Az Öböl monarchiák arab tavasz utáni ellenforradalmi törekvései a Közel-Keleten

Az arab tavasz előtt a Közel-Kelet valamennyi arab államával kapcsolatban elterjedt volt az a nézet, hogy nem aktív szereplői, hanem csupán haszonélvezői vagy éppen károsultjai a világpolitikai folyamatoknak. A térség alacsony fokú belső gazdasági integráltsága folytán a Mediterráneum arab államai nem tudnak egyenlő partnerként részt venni a világgazdasági folyamatokban, illetve a nagyhatalmak geopolitikai érdekeik mentén saját politikai és gazdasági céljaik elérése érdekében kihasználják a helyi rezsimeket. Ez a nézet a 2010-es években gyökeresen megváltozott, hiszen ebben az időszakban a Perzsa-öböl (vagyis röviden „az Öböl”) olajmonarchiái aktívabb kül- és biztonságpolitikába kezdtek. Ennek kialakulásához belső és külső okok vezettek.

Bővebben

Délkeresztben

Ausztrália stratégiai dilemmái

Magyarországon – akárcsak Európában – egyelőre keveset hallani az ötödik kontinens geopolitikai helyzetéről, pedig egyre inkább az amerikai–kínai kereskedelmi háború és politikai vetélkedés központjává válik. A jelenleg zajló védelempolitikai vita megértéséhez meg kell érteni az ország sajátos természetföldrajzi, emberföldrajzi adottságait, valamint stratégiai hagyományait. Ausztrália a legkisebb kontinens, de a világ hatodik legnagyobb országa: tengerpartjai 59 681 kilométer hosszúak, de ebben benne vannak a kisebb szigetek is ; magát a kontinenst 35 821 kilométernyi partszakasz veszi körbe.

Bővebben

Írországi föderális unió?

Az ír kérdés európai szintre emelkedése

A brexit holtpontra jutása igen nagy mértékben a nemzeti követelések összecsapásának több mint egy évszázadon át táptalajául szolgáló és ezáltal az Egyesült Királyságot nem egyszer a polgárháború szélére sodró ír kérdés következményének tekinthető. Nem véletlen, hogy a tartós rendezéshez eddig csakis az európai egységesülés folyamata biztosított megfelelő kereteket – sőt, a britek valójában már a kezdet kezdetén tökéletesen tisztában voltak vele, hogy a déli, illetve az északi írek békés együttélése kizárólag nemzetek feletti keretek között valósítható meg.

Bővebben

A Conte-kormány költségvetési terve

Az olasz „gazdasági manőver” felé vezető rögös út hátteréről

A Conte-kormány megalakulását követő hónapokban az olasz belpolitika legtöbbet tárgyalt kérdési között kiemelt helyen szerepelt az elkövetkezendő időszakra vonatkozó költségvetési terv, illetve az annak kidolgozását, tartalmát, gyakorlatba ültetését és jövőbeli hatásait latolgató viták. Az ősz folyamán a büdzsétervezet nem kizárólag Olaszországban vezetett belpolitikai feszültségekhez, de Róma és Brüsszel között is jelentős konfliktust eredményezett.

Bővebben

Az amerikai–iráni kapcsolatok az elmúlt negyven évben

Téves percepciók és eredménytelenség

Idén van az 1979-es iráni iszlám forradalom negyvenedik évfordulója, az amerikai–iráni kapcsolatokban azonban továbbra sem történt jelentős enyhülés, és a diplomáciai kapcsolatok nem álltak helyre a két ország között a negyven évvel ezelőtti szakítás után. Sőt, jelenleg a katonai beavatkozás lehetősége is felmerül az USA Irán-stratégiájában. Az Iránt „lator államnak” tartó elemzők mellett számos véleményalkotó gondolja úgy, hogy Irán nem az oka, hanem csupán a haszonélvezője a Közel-Kelet utóbbi két évtizedben bekövetkezett destabilizációjának.

Bővebben

Latin-amerikai választási körkép 2018-ból

2018 igen intenzív, a több mint 650 000 lakosú régió hat országának mintegy 420 000 szavazópolgárát megmozgató választási év volt Latin-Amerika számára. Az idén született eredmények minden bizonnyal nemcsak a szubkontinens politikai viszonyaira és esetleges további egységesülésére, hanem a külvilággal ápolt kapcsolataira is hatással lesznek majd. Az előzetes elemzői várakozások azt jósolták, az idei választási év eseményei segíthetnek megítélni, hogy helytálló volt-e az a 2015 óta sokak által hangoztatott várakozás, amely a térség politikai tájképének átalakulását, a választói hangulat jobbra fordulását vetítette előre, illetve, hogy elég erősek lesznek-e az újonnan hatalomra kerülő kormányzatok a társadalom által várt strukturális reformok végrehajtásához.

Bővebben

A Sanghaji Együttműködési Szervezet:

Úton egy ázsiai rend felé?

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organization, SCO) Magyarországon máig kevéssé ismert szervezet, holott a 2001 óta fennálló, és (a legutóbbi, 2017 júniusi tagbővülés nyomán immár) a világ lakosságának körülbelül 42%-át, a világ GDP-jének pedig 20%-át adó SCO az egyik legjelentősebb multilaterális szervezet az eurázsiai kontinensen. Az együttműködés, amely egyben az elsődlegesen biztonságpolitikai célokból 1996-ban Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán által életre hívott „sanghaji ötök” utódszervezete, fennállása óta céljait és intézményeit tekintve is nagy változáson ment keresztül.

Bővebben

Kereskedelmi háborúk és a politikai hegemónia kérdései a kínai–amerikai kapcsolatokban

Kína és az USA kooperatív és konfrontációs stratégiák együttesével viszonyul egymáshoz, a jövőben ennek a két elemnek az egyensúlya fogja meghatározni a globális hatalmi rend átalakulását. Ennek a hatalmi egyensúlynak egyik kulcsfontosságú eleme a szabadkereskedelmi elvekhez való hozzáállás, különösen azóta, hogy a 2008-as gazdasági világválság óta Kína egyre hatékonyabban pozicionálja magát a világkereskedelmi szabályok őreként, míg Donald Trump 2016-os megválasztása óta az USA egyre kevésbé elkötelezett a globális szabadkereskedelem ügye mellett.

Bővebben

Megjelent 18 a(z) 66 AJRC elemzésből

Impresszum