A karácsonyba kapaszkodni

2019 12 | Pálmai Zsolt | Transzatlanti kapcsolatok | Kül- és biztonságpolitika

Az Egyesült Államokban évről évre fellángol „a karácsony körüli háború” – de vajon mi az alapja ennek a furcsa hagyománynak?

Donald Trump 2017-es karácsonyi tweetje: „Az emberek ismét büszkén mondják, hogy »Boldog karácsonyt!« Büszke vagyok rá, hogy én állhattam a drága és gyönyörű kifejezésünk ellen intézett támadással szembeni harc élére. BOLDOG KARÁCSONYT!!!!!”

Forrás: Twitter (@realDonaldTrump)

 

Donald Trump – akár a fenti tweetben, akár az a Faith and Freedom Coalition konferenciáján elmondott idei beszédében – kifejezésre juttatott megnyilatkozásai szerint neki köszönhető, hogy az Egyesült Államok polgárai ismét Merry Christmasszel (vagyis a „Boldog karácsonyt!” angol nyelvű megfelelőjével) köszöntik egymást, ráadásul még az áruházak is visszakoztak attól, hogy felirataikban és vásárlóik köszöntésében a Happy Holidayst (tehát a „Kellemes ünnepeket!”-formulát) használják. Nehéz lenne az ellen érvelni, hogy az elnöknek kivételes kufári intuíciója van az egyszerű, ámde hatásos üzenetek („falat akarunk”, „börtönbe vele”, „boszorkányüldözés”) megfogalmazásához. Ezek mind olyan érzésekre erősítenek rá a szavazókban, amelyek segítenek ellenállni a politikailag hasznos reflexeket gyengítő véleményeknek és tényeknek. Az elnök ugyanakkor gyakran az üzenet tartalmáért is magának követeli az elismerést, és emiatt az emberek figyelmét sokszor elkerüli a közte és azon médiumok és jól pozícionált kultúrharcosok között működő visszacsatolási mechanizmus, amelyek ugyanezeket az üzeneteket már jóval azelőtt elkezdték finomhangolni és terjeszteni, hogy az ingatlanmogul rájött volna, nézetei inkább a Republikánus Pártéihoz állnak közelebb. Jó példa erre az úgynevezett War on Christmas, vagyis a karácsony miatt viselt háború is, ebben ugyanis az elnök szerepe valójában kifejezetten elhanyagolható volt.

De hogyan jutott el az Egyesült Államok a kultúrharc során odáig, hogy polgárainak még az ünnepi köszöntéssel is oldalt kelljen választaniuk, és ennek alapján kelljen másokat politikai oldalakhoz sorolniuk? A napjainkban tapasztalható, a karácsony elleni állítólagos támadásokkal kapcsolatos pánikhangulatot egészen Henry Fordig vissza lehet vezetni. Ő ugyanis ezt a vélt jelenséget már az 1920-as években egy átfogóbb, az egész kereszténységet ostrom alá vevő antiszemita összeesküvésről szóló elméletbe ágyazta. Később az 1950-es évek újjáéledő vallásosságával párhuzamosan tomboló vörös frász adott kontextust hasonló elképzeléseknek, a 2000-es évek közepén pedig Bill O’Reilly, a Fox News tévécsatorna meghatározó személyisége az akkoriban kitalált War on Christmas kifejezést a főműsoridős hírtévézésbe is beemelte – majd az hosszú időre a csatorna ünnepi műsorának egyik fontos eleme is maradt. O’Reilly műsorában a „háborút” egy olyan balliberális összeesküvésként jellemezte, amelynek célja, hogy az ország alapvetően judeokeresztény értékeit aláássa, és ezáltal utat nyisson „a melegházasságnak, a részleges szüléssel járó abortusznak, az eutanáziának, a kábítószer-legalizációnak, a jövedelmek adókkal való újraelosztásának és számos más progresszív elképzelésnek”.

Ha a diagnózis téves is volt, az elmúlt évtizedek valóban alkalmasak rá, hogy fel lehessen építeni belőlük az amerikai közélet „elkereszténytelenedéséről” szóló narratívát. Az 1980-as években például egy sor legfelsőbb bírósági döntés járult hozzá a közterek szekularizációjához: 1980-ban a Stone kontra Graham ügyben a bíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a tízparancsolat állami iskolákban való kifüggesztése. Az 1985-ös Wallace kontra Jaffree ügyben érvénytelenítettek egy alabamai rendeletet, amely minden állami iskolában lehetővé tette, hogy „egyperces néma csendet” tartsanak meditáció vagy ima céljából. Két évvel később az 1987-es Edwards kontra Aguillard ügyben született ítélet megtiltotta, hogy az állami tantervek szerint üzemelő iskolákban a tudományos kreacionizmust az evolúció alternatívájaként tanítsák. Végül az 1989-es County of Allegheny kontra ACLU ügyben korlátozták a köztereken való betlehemállítást.

Azóta az ehhez hasonló szekularizáló – illetve, kisebb mértékben, az ünnepi időszakot befogadóbbá tevő – lépések többnyire egy sor apróbb, a vállalati kommunikációhoz kapcsolódó botránynak adták át a teret. Az egyik legutóbbi ilyen történet főszereplője a Starbucks lett. A kávézó ugyanis úgy döntött, ünnepi poharairól leveszi a kimondottan karácsonyspecifikus elemeket. A Sears, a Kmart, a Kohl’s, a Wal-Mart, a Target, a B.J.’s és más hasonló áruházak pedig azért kerültek jobboldali figurák – köztük O’Reilly és Trump – támadásainak kereszttüzébe, mert a Merry Christmas helyett a Happy Holidayst használtak reklámjaikban és boltjaikban, s így magukra húzták a vádat, hogy a politikai korrektség nevében fel kívánják hígítani a karácsony vallásos tartalmát, és csökkenteni szeretnék az adventnek a többi évvégi ünnep között játszott szerepét. A konzervatív ellenreakció nem volt eredménytelen: 2006-ban O’Reilly még győzelmet is hirdetett a karácsony körül kialakult „háborúban”, miután több áruházlánc – engedve a számos kommentátor és keresztény szervezet által rájuk gyakorolt nyomásnak – ismét a Merry Christmas kifejezést kezdte használni.

A protestánsok és katolikusok az Egyesült Államok lakosságának egyre zsugorodó részét teszik ki, a „vallástalanok” viszont egyre többen vannak

Forrás: “In U.S., Decline of Christianity Continues at Rapid Pace.” Pew Research Center, Washington D.C. (17 October 2019) https://www.pewforum.org/2019/10/17/in-u-s-decline-of-christianity-continues-at-rapid-pace/pf_10-17-19_rdd-update-new3/. Licenc: link.

 

Mindent összevetve azonban elhanyagolható győzelemről van szó. A korszellemhez igazított vállalati kommunikáción és az ország kulturális változásainak jellegével és lendületével kapcsolatos kifogásokon túl a legfontosabb trendekből egy kevésbé drasztikus, ám roppant konzisztens történet képe bontakozik ki. Röviden: az Egyesült Államok a fejlett országok között továbbra is figyelemreméltóan vallásosnak számít, ugyanakkor ez az állítás évről évre egyre kevésbé állja meg a helyét, különösen a kereszténység tekintetében. Még mindig jelentős (65%) a magukat kereszténynek mondó amerikaiak aránya, de az elmúlt tíz év során ez a szám több mint tíz ponttal csökkent. Eközben hasonlóan figyelemreméltó növekedés volt tapasztalható azok arányában, akik ateistának, agnosztikusnak vagy a vallás tekintetében „leginkább semmilyennek” tartják magukat – ráadásul ez a tendencia sokkal nagyobb mértékben érvényesül az idősebb korosztályoktól a fiatalabbak felé haladva, míg a nem keresztény vallásokat követők száma is egyre nő. Ezen felül egyre kevésbé gondolják úgy az amerikaiak, hogy a vallás választ nyújthat napjaink problémáira, vagy hogy egyáltalán helye lenne a politikában. Végül pedig – hogy visszatérjünk a karácsony ellen indított állítólagos háborúhoz – úgy tűnik, bár némileg változott az emberek preferenciája azzal kapcsolatban, hogy a boltoknak a Merry Christmast vagy a Happy Holidayst kellene-e inkább használniuk (43%-ról 32%-ra, illetve 12%-ről 15%-ra), a többséget (52%) valójában semennyire nem érdekli, melyik szöveggel találkozik.

Annyi írás született már arról, hogy az Egyesült Államok miként válik egyre sokszínűbbé, hogy a fenti adatok talán még a kevésbé érdeklődők számára sem voltak meglepők. A karácsonyt övező állítólagos háború körül kialakult vita valójában arról a némileg kevésbé vizsgált jelenségről szól, melyet két kutató komoly éleslátással úgy írt le, mint az amerikai keresztény jobboldal „kiváltságaik vélt elvesztése ellen való szimbolikus tiltakozása”. Az ország nemcsak egyre kevésbé fehér, angolszász és protestáns, de ennek a történelmileg jelentős csoportnak a politikára és kultúrára gyakorolt hatása is mindinkább visszaszorulóban van. Minden jel arra mutat, hogy ez a folyamat továbbra is folytatódni fog, így a belőle fakadó frusztráció további kifejeződéseinek is kétségkívül tanúi leszünk még. Mások pedig valószínűleg egyszerűen csak elfogadják a változásokat – még ha puszta üzleti számításból is. Utóbbira kiváló példa Trump hivatalos online boltjának ünnepi ajándéktippeket adó aloldala – ha ide látogatunk, mindenképpen érdemes megejteni egy keresést a Christmas szóra.