A COVID-19 járvány hatása a német belpolitikára

A COVID-19 járvány hatása a német belpolitikára

2020 05 | Tóth Beáta | Kül- és biztonságpolitika

Németországban a COVID–19-járvány nemcsak a gazdasági, de a belpolitikai folyamatokat is alaposan felbolygatta. A válságkezelés sikerességének köszönhetően a CDU és a CSU népszerűsége megnőtt, így a német kormány jelenleg rendkívüli bizalmat élvez. Különösen figyelemreméltó ez a változás annak fényében, hogy néhány héttel ezelőtt a CDU/CSU–SPD-kormánykoalícióba vetett bizalom elillanni látszott, az emberek elégedetlensége pedig érezhető volt.

A járvány terjedésének következtében jelentős változások történtek a német belpolitikában: a kormány megítélése gyors ütemben kezdett javulni a németek körében, mivel a nagykoalíció által bevezetett válságkezelő intézkedéseket a társadalom többsége támogatja. A helyzet a jobboldali AfD megítélésében is változást hozott; a párt támogatottsága jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A kormány pozícióját erősíti, hogy bár a lakosság körében nagy az aggodalom a fertőzéssel kapcsolatban, továbbra is magas a német egészségügyi ellátórendszerbe vetett általános bizalom, a polgárok háromnegyede pedig bízik a német egészségügy eszközökkel és szakemberekkel való ellátottságában. A politikai hangulatváltozás abban is jól megmutatkozik, hogy ha most tartanának Bundestag-választásokat, a válaszadók szavazatai alapján a kormánykoalíciónak ismét abszolút többsége lenne, a felmérés szerint ugyanis a CDU/CSU támogatottsága 7 százalékponttal, 34%-ra nőtt. A válság az SPD helyzetére nincs különösebb hatással, hiszen a szociáldemokraták támogatottsága szinte alig változott a járvány kitörése óta, így a megkérdezettek 16%-a szavazna rájuk. A Zöldek esetében minimális visszaesés tapasztalható, a pártot ugyanis a felmérésben részt vevők 22%-a támogatná egy választáson, míg az AfD mellett mindössze 10% tenné le a voksát.

Egy másik, a pártok támogatottságára vonatkozó felmérés adatai azt mutatják, hogy a CDU/CSU eredménye jelenleg 39%, vagyis 4 százalékponttal jobb, mint április elején. Az SPD össztársadalmi támogatottsága 16% körül mozog, ami nagyon enyhe csökkenést jelent, és a tendencia a Zöldek esetében is hasonló. Az AfD népszerűsége is csökkent: 9%-ra esett vissza. A Die Linke 7%-os, míg az FDP mindössze 5%-os támogatottságot élvez jelenleg. Bár a számadatok minimális eltérést mutatnak, a mérésekből összeségében kitűnik, hogy a helyzet legnagyobb nyertese egyértelműen a CDU, míg a legszembetűnőbb visszaesés a Zöldek esetében tapasztalható. A CDU/CSU támogatottsága az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest is jelentősen nőtt, a Zöldek esetében kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg, az SPD eredményei stagnálnak, az AfD és a Die Linke támogatottsága enyhén visszaesett, míg az FDP továbbra is alacsony támogatottságot élvez.

Alapvetően a társadalom  a kormány járványra adott reakciójaként bevezetett korlátozó intézkedésekre is pozitívan reagált, a szabályok enyhítése kapcsán azonban a németek rendkívül megosztottak. A korlátozó intézkedések ráadásul eltérőek az egyes tartományokban, így a szigorítások feloldásának kézben tartása a kormány számára komoly kihívást jelent. Jelenleg heves társadalmi és politikai vita zajlik arról, hogy mikor és milyen ütemben lenne célszerű feloldani a korlátozásokat és visszatérni a megszokott hétköznapokhoz. E vitával kapcsolatban Angela Merkel rendkívül kritikus, hiszen a kancellárasszony a korlátozások enyhítéséről szóló diskurzust néhány hete „vitaorgiaként” aposztrofálta, ami nagy médiavisszhangot váltott ki. A sajtó elsősorban az alapvető jogok korlátozásának elhúzódását nehezményezi. A szigorú intézkedések enyhítéséről egyelőre óvatos döntések születtek: az első előrelépést az jelenti, hogy április 20. óta a legfeljebb 800 négyzetméter területű kis- és középvállalkozások nyitva tarthatnak.

