Hervadó vagy virágzó jázmin?

Tunézia tíz évvel a forradalom után

Egy évtizeddel ezelőtt valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy egy szegény és munkanélküli tunéziai fiatalember halála milyen beláthatatlan következményekkel fog járni az észak-afrikai és a közel-keleti régióban évtizedeken át működő rezsimekre nézve. 2010. december 17-én Muhammed al-Búazízí (Muḥammad al-Būʿazīzī) a rossz anyagi helyzete és a hatóságok túlkapásai miatt felgyújtotta magát. Tette országos méretű tiltakozásokat váltott ki, amely egy hónappal később a több mint húsz éven át regnáló Zín Ben Ali elnök bukásához vezetett.

Bővebben

Fordulat, vagy folytatás?

Amerikai-kínai kapcsolatok Donald J. Trump elnöksége idején

Az Egyesült Államok idén leköszönő elnöke, Donald J. Trump valószínűleg sok szempontból úgy vonul majd be az amerikai történelembe, mint az egyik legrendhagyóbb elnökök egyike. Az üzleti világban edzett nyers stílusa és kiszámíthatatlansága, a közösségi média felületein tapasztalható, gyakran meghökkentő megnyilvánulásai nem csak az amerikai belpolitika állóvizét kavarták fel, de markánsan rányomták bélyegüket a 2016-2020 közötti amerikai külpolitikára is.

Bővebben

Globális demográfiai kilátások 2020

Demográfiai perspektívák

Az elmúlt évtizedekben a világ népességének példátlan növekedését tapasztalhattuk meg. Míg 1974-ben bolygónk lélekszáma 4 milliárd, 1999-ben 6 milliárd, idén pedig 7,8 milliárd főtt tett ki, addig a közeljövőben a globális népesség meg fogja haladni a 8 milliárd főt. Ez a gyors növekedés a kevésbé fejlett nemzeteket fogja leginkább érinteni; ezzel szemben a gazdaságilag fejlett államokban világszerte – kölcsönösen összehangolt trendek miatt – a népesség rohamos csökkenése lesz tapasztalható.

Bővebben

A Kínai Népköztársaság jelenlegi külpolitikája Hszi Csin-ping diplomáciát meghatározó irányelveinek tükrében

A Kínai Népköztársaság (KNK) jelenleg érvényben lévő diplomáciai és külpolitikai doktrínáját hivatalosan a Kínai Kommunista Párt (KKP) Külügyekkel kapcsolatos központi munkakonferenciáján hirdették meg két évvel ezelőtt. Akkor Hszi Csin-ping (67) a következőt mondta: „A diplomácia az állam akaratának koncentrált megnyilvánulása.” Ez a gondolat egyrészt összecseng a diplomácia hagyományos értelmezésével, másrészt önmagában nem vetít előre semmiféle gyökeres irányváltást az eddigi kínai külpolitikához képest.

Bővebben

Véget nem érő harag

Az Éhséglázadások története és a 2020-as tüntetések Egyiptomban

„Egyiptomban meghirdették a Harag Péntekjét. […] Ezrek vonultak végig Kairó utcáin. […] Egyiptomban a tüntetők törvénytelen erővel és tömeges letartóztatásokkal néznek szembe. […] Szerte Egyiptomban kormányellenes tüntetések bontakoztak ki. […] Véres harccá fajult a tiltakozók és a hatóságok közötti összecsapás Gízában. […] Már három napja tartanak a demonstrációk Egyiptomban. […] Küszöbön áll az egyiptomi kormány bukása? – ezeket a szalagcímeket és cikkindító mondatokat olvasva az ember akaratlanul is a tíz évvel ezelőtti, a Közel-Keleten és Észak-Afrikán végigsöprő, s Egyiptomot egyaránt érintő, „arab tavasz” néven ismertté vált eseménysorozatra asszociál.

Bővebben

A nyelvi diverzitás politikai szerepe Spanyolországban és Franciaországban

A katalán és okszitán közösségek helyzetének összehasonlítása

Az elemzés célja megvizsgálni, hogy a nyelvi diverzitásnak milyen politikai szerepe van a francia és a spanyol államban, valamint felmérni, hogy milyen faktorok játszottak döntő szerepet abban, hogy míg a spanyolországi nyelvi közösségek autonómiát vívtak ki maguknak addig a franciaországi regionális nyelvek szinte feloldódtak a francia nemzetben. A munka fő fókuszában a katalán és az okszitán nyelvi közösségek állnak, tekintve, hogy ezen közösségek eltérő fejlődési modelljének vizsgálata segítségével érthetjük meg a legjobban a két területi állam nyelvpolitikája közötti alapvető különbségeket.

Bővebben

A COVID-19 járvány globális hatásai

Az Antall József Tudásközpont kutatócsapatának válogatott elemzései

A legtöbb szakértőt meglepetésként érte a globális koronavírus (COVID-19, SARS-CoV 3) járvány példátlan ütemű elterjedése. 2019 végén való ázsiai megjelenését követően a járvány hamar elérte a világ távoli szegleteit is 2020 első felében, példátlan mértékben befolyásolva mindennapjainkat. Az Antall József Tudásközpont kutatói az elmúlt hónapokban rövid elemzéseket készítettek, amelyek egyes konkrét kérdésekben vették górcső alá a COVID-19 járvány széles körű hatásait. A nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a turisztikai és divatipar jövőjéig, a Közel-Keleten át a Nyugat-Balkánig a vírus várhatóan hosszan eltartó jelenléte mély hatást fog gyakorolni a politikai, gazdasági és társadalmi diskurzusok döntő többségére.

Bővebben

Oroszország, Kína és Pakisztán törekvései az afganisztáni hatalmi vákuum kitöltésére

Afganisztán földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a történelem során tranzitországként kötötte össze Közép– és Dél-Ázsiát, valamint a Távol– és Közel-Keletet.  A 18. századtól kezdődően a közép-ázsiai hatalmi játszmák színterévé vált és ütköző zónaként tompította a nagyhatalmak közti érdekellentéteket. Az elmúlt évtizedekben dúló folyamatos háborúzások és belpolitikai feszültségek komolyan meggyengítették és destabilizálták az országot. 2001 óta az ott állomásozó nemzetközi kontingensek, kiváltképpen az Amerikai Egyesült Államok támogatta az afgán kormány háborúját a tálibok és más szélsőséges terrorista szervezetek ellen, mely következtében a korábbiakhoz képest fokozódott a nyugati befolyás mértéke az országban.

Bővebben

A magyar–német politikai és gazdasági együttműködés múltja és jelene

1973. december 21-én, Németország ENSZ-hez való csatlakozása után vette fel Magyarország (az akkori Magyar Népköztársaság) és az NSZK a diplomáciai kapcsolatot, ami a magyar-német kapcsolatok történetében kiemelkedő mérföldkőnek számított, és a következő évtizedekben a bilaterális kapcsolatok alakulásának alapját adta, hiszen ezt követően egyre inkább felélénkültek a két ország közötti politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok.

Bővebben

Megjelent 18 a(z) 108 AJRC elemzésből

Impresszum