tovább árnyalja ezt az egyébként is egyre komplexebbé váló képet. A tanulmány célja, hogy bemutassa a drónok használatának előnyeit és hátrányait, nagy hangsúlyt fektetve a napjainkban kialakult vitákra ezek kapcsán. Ezt követően áttekinti a drónok használatának lehetséges jövőbeli kérdéseit, illetve a pilóta nélküli repülőgépek elterjedésének várható hatását a hadviselés átalakulására.

Bővebben

Amerika hangja: Donald Trump és a külkereskedelem

A tanulmány a kül- és szabadkereskedelem kérdéseinek szerepét és jelentőségét vizsgálja a 2016-os Trump elnökválasztási kampány vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy miért válhatott az elnökjelölt ellenséges retorikája hatásos eszközzé egy olyan népesség megnyerésében, amely többségében látszólag kedvezően gondolkodik a szabadkereskedelmi egyezményekről. Közvélemény-kutatási adatok vizsgálata segítségével a szerző bemutatja, hogy Trump a területtel kapcsolatos általános véleményeknek gyakorta ellentmondó, a kérdéses egyezmények vélt vagy valós részleteit érintő érzelmekre való alapozással sikeresen szólított meg hagyományosan a Demokrata Párthoz húzó rétegeket a megválasztását végül lehetővé tevő kulcsállamokban.

Bővebben

Megjelent 18 a(z) 57 AJRC elemzésből

Impresszum Archív