A multikulturalizmus mint gazdasági potenciál – afrikai kereskedők Yiwu nemzetközi kereskedelmi városában

A multikulturalizmus mint gazdasági potenciál – afrikai kereskedők Yiwu nemzetközi kereskedelmi városában

2021 01 | Horváth Orsolya | Ázsia és Afrika kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

Yiwu városát gyakran az új selyemút egyik fontos állomásaként szokták emlegetni. Nem véletlenül, hiszen a település export- és importtevékenységével serkenti a transznacionális piacokat összekötő kapcsolatokat, és olyan határokon átívelő globális teret alkot, melynek helyi szintjén a multikulturalizmus is dominánsan megjelenik. A város Afrikából betelepült közössége pedig elősegíti a Kína és Afrika közötti kereskedelemi partnerségi kapcsolatok kiépülését.

Yiwu a kínai Zhejiang tartomány közepén található, a nemzetközi kereskedelemben jelentős szerepet betöltő 1105 km2 alapterületű város: fontos hidat képez Kína és Afrika között, egyben a kettejük kapcsolatában megfigyelhető új trendre is felhívja a figyelmet. A város elmúlt évtizedekben bekövetkező fejlődése ugyanis nemcsak gazdasági fellendülést és hírnevet hozott a település számára, de az ázsiai ország és az afrikai kontinens közötti kapcsolatokat is serkentette. Nem csoda, ha manapság Yiwu városában él a Kínai Népköztársaság egyik legnagyobb afrikai közössége.

A kelet-ázsiai ország afrikai kontinensen megfigyelhető szuperhatalmi térnyerése ma már közismert. A fekete földrészen való terjeszkedéssel párhuzamosan viszont Kína területén is kialakult egy afrikai diaszpóra. Míg azonban Afrikában nagyjából kétmillió kínai él, addig Kínában hozzávetőleg ötszázezer afrikai – köztük kereskedők, hallgatók, tanárok, diplomaták, sportolók és sok más szakember. Számuk kiugróan magas az egykori vidéki településen, Yiwuban, ahol manapság a világ legnagyobb fizikai kiterjedésű – egyébként több mint 6,4 millió négyzetméternyi területen, körülbelül 75 000 üzlettel működő – nagykereskedelmi piaca található. Ez a Yiwu részét képező nemzetközi kereskedelmi város néven ismert piac forgalma alapján huszonhat egymást követő évben foglalta el az első helyet a kínai piacok rangsorán. Nem csoda, ha Yiwu ma már nem csupán – a kínai közigazgatási felosztás szerint – megye szintű településnek, hanem fejlett üzleti tevékenysége révén világhírű kereskedelmi központnak is számít.

Yiwu elhelyezkedése Kínán belül
Forrás: lisheng2121/Shutterstock

Az sem véletlen tehát, hogy Yiwu az első olyan kínai város, ahol a külföldi lakosság aránya meghaladja a helyi népességét. Ráadásul ez az egyetlen olyan megye szintű város Kínában, amely tartózkodási engedélyt állíthat ki, illetve a külföldiek be- és kilépésével kapcsolatos eljárásokat bonyolíthat le. A kereskedőváros termékei világszerte 215 országot és régiót érnek el, a világ száz országának, illetve régiójának pedig körülbelül tizenötezer nemzetközi kapcsolatokkal, beszerzéssel, valamint kereskedelemmel foglalkozó kereskedője él itt. Éves szinten ennek köszönhetően több mint 550 ezer külföldi kereskedő érkezik ide a világ minden tájáról. A piacon megforduló közel egymillió vásárlót nagyjából 1,8 millió termék várja. A legtöbb kereskedő afrikai, arab és dél-ázsiai országokból származik. Ők már az 1980-as évek végén elkezdtek bevándorolni a térségbe, de számuk 2000 óta – a kereskedelem fellendülésével párhuzamosan – indult igazán emelkedésnek. Ezt jól mutatja, hogy a statisztikák szerint 2006-ban 20 311 regisztrált afrikai volt a városban, majd számuk 2009-ben 54 050-re nőtt, 2011-re pedig már elérte a 68 ezret. 2016-os becslések szerint egyébként évente mintegy nyolcvanezer afrikai kereskedő látogat Yiwuba. Az itt tevékenykedő afrikai kereskedőket három nagy csoportba lehet sorolni: vannak közöttük kereskedelmi ügynökök, vállalkozók és ideiglenesen a városban tartózkodó utazó kereskedők. Mindhárom csoport meghatározott szerepet játszik a kínai–afrikai kereskedelem elősegítésében, serkentésében.

A legtöbb Yiwuban élő afrikai észak-afrikai országokból származik: Egyiptomból, Algériából, Marokkóból, Tunéziából és Líbiából. Nyugat-Afrikából a mauritániaiak csoportja a legnépesebb, de Maliból, Nigériából, Guineából, Szenegálból és Ghánából is jelentős számú kereskedő található a városban. Közép-Afrika területéről a kameruniak vannak többségben, ám a Kongói Demokratikus Köztársaság is