A nyelvi diverzitás politikai szerepe Spanyolországban és Franciaországban

A katalán és okszitán közösségek helyzetének összehasonlítása

Az elemzés célja megvizsgálni, hogy a nyelvi diverzitásnak milyen politikai szerepe van a francia és a spanyol államban, valamint felmérni, hogy milyen faktorok játszottak döntő szerepet abban, hogy míg a spanyolországi nyelvi közösségek autonómiát vívtak ki maguknak addig a franciaországi regionális nyelvek szinte feloldódtak a francia nemzetben. A munka fő fókuszában a katalán és az okszitán nyelvi közösségek állnak, tekintve, hogy ezen közösségek eltérő fejlődési modelljének vizsgálata segítségével érthetjük meg a legjobban a két területi állam nyelvpolitikája közötti alapvető különbségeket.

Bővebben

A COVID-19 járvány globális hatásai

Az Antall József Tudásközpont kutatócsapatának válogatott elemzései

A legtöbb szakértőt meglepetésként érte a globális koronavírus (COVID-19, SARS-CoV 3) járvány példátlan ütemű elterjedése. 2019 végén való ázsiai megjelenését követően a járvány hamar elérte a világ távoli szegleteit is 2020 első felében, példátlan mértékben befolyásolva mindennapjainkat. Az Antall József Tudásközpont kutatói az elmúlt hónapokban rövid elemzéseket készítettek, amelyek egyes konkrét kérdésekben vették górcső alá a COVID-19 járvány széles körű hatásait. A nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a turisztikai és divatipar jövőjéig, a Közel-Keleten át a Nyugat-Balkánig a vírus várhatóan hosszan eltartó jelenléte mély hatást fog gyakorolni a politikai, gazdasági és társadalmi diskurzusok döntő többségére.

Bővebben

Oroszország, Kína és Pakisztán törekvései az afganisztáni hatalmi vákuum kitöltésére

Afganisztán földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a történelem során tranzitországként kötötte össze Közép– és Dél-Ázsiát, valamint a Távol– és Közel-Keletet.  A 18. századtól kezdődően a közép-ázsiai hatalmi játszmák színterévé vált és ütköző zónaként tompította a nagyhatalmak közti érdekellentéteket. Az elmúlt évtizedekben dúló folyamatos háborúzások és belpolitikai feszültségek komolyan meggyengítették és destabilizálták az országot. 2001 óta az ott állomásozó nemzetközi kontingensek, kiváltképpen az Amerikai Egyesült Államok támogatta az afgán kormány háborúját a tálibok és más szélsőséges terrorista szervezetek ellen, mely következtében a korábbiakhoz képest fokozódott a nyugati befolyás mértéke az országban.

Bővebben

A magyar–német politikai és gazdasági együttműködés múltja és jelene

1973. december 21-én, Németország ENSZ-hez való csatlakozása után vette fel Magyarország (az akkori Magyar Népköztársaság) és az NSZK a diplomáciai kapcsolatot, ami a magyar-német kapcsolatok történetében kiemelkedő mérföldkőnek számított, és a következő évtizedekben a bilaterális kapcsolatok alakulásának alapját adta, hiszen ezt követően egyre inkább felélénkültek a két ország közötti politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok.

Bővebben

Az iráni–afgán kapcsolatok az USA afganisztáni katonai kivonulásának lehetősége tükrében

A közös történelem, kultúra, nyelv és legfőképpen a két ország között húzódó közel ezer kilométer hosszú határ miatt Irán és Afganisztán között természetes kapcsolat van. Irán számára Afganisztán történelmi hátországot képez, mivel a határon túli tartományokban perzsa nyelvet beszélő és a síita iszlámot nagy számban gyakorló népcsoport él. Afganisztán modern kori története során elhelyezkedése miatt számos nagyhatalom kívánt tulajdonjogot gyakorolni az ország területe felett, ezért az utóbbi évtizedekben Irán csak korlátozottan volt képes élni regionális középhatalmi státusából adódó befolyását a szomszédos országban. A rossz verseny­pozíció mellett az iráni kül- és biztonságpolitika szempontjából az ország nyugati és déli szomszédsága, illetve a Levante alrégió az elmúlt negyven évben egyértelműen prioritást élvezett Afganisztánnal szemben.

Bővebben

Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről a poszt-COVID érában

A gazdasági válság hátterében a 2008-as világgazdasági változások, a görög szuverén adósság válság, az európai bankunió régóta halogatott reformja és a fiskális politika integrációjának hiánya áll. A migrációs válság oka főként a korábban nem tapasztalt mértékű menekültáradat, amelynek hátterében a küldő országok romló gazdasági (Koszovó, Albánia, Banglades, Pakisztán) és biztonsági (Szíria, Irak, Afganisztán) helyzete áll. A különböző történelmi és kulturális tapasztalatokkal bíró tagállamok társadalmai (a volt gyarmat­tartók és a poszt-kommunista félperiféria) eltérő módon reagáltak a kihívásra, ami aláásta az európai szolidaritást, felerősítve a korábban is létező feszültségeket.

Bővebben

Central Europe Goes Global

Néhány szempont Közép-Európa globális térségként való vizsgálatához

Legkésőbb az úgynevezett „térbeli fordulat” (spatial turn) óta jól ismert alapvetés, hogy akárcsak a többi territorializációs forma, úgy a régiók is konstrukciók: heurisztikus eszközök, amelyek különféle politikai intenciók eredményei, s amelyek valamilyen szempontok alapján egy globális rendet, s az abban való erőviszonyokat hivatottak meghatározni, egyúttal az abban való eligazodást segíteni. Következésképpen a régiókról alkotott képet nagyban befolyásolja a földrajzi helyzet, a történelemi korszak, illetve azok a szempontok, ambíciók és pozíciók, amelyek alapján szemlélődünk.

Bővebben

A menekültügy mint a hibrid hadviselés eszköze

A nagymértékű kényszermigráció konfliktusgeneráló és politikaformáló tényezőként van jelen a világban és jelentős mértékben befolyásolhatja az érintett nemzetek és államok közösségének biztonsági percepcióját. Az elmúlt évtizedben új kihívásként jelent meg ezen folyamat kontinenseken átívelő formája, habár maga a migráció folyamata nem újkeletű.

Bővebben

Irak bel- és külpolitikai viszonyai Musztafa al-Kázimi miniszterelnöki beiktatása után

Irak 2003 óta, vagyis a Szaddám Huszajn bukását követő években változatlanul egy korrupcióval és gazdasági nehézségekkel küzdő ország, amelynek a belpolitikai folyamatait meghatározza az USA és Irán katonai, politikai és gazdasági befolyásért folyó versengése. Ezt a versengést maga a 2003 utáni etno-szektariánus alapokra helyezett iraki politikai rendszer teszi lehetővé, amelynek eredeti célja a társadalmi inkluzivitás mértékének növelése lett volna, azonban csak a vallási, etnikai és politikai szekták és klikkek közötti feszültségek növekedéséhez vezetett.

Bővebben

Megjelent 18 a(z) 98 AJRC elemzésből

Impresszum