Mi lesz veled Japán? A koronavírus hatásai a szigetországban

2020 03 | Schwarcz Emese | Ázsia és Afrika kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

Ahogy sok más országban, úgy Japánban is igencsak érezni a gazdasági visszaesés előszelét. A koronavírus-, avagy COVID–19-járvány a szigetországban ugyan nem szed annyi áldozatot, mint a hazánkhoz közeli Olaszországban, ám Japán esete jó példája annak, hogy a gazdaság visszaesése nem függ az áldozatok számától. A járvány miatt bizonytalanná válhat a közeledő nyári olimpia megrendezése, így nagy kérdés, hogy mi lesz a recessziót amúgy is épp elkerülni igyekvő országgal.

A március 23-ai adatok alapján a koronavírusnak Japánban 1101 fertőzöttje és negyvenegy halálos áldozata volt. Az adatok többnyire a helyi önkormányzatoktól származnak, ám nem árt megemlíteni, hogy a WHO sürgetése ellenére a japán kormány nem mindig végez megfelelő számú teszteket, így a valós számok ennél sokkal magasabbak is lehetnek. A terjedés megfékezése érdekében Abe Sinzó miniszterelnök már február 27-én elrendelte az általános és középiskolák bezárását (habár a bejelentéskor hivatalosan a „javaslat” szót használta), másnap pedig Hokkaidó prefektúra kormányzója is elrendelte a rendkívüli veszélyhelyzetet, és mindenkit felszólított arra, hogy maradjon otthon a hétvégéken. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy pont ennek a prefektúrának a vezetése lépett először, hiszen a vírus terjedésében gyaníthatóan fontos szerepet játszott Japán legnépszerűbb téli fesztiválja, az évente csaknem hárommillió látogatót vonzó szapporói hófesztivál is. S bár a kínai turisták száma az országukban év elején kialakult veszélyhelyzet miatt megcsappant, a január 31. és február 11. között megtartott fesztiválra idén is 2,02 millió ember látogatott el. A kormány következő, március eleji lépése az volt, hogy felszólította a maszkgyártó cégeket: készleteiket adják el az államnak, hogy az a leginkább fertőzött hokkaidói területekre tudja juttatni azokat. Annak ellenére, hogy a maszkok használatának vírusmentes időkben is kiemelt szerepe van a japán társadalom mindennapjaiban, a termék a kínai Wuhan tartomány lezárását követően a szigetországban is hamar hiánycikk lett.

A fertőzés terjedése ellenére március 4-én az olimpiai bizottság elnöke, Thomas Bach megerősítette, hogy az olimpiát nem halasztják későbbre és nem fújják le. De vajon milyen okok húzódhatnak meg a döntés hátterében? A nyári olimpia kezdetéig mindössze négy hónap van hátra, a legtöbb szakértő pedig úgy véli, hogy a koronavírus-járvány még akár hónapokig is tombolhat. Egy üres stadionokkal megtartott olimpiának viszont nem sok értelme lenne. Számos sportoló indulatos nyilatkozatban vádolta a bizottságot, hogy a játékok megtartásával veszélyezteti az egészségüket – nem is szólva a nézők egészségéről. Mostanra már szinte minden más nyári rendezvényt, fesztivált, koncertet és sporteseményt töröltek, az olimpia azonban úgy tűnik, nem került veszélybe. Japán szempontjából persze mindennél fontosabb, hogy ez így is maradjon, hiszen az ország gazdaságának sorsa nagyban függ az olimpia alatti bevételektől: a járvány kitöréséig úgy tűnt, a sportesemény jelentheti a mentőövet az ország számára.

Ahogy a világ számos pontján, úgy hazánkban is tapasztalható, hogy a vírus megállításában kulcsszerepet játszó önkéntes házi karantén és a „közösségi távolságtartás” már most is súlyos károkat okozott a vendéglátóiparnak és a kisvállalkozásoknak – pedig Magyarországon még hónapokig is eltarthat a pandémia elleni harc. Ez a probléma Japánt is nagyban sújtja, így március 7-én az ország kormánya bejelentette, hogy a vírus által érintett kis- és középvállalkozásokat egy speciális program keretében kamat és biztosíték nélküli kölcsönökkel fogja támogatni. Eközben a tokiói tőzsde indexe, a Nikkei már több mint ezer pontot esett, és ezzel elérte tizennégyhavi mélypontját. A járvány mostanra már olyan súlyos zavarokat okozott a kereskedelemben, az ellátási láncokban és a turizmusban, hogy amiatt az ország vészesen közel került az újabb recesszióhoz – pedig az épp csak maga mögött hagyott legutóbbi gazdasági visszaesésből is több mint két évtized után tudott csupán kikászálódni a jelenlegi miniszterelnök, Abe Sinzó vezetésével. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a fogyasztási adó tavaly októberi, 6-ról 8%-ra történő emelése valamelyest már eleve visszavetette a vásárlási kedvet az országban. A vírus és a visszaeső kereslet miatt pedig sok termelőtevékenységet folytató vállalkozás kénytelen kínai gyárait bezárni és Délkelet-Ázsia országai felé fordulni. Ez persze nem új tendencia: Kína gazdasági előretörésével már az elmúlt években is úgy megnövekedett az ottani munkaerő költsége, hogy a japán cégek inkább Vietnámban és Thaiföldön kezdtek új termelési központokat építeni. Ám a járvány hosszú távú hatásait ezek a lépések sem feltétlenül védik ki, főleg, hogy a japán gazdaság már 2019 utolsó negyedében is hat éve nem látott mértékben zsugorodott.

 

Tokió legnevesebb turista látványossága, az Aszakusza-negyed idén március 15-én
Tokió legnevesebb turista látványossága, az Aszakusza-negyed idén március 15-én
Forrás: image_vulture/Shutterstock

S hogy mi várható a következő negyedévben? Bár a vírus terjedését a hivatalos adatok szerint úgy-ahogy sikerült kordában tartani, hamarosan kezdetét veszi a cseresznyevirág-nézési időszak, és szokásához híven Japán egész lakossága ki akar vonulni a természetbe, hogy közösen nézze meg a virágzást. Habár a japán kormány is állandóan hangsúlyozza a „társadalmi távolságtartás” fontosságát, a hivatalos adatok hamis biztonságérzetet kelthetnek az ország lakóiban. Erre már most is utalnak jelek – elég csak megnézni, hogy mennyi ember van a tokiói metróban vagy más hasonlóan nagy forgalmú közösségi tereken. Hokkaidón március 19-én ért véget a rendkívüli állapot, ez pedig azt jelenti, hogy sok helyi intézkedésen lazítani fognak. Ha az országban idén is megtartják a cseresznyevirág-nézést, akkor azzal a vírus terjedése katasztrofális módon felgyorsulhat. A gazdaság sorsa tehát Japánban – csakúgy, mint számos más fertőzött országban – a társadalom felelősségteljes viselkedésén múlik.

A japán koronavírus-helyzettel kapcsolatos valós idejű, angol nyelvű adatokat a következő linken találhatsz: https://www.mhlw.go.jp/english/.