Afrikai sertéspestis: Egy újabb állatbetegség csupán vagy a kínai gazdaság tragédiája?

2019 november | Dinnyés Ágnes | Kül- és biztonságpolitika

Zuhanó részvények, egekbe szökő árak, elégedetlenség a kínai lakosság körében – mindez egy sertéseket pusztító vírus elterjedésének köszönhetően. Kína gazdasága eddig is sok problémával küzdött, és a lista egyre csak bővül. Pekinget már az USA-val folytatott kereskedelmi háború és a lassuló gazdasági növekedés is elegendő feladat elé állította, de a sertésállományt megtizedelő járvány megjelenése további tehertételt jelent az ország gazdasága és társadalma számára. A kínaiak több szokatlan lépéshez folyamodtak a válság leküzdése érdekében, de kérdéses, hogy vajon tényleg az állami sertéshús-vésztartalékok piacra bocsátása és a jegesmedve méretű disznók tenyésztése segít-e nekik kilábalni belőle.

 

Az afrikai sertéspestis egy Kelet-Afrikából származó vírusos állatbetegség; Kelet-Ázsiában az első esetet akkor regisztrálták, amikor 2018 augusztusában Kínában is áldozatokat kezdett szedni a járvány. A vírus sertésekre ugyan halálos, az emberekre azonban nem jelent veszélyt, így a lakosság egészségét sem fenyegeti. A problémát elsősorban tehát az jelenti, hogy az általa okozott pusztítás következtében a sertéshúsból készült termékek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a kínai piacon.

A járványt először 2018 augusztusában fedezték fel egy Kína északkeleti részén található városban, Shenyangban, ám azóta már majdnem minden kínai tartományban történtek megbetegedések. A helyzet jelenlegi állása szerint az ország sertésállományának 40%-a pusztult el a pestis következtében, becslések szerint pedig az év végéig ez a szám akár az 50%-ot is elérheti. A vírus valószínűleg csempészett áruk útján, illetve az Oroszországgal vagy az EU-val bonyolított kereskedelem révén jutott be az országba. A járvány megjelenési körülményeinek tisztázása kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a kínai kormány lépéseket tehessen a feltartóztatása és visszaszorítása érdekében. A különböző feltételezéseket alátámasztó konkrét bizonyítékok híján ugyanakkor egyelőre nincs előrelépés ebben a kérdésben.

Deng Xiaoping gazdasági reformjainak kezdete óta a sertéshús a kínai étkezési kultúra szerves részét képezi. Az 1978-as irányváltás előtt a vidéki lakosság csak ünnepnapokon és különleges alkalmakkor fogyasztott disznóhúst, míg a városiak csupán havonta kaptak belőle egy szigorúan megszabott fejadagot. Mára azonban a sertéshús a jólét és a pénzügyi stabilitás szimbólumává vált, a mindennapi étkezések részét képezi, s ennek következtében Kína napjainkra a világ legnagyobb sertésfogyasztójává és -tenyésztőjévé nőtte ki magát: az OECD felmérései alapján 2018-ban a lakosok fejenként 30,4 kilogrammot fogyasztottak belőle Kínában, ez pedig összeadva a világ sertésfogyasztásának felét teszi ki. A Statista adatai alapján ráadásul a 2018-ban 440,6 millió disznóra tehető állománya révén Kína nemcsak fogyasztásban, hanem a globális sertéstenyésztésben is az élen jár.

Figyelembe véve a pestis sertésiparban okozott pusztítását, nem meglepő, hogy a disznóhúsból készült termékek megdrágultak – arra azonban még a szakértők sem számítottak, hogy áruk a duplájára fog nőni. Jelenleg egy kilogramm sertéshús 30-33 kínai jüanba kerül, a várakozások szerint ugyanakkor az árak ezzel még messze nem érték el a tetőpontjukat. Közgazdászok szerint nemcsak további áremelkedésre, de akár újabb 200%-os növekedésre is számítani lehet a következő év elejéig. A lakosság aggodalma pedig a holdújév közeledtével egyre fokozódik, hiszen a sertéshús központi szerepet játszik a kínai újévkor rendezett tradicionális ünnepi lakomán. A magas árak következtében megindult a részvényárak csökkenése, illetve a fogyasztói árindex növekedése is, így 2020-ra az átlagos infláció szintje elérheti a 3,5%-ot, míg a legmagasabb szint akár a 4%-ot is. A kormány idei évre meghatározott átlagos inflációs célja 3% volt, ezt azonban már szeptemberben elérte a gazdaság. Ekkorra ugyanis tavaly szeptemberhez képest 3%-kal emelkedett meg a fogyasztói árindex. A sertéshús árának növekedése miatt a kínai lakosság kénytelen alternatívákat keresni, ez pedig a fogyasztói árak általános növekedését vonja maga után, hiszen a csirke-, a marha- és a bárányhús ára is megemelkedett.

 

A sertéshús ára folyamatosan emelkedik Kínában

Forrás: B.Zhou/Shutterstock

 

Az emelkedő árakon és a zuhanó fogyasztáson kívül a pestis a Kína és az Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háború kimenetelére is hatással lehet. Kína korábban az amerikai sertéshústermékekre 72%-os vámot vetett ki, ezzel pedig 2017 és 2018 között az USA sertésexportjában 30%-os csökkenést idézett elő. Az USA a világ második legnagyobb sertéstenyésztőjeként nagyban hozzá tudna járulni Kína kieső belföldi termelésének pótlásához, így az amerikai gazdák számára különösen problémás a drága export. Adódik tehát a kérdés: elég súlyosnak tartja-e Kína a járvány okozta problémát ahhoz, hogy csökkentse a vámokat? Bizonyos kínai cégeknek már engedélyezték, hogy vámfizetés nélkül importáljanak amerikai sertéshúst, ez pedig arra utal, az ország részéről mutatkozhat hajlandóság a kivetett vámok felülvizsgálatára. Az amerikai sertéstenyésztők is bizakodóak a helyzettel kapcsolatban, és arra számítanak, hogy a minden bizonnyal növekvő pályára álló kínai sertésbehozatal következtében 2020-ban ők is többet fognak Kínába exportálni.

Hogy Kínában hiánycikk a sertéshús, az nem kérdéses, de vajon mennyire súlyos a helyzet? Hu Chunhua, a Kínai Népköztársaság alelnöke szerint 2020 első felére tízmillió tonnányi sertés fog hiányozni a gazdaságból. Ez olyan hatalmas mennyiség, hogy importtal sem teljes mértékben pótolható, mivel ennyi áru a nemzetközi piacon sem érhető el. Pekingnek tehát olyan megoldást kell találnia, amely ösztönzi és fejleszti a belföldi sertéstenyésztést. A kormány eddigi megoldási kísérleteit azonban nagy elégedetlenség övezi a lakosság körében. A kisüzemek tulajdonosai arra panaszkodnak, a három éve bevezetett kormányzati rendelkezések következtében farmjaik olyan mértékű károkat szenvedtek, hogy most az intézkedések visszavonása ellenére sem tudják újrakezdeni a sertéstenyésztést. A kormány nemcsak a kistermelőket, hanem a nagyüzemi gazdálkodókat is segítené, a tenyésztést állami támogatásokkal és bizonyos, a nagyüzemeket korlátozó intézkedések visszavonásával ösztönzi. Peking az állami vésztartalékok egy részét is felszabadította, így ez év szeptemberéig 20 000 tonna sertés-, 2400 tonna marha- és 1900 tonna ürühús került piacra. Ez azonban még mindig nem elég az árak stabilizálásához és a válság megoldásához.

Nemcsak a kormány tesz ugyanakkor lépéseket a tenyésztés növelésére, hanem maguk a tenyésztők is. A lehető legnagyobbra nevelni a sertéseket – ez vált a vírus által sújtott régiók kis- és nagygazdaságainak új céljává a profit maximalizálása érdekében. A kisüzemi tenyésztők az eredetileg átlagosan 125 kilogrammos disznók helyett jelenleg 175-200 kilogrammos példányok nevelésére törekednek, a nagyüzemi gazdaságokban pedig 30 kilogrammal növelték az állatok méretét, így azok 110 kilogramm helyett most már 140 kilogrammot nyomnak. Akadnak azonban még a fentieknél ambiciózusabb próbálkozások is. Ezek egy meglehetősen szélsőséges példáját a Guangxi Zhuang-i gazda, Pan Cong esete jelenti, ő ugyanis nemhogy nagy, de egyenesen óriási disznók nevelésébe kezdett. Ezeknek az állatoknak a mérete egy átlagos méretű jegesmedvéét is meghaladja, a legnagyobb példány pedig nem kevesebb, mint 500 kilogrammot nyom.

 

Egy Peking környéki kisgazdaság

Forrás: Flickr, szerző: ILRI, licenc: CC BY-NC-SA 2.0

 

A kínai földművelésügyi miniszter helyettese, Yu Kangzhen szerint a helyzet sokat javult, és egyre kevesebb sertéspestises megbetegedésről érkezik jelentés az országban, így százöt érintett területen már fel is oldották a blokádot. Több iparági szereplő azonban attól tart, hogy a helyi hatóságok a pánik és a sertéscsempészettel foglalkozó feketepiac kialakulásának megelőzése érdekében igyekeznek a valós számokat szépíteni. További problémát jelent, hogy Kínán kívül több másik ország is küzd a betegséggel: a járvány már Mongóliában, Vietnámban és Észak-Koreában is megjelent, Dél-Korea pedig már preventív intézkedéseket is bevezetett ellene. Szöul ugyanis betiltotta a sertések élelmiszer-hulladékkal történő etetését, illetve elrendelte, hogy minden állaton végezzenek vérvizsgálatot, mielőtt beengednék az országba. A járvány következő áldozata Mianmar, a Fülöp-szigetek vagy Laosz lehet, ezekben az országokban ugyanis nincsenek hatékony módszerek a határaikon áthozott sertések ellenőrzésére. Ezek hiányában pedig náluk is könnyen felütheti a fejét a betegség. Ausztrália szintén tart tőle, hogy a vírus az országba juthat, így ott új szabályt vezettek be: az országba utazók vízumát lerövidíthetik, sőt akár vissza is vonhatják biológiai biztonsági okokra hivatkozva. Ausztrália aggodalmai nem voltak alaptalanok, hiszen február és szeptember között a fertőzések száma 15%-ról 48%-ra ugrott, vagyis mintegy megháromszorozódott.

Mostanra már egyértelmű, az afrikai sertéspestis nem csak Kínát sújtja, mivel több másik ország is küzd a következményeivel. Jelenleg még nyitott kérdés, hogy Kína mennyi idő alatt tud megküzdeni a járvány jelentette feladattal, amíg azonban nincs biztos módszer a vírus kordában tartására és megállítására, addig a pestis további pusztítással fenyeget. Szerencsére a kutatási eredmények biztatóak, mivel kifejlesztettek egy olyan ellenszert, amely a vaddisznókat védetté teszi a vírussal szemben. A védettség az állatok közötti érintkezés révén is továbbadható ugyan, ám további kutatásokra és vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, ez pontosan hogyan is történik. Az ígéretes eredmények dacára a járvány továbbra is rendkívüli sebességgel terjed, így egyelőre bizonytalan, milyen további következményekkel járhat még az általa okozott válság.