Von der Leyen – ambiciózus, mint az Unió

2020 01 | Tóth Beáta | Biztonságpolitika iroda | Kül- és biztonságpolitika

A korábbi német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen 2019. december 1-jén foglalta el az Európai Bizottság elnöki székét. Az újdonsült bizottsági elnök életútja rendkívül színes: nemcsak politikai pályájának sokrétűsége, de orvosi végzettsége, valamint az a tény, hogy hét gyermek édesanyja, sokoldalú személyiségről árulkodik. Személyében először tölti be nő az Európai Bizottság elnöki pozícióját, ráadásul ő az intézmény első német elnöke is.

Mielőtt a német kormány tagjaként bekerült a nemzetközi köztudatba, von der Leyen archeológiát, majd közgazdaságtant tanult Göttingenben, Münsterben és Londonban, ezt követően pedig orvosi diplomát szerzett. 1988-tól 1992-ig a hannoveri Medizinische Hochschule munkatársa volt, majd 1992-től 1996-ig az Egyesült Államokban élt. 1998 és 2002 között ismét a hannoveri Medizinische Hochschule egyik intézetében dolgozott kutatóként. Politikai pályáját későn kezdte, 1990-ben lépett be a Kereszténydemokarata Unióba (CDU), első valódi politikai szerepvállalására pedig 2003-ban került sor a CDU alsó-szászországi parlamenti képviselőcsoportjában. 2005-ig a tartomány szociális-, nő-, család- és egészségügyi minisztere, majd 2005 és 2009 között szövetségi család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter volt. 2009-ben került be a Szövetségi Parlamentbe, és annak európai bizottsági elnökké történő megválasztásáig a tagja is maradt. A német kormányban 2009-től 2013-ig szövetségi munkaügyi és szociális miniszteri, 2013-tól 2019-ig szövetségi védelmi miniszteri posztot töltött be.

Védelmi miniszterségére az egymást követő Bundeswehrbotrányok irányították rá a figyelmet. Az első nagy vihart a 2015-ben kirobbant G36 gépkarabély-ügy kavarta, de nem ez volt az egyetlen; a Bundeswehr hiányos felszereltségének kérdése például von der Leyen minisztersége alatt folyamatosan napirenden volt. Az egyik leginkább elhíresült botrány a Gorch Fock elnevezésű vitorláshajó restaurálásának 2017-ben előkerült ügye volt. Ebben az esetben a túl magas költségek és a miniszter tájékozottsága kapcsán merültek fel kétségek. 2017-ben a Bundeswehr berkein belül is kirobbant egy botrány, amikor annak egyik tagja ellen nyomozás indult, mivel a gyanú szerint azt tervezte, hogy szélsőjobboldali terrortámadást hajt végre. Az ügy miatt a német védelmi miniszter heves kritikával illette a Bundeswehr soraiban uralkodó szellemiséget, és kezdeményezte a német hadsereg tradícióira vonatkozó irányadó dokumentum, az 1982 óta hatályos Traditionserlass átdolgozását. Nem csak a hadsereggel összefüggésben voltak azonban kellemetlenségei. 2015-ben a doktori disszertációja miatt keveredett plágiumgyanúba, de a dolog jól sült el, mert doktori címét végül megtarthatta. A személye körüli legutóbbi botrány azzal kapcsolatban robbant ki 2019-ben, hogy a Védelmi Minisztérium rendkívül nagy összegeket fizetett külső tanácsadóknak. Az ügyben folytatott nyomozás azonban megakadt, mert a volt miniszter egyik hivatali mobiltelefonjáról kulcsfontosságúnak látszó adatokat töröltek.

Von der Leyen európai bizottsági elnökké választása sem történt kifejezetten megszokott módon, eredetileg ugyanis nem szerepelt a csúcsjelöltek listáján, az Európai Parlament pedig végül a megosztott európai vezetők között létrejött konszenzusnak köszönhetően választotta meg 2019. július 16-án. A személye körüli viták azonban ezt követően sem csillapodtak, kritikusait pedig leginkább az Európai Unió és az Egyesült Államok jövőbeli kapcsolatának kérdése aggasztja. Donald Trump és Angela Merkel között már korábban is voltak feszültségek a Von der Leyen miniszteri hatáskörébe tartozó német védelempolitika kapcsán, mivel az amerikai elnök nehezményezte, hogy a német védelmi kiadások nem érik el a kívánt szintet, a GDP 2%-át. Komoly aggodalomra azonban nincs ok, mert bár von der Leyen időnként rendkívül kritikusan nyilatkozik Trumpról, állítása szerint összességében kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös partnerségre törekszik az Egyesült Államokkal, mind a kereskedelem-, mind pedig a védelempolitika terén.

Az új bizottsági elnök Európáról alkotott képe rendkívül összetett, nyilatkozatai olykor kifejezetten személyes hangvételűek. Európa iránti elkötelezettsége nemcsak a német politikára jellemző proeuropéer álláspontnak köszönhető, hanem személyes életútjának is, hiszen von der Leyen Brüsszelben született. Édesapja, Ernst Albrecht a CDU politikusa, valamint 1976-tól 1990-ig Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke volt. Az Európai Unió jövőjét illetően a bizottsági elnöknek határozott elképzelései vannak. A következő időszak egyik központi témája minden bizonnyal a brexit lesz. Von der Leyen a bonyolult tárgyalási folyamatra hivatkozva az átmeneti időszakot rugalmasan kívánja kezelni.

Az új Bizottság programjának középpontjában egyébként az éghajlati, a technológiai és a demográfiai kihívások állnak. A környezetvédelemmel összefüggő kérdésekért Frans Timmermans, a digitális ügyekért Margrethe Vestager, míg az emberközpontú gazdaság témaköréért Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök lesz felelős. Az új biztosok tekintetében érdekesség, hogy kiválasztásuk során nagy hangsúlyt fektettek a nők és férfiak arányának egyensúlyban tartására.

A von der Leyen vezette Bizottság tervei közül a környezetvédelmi program tekinthető a legkidolgozottabbnak. A Green Deal elnevezésű javaslatcsomag legfontosabb eleme az európai ipar környezetbaráttá formálása, valamint az, hogy igazságosan menjen végbe a klímasemleges Európai Unió felé való átmenet. Ennek érdekében a tervek között szerepel egy új testület, a fosszilis energiahordozóktól függő európai régiók ügyét támogató Just Transition Fund felállítása. A témával összefüggésben további cél az európai klímatörvény megalkotása, ám ennek tartalmáról egyelőre nem láttak napvilágot pontos információk, mivel a részleteket várhatóan márciusra dolgozza ki a Bizottság. Ugyancsak prioritás, hogy 2030-ra az Unió teremtse meg a körkörös gazdaság feltételeit, és dolgozza ki biodiverzitási stratégiáját.

 

Az új Európai Bizottság egyik kiemelt célja, hogy Európa zöldebbé váljon

Forrás: Sehenswerk/Shutterstock

 

További érdekes témát jelent majd a Bizottság számára – és tulajdonképpen az EU egész jövőjét illetően – a bővítés és a Balkán államaival való kapcsolat. A bővítés kérdésében von der Leyen alapvetően támogató álláspontot képvisel, különösen az Észak-Macedóniával és Albániával folyó csatlakozási tárgyalások ügyében.

Technológiai téren célkitűzés, hogy az EU digitális ügyekben képes legyen versenyre kelni az Egyesült Államokkal és Kínával. Az is prioritás továbbá, hogy az európai gazdaságot érintő digitális adatokat ne amerikai, hanem európai rendszereken keresztül kezeljék. Ugyancsak izgalmas a mesterséges intelligencia kérdése, ennek kapcsán ugyanis az új bizottsági elnök koordinált európai koncepció előterjesztését tervezi.

Demográfiai kérdésekben az Európai Uniót érintő migrációs folyamatok állnak a Bizottság figyelmének középpontjában. Várható, hogy a közeljövőben új európai migrációs terv születik majd, erről azonban egyelőre nem sok információ áll rendelkezésre. Ursula von der Leyen több beszédében is kiemelte, hogy a menekültek befogadása továbbra is fontos, ugyanakkor szükség van reformokra, különösen a dublini rendszer esetében. Von der Leyen programjában azt is hangsúlyozza, az Európai Ügyészségnek nagyobb és önállóbb szerephez kellene jutnia, ezáltal ugyanis hatékonyabban vehetne részt a nemzetközi terrorizmus üldözésében. Az európai biztonságot érintő kérdésekben pedig összességében azt szorgalmazza, hogy az EU lépjen fel erősebben és határozottabban, és jöjjön létre a valódi európai védelmi unió. Ez utóbbihoz azonban elengedhetetlen az uniós intézmények szorosabb együttműködése.

 

 Nyitókép, forrás: Alexandros Michailidis/Shutterstock