Milyen lesz Európa jövője?

2019 augusztus | Braun András | Kül- és biztonságpolitika

Ursula von der Leyen a múlt hónap során ismertette bizottsági elnöki programját az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság leendő elnöke világos irányvonalat igyekezett meghatározni, és ezt végül az idén tavasszal megválasztott testület is támogatta, lehetőséget adva von der Leyennek arra, hogy a tagállamokkal egyeztetve kijelölje a következő Európai Bizottság biztosait. Vajon milyen Európára és milyen fontosabb szakpolitikai törekvésekre számíthatunk 2019 és 2024 között? Hogyan férnek össze ezek az elképzelések a többi uniós intézmény elgondolásaival, s milyen reakciókban bízhat az új bizottsági elnök?

Míg az Európai Unió jövőjéről szóló korábbi bejegyzésünk a bizottsági elnök megválasztásának intézményi hátterét mutatta be, addig ez az írás arra tesz kísérletet, hogy ismertesse az Európai Bizottság következő vezetőjének programját.

Az új irányelvek

Az uniós terminológia szerint az Európai Bizottság legfőbb feladata az uniós jogalkotás, a megszületett jogi anyag végrehajtása, továbbá az uniós szerződések felett való őrködés. Megválasztása előtt minden bizottsági elnök részletes programot mutat be az Európai Parlamentben: ezek a dokumentumok (ún. agendák) tartalmazzák a soron következő ciklus idejére kijelölt főbb politikai és szakpolitikai irányvonalakat. A bizottsági elnöki tisztre jelölt személyeknek az előzetes konzultációk ellenére sincs könnyű dolga, ugyanis a programnak nemcsak az Európai Parlament, hanem a tagállamok számára is elfogadhatónak kell lennie. Ugyanakkor a dokumentumoknak a mindenkori aktuálpolitikai és gazdasági helyzetre is reflektálniuk kell. Így például amikor José Manuel Barroso-t 2009-ben másodjára is megválasztották a Bizottság élére, programjában érthető módon nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés vagy éppen a fenntarthatóság. A válságra, illetőleg annak utóhatásaira egyébként Jean-Claude Juncker programja is igyekezett reagálni. Juncker azonban olyan új irányokat is megfogalmazott, amelyek aztán a következő esztendőkben lendületet adtak az Unió számára, ahogy azt például a digitális egységes piac esetében is láthattuk. Míg Barroso és Juncker számára a legnagyobb kihívást talán a válság jelentette, addig von der Leyennek már több szempontot is mérlegelnie kell a programalkotás során. A Bizottság következő elnöke így új prioritásokat is megfogalmazott Európa számára, ezeket pedig Strasbourgban tartott beszédében ismertette. A gazdasági és digitális szakpolitikákon túl most olyan irányelvek is az új Európai Bizottság prioritásai közé kerülhetnek, mint a klímavédelem, az Unió globális szerepének felülvizsgálása, valamint a demokrácia helyzete.

 

A klímavédelemtől a demokrácia megújításáig: milyen kihívásokkal néz ma szembe az Európai Unió?

Szakpolitikai értelemben von der Leyen tervéből kiderül, hogy az energiapolitika, a digitalizáció, valamint más gazdasági és szociális kérdések tekintetében az új jelölt is folytatni kívánja az elődei által megkezdett irányokat. Tervei szerint a digitalizáció kifejezetten fajsúlyos tényező marad, ugyanis javaslatában kiemeli, az adatok és a mesterséges intelligencia az innováció fontos alkotóelemei, ez a hozzáállás pedig hozzájárulhat a digitális egységes piac sikeréhez.

Az új Bizottság számára azonban a klímavédelem is fontos pillérré válhat. Ugyan José Manuel Barroso már 2009-ben jelezte, hogy Európának harcolnia kell a klímaváltozás ellen, von der Leyen zöld programja sokkal ambiciózusabb tervnek tűnik, már csak amiatt is, mert a német politikus szeretné, ha Európa lenne az első klímasemleges kontinens a világon. Ez a programpont egyébként reagálni kíván azokra a főként Nyugat-Európában hallható hangokra, amelyeket az elmúlt időszakban több figyelemfelhívó tüntetésen is hallani lehetett. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy von der Leyen németként testközelből is megtapasztalhatta a zöldek előretörését az EP-választások idején. Víziója azonban nemcsak gazdasági, hanem attitűdbeli változásokat is igényel.

Az Európai Unió belső ügyeivel kapcsolatban a következő Bizottságnak több szempontot is mérlegelnie kell majd. Az egyik ilyen, az európai vívmányok megvédése, az Európai Néppárt European Way of Life kampányszlogenjére is reflektál. A jóléti kérdéseken túlmenően azonban strasbourgi beszédében von der Leyen a tagállamok és intézmények között kialakult politikai és értékrendbeli vitákra is kitért. Ezekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a Bizottság nem fogja eltűrni az uniós alapértékek megsértését, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy azokat betartassa. Ebben a tekintetben persze felmerül a kérdés, hogy a tagállamok hogyan viszonyulnának egy szigorúbb monitoringrendszerhez. Talán ettől is tartva von der Leyen azt is kiemelte, új egyensúlyt kell találni az európai tagállamok között. A következő hetekben a Bizottság leendő elnöke ezért találkozni fog minden tagállami vezetővel és biztosjelölttel annak érdekében, hogy az új Bizottság összetétele mellett meg tudják vitatni a politikai prioritásokat is. Így olyan fontos ügyek kerültek és kerülnek majd terítékre, mint a gazdaság, a fenntarthatóság, illetőleg a biztonságpolitika. Eddigi útjai során Madrid, Varsó és Párizs érintése mellett találkozott az olasz, a cseh, a horvát, valamint a magyar kormányfővel is.

Európának az utóbbi időben mind újabb kihívásokkal kell szembenéznie nemcsak globális szinten, hanem a vele közvetlenül szomszédos térségekben is. Azért, hogy a 28 tagállam megfelelő módon tudjon reagálni ezekre a kihívásokra , az új Bizottság számára fontos, hogy tovább egységesítse Európa külpolitikáját. A multilateralizmusvisszatérése a nemzetközi kapcsolatokba logikus folyománya lenne az európai törekvéseknek, kérdés azonban, hogy a globális nagyhatalmak hogyan fognak viszonyulni mindehhez. Mindenesetre von der Leyen kimondta, fontos lenne, hogy az Európai Tanácsban a külügyekkel kapcsolatos döntések a jövőben a minősített többség elve alapján szülessenek meg. A globális politika mellett az Uniónak a regionális kérdésekre is mind jobban oda kell figyelnie. Az állandó orosz veszély miatt Európának lépéseket kell tennie a Keleti Partnerség országaiban, valamint folytatnia kell a Nyugat-Balkán uniós integrációjának folyamatát is. A közös védelempolitika kidolgozása így újabb lendületet kaphat. Ezért is állt ki a megválasztott bizottsági elnök nagyon szilárdan amellett, hogy meg kell nyitni a csatlakozási fejezeteket Észak-Macedóniával és Albániával is.

 

Szövetségesek és kétségek

Látható, az új bizottsági elnök ambiciózus célokat fogalmazott meg az Európai Unió számára. A célok sikerre viteléhez azonban fontos, hogy az Európai Parlamenttől, valamint a tagállamoktól is támogatást kapjon. Az Európát érő külső kihívások a mainál sokkal egységesebb tagállami együttműködést követelnek meg, az Unió azonban jelenleg több politikai vita mentén is megosztott. Kérdés tehát, hogy a Tanács és a Parlament mennyiben lesz partnere a von der Leyen Bizottságnak.

A Parlament ugyan júliusban már megszavazta Ursula von der Leyent, így ő vezetheti a következő Bizottságot, ám a testületnek a biztosok kollégiumát is jóvá kell hagynia. Von der Leyennek tehát októberben is szüksége lesz az EP támogatására. Csak emlékeztetőül: ez a testület csupán szűk többséggel választotta meg az új elnököt, így egyáltalán nem biztos, hogy a biztosjelöltek elfogadása zökkenőmentes lesz.