Forrás: zulfachri zulkifli/Shutterstock

Az intézkedések feloldásának üteme a bevezetésükhöz hasonlóan eltér az egyes tartományokban. Állami szinten csak a személyes találkozások számának csökkentésére vonatkozóan vannak viszonylag egységes szabályok. Néhány tartományban a tüntetéseket is betiltották, ennek ellenére országszerte vannak a korlátozások ellen tiltakozó demonstrációk. Néhány alkalommal már a rendőrség beavatkozására is szükség volt: Berlin-Mittében 79 tüntetőt vezettek el a rendőrök, és Mainzban egy húsz fős, Stuttgartban pedig egy ötven fős tüntetést oszlatott fel a rendőrség. Az utóbbi esetről szóló politikai vita odáig fajult, hogy a tüntetések betiltásának ügye a Szövetségi Alkotmánybíróság elé került, az pedig gyorsított eljárásban vizsgálta a kérdést, és végül a tüntetések tilalmának feloldására szólított fel. A személyes távolság megtartására vonatkozó szabályok azonban továbbra is érvényben maradtak.

A koronavírus-járvány okozta válság a CDU-n belüli hatalmi harcoknak is új lendületet adott. A párt új elnökét a tervek szerint április végén kellett volna megválasztani, erre azonban a járvány miatt nem került sor. A jelöltek között Angela Merkel mellett a szövetségi egészségügyi miniszter, Jens Spahn, a jelenlegi pártvezető és védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer, valamint számos tartományi miniszterelnök, többek között Észak-Rajna-Vesztfália kormányfője, Armin Laschet neve is felmerült. További esélyes jelölt Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a politikus azonban a válságkezelés során némileg háttérbe szorult.

A CDU-n kívüli politikai napirendet jelenleg elsősorban a kormány válságkezelési intézkedéseire adott eltérő pártreakciók határozzák meg. A válságkezelés keretében bevezetett adócsökkentések kérdése tekintetében a kormányon belül sem teljes az egyetértés; elsősorban a CSU és az SPD között feszül ellentét a kérdésben. Egy másik vitatéma az alapnyugdíj ügye. Ennek bevezetését a CDU/CSU a válság miatt elhalasztaná, míg az SPD politikusai amellett érvelnek, hogy mielőbb történjenek intézkedések a kérdésben. A Zöldek a válságkezelés kapcsán leginkább amiatt aggódnak, hogy a gazdasági mentőcsomag költségeit a társadalomnak kell viselnie. A Die Linkén belül a mentőcsomag tartalmával kapcsolatban merültek fel aggályok: a párt politikusai főként annak a szociális juttatásoktól függő családokat sújtó következményeire figyelmeztetnek.

A kritikák ellenére Merkel pozíciója továbbra is erős, a kormány társadalmi támogatottsága pedig rendkívül magas, amit jól mutat, hogy egy felmérés adatai alapján a kancellárasszony a válaszadók 80%-a szerint jól végzi munkáját. A rendkívül pozitív eredmény elsősorban nem a kormány, hanem Merkel személyes népszerűségének köszönhető. A kancellárasszony nemzetközi megítélése is kiemelkedő, amit elsősorban a válság során tanúsított higgadt, analitikus vezetési stílusa indokol. Mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény nagyra értékeli, hogy a német kormány az egyes döntések meghozatala előtt konzultált a tudományos szervezetek szakértőivel, különös tekintettel a Robert Koch Intézet szakembereire és az egyetemek kutatóira.

Forrás: 360b/Shutterstock

A válság a jövőbeli kancellárjelöltek közötti versenyre is hatással van. Egy felmérés során a potenciális kancellárjelölteket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán rangsorolták a megkérdezettek. A népszerűségi listát 74 ponttal Merkel vezette, a második helyezett 72 ponttal a CSU élén álló bajor miniszterelnök, Markus Söder lett, a dobogó harmadik fokán pedig 63 ponttal az SPD-t képviselő alkancellár és szövetségi pénzügyminiszter, Olaf Scholz állt. A társadalmi támogatottság tekintetében jelenleg Söder szerepel a legjobban, a válaszadók 27%-a szeretné, hogy Merkelt a bajor miniszterelnök kövesse hivatalában, ami különösen annak fényében izgalmas, hogy Söder több alkalommal is kijelentette, nem kíván ringbe szállni a kancellárságért. A sikeres válságkezelésnek köszönhetően az is felmerült, hogy Merkel esetleg még egy ciklusra kancellár maradhatna. Ezt a megkérdezettek 30%-a támogatná, 53%-a viszont ellenzi. A válság előtt az ötletet támogatók aránya 21%, az ellenzőké pedig 64% volt.

Látható tehát, hogy a járvány okozta válsághelyzet hatásai alaposan felbolygatták a német belpolitikát. A helyzetből a kormánykoalíció és különösen a CDU sokat profitált valamint a kancellárasszony össztársadalmi megítélése is pozitívan változott. A helyzetből levonható messzemenő politikai következtetéseket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen látható, hogy milyen váratlan gyorsasággal tudnak változni a német belpolitika tendenciái. Kérdéses tehát, hogy a válsághelyzet elmúltával megmaradnak-e a jelenlegi trendek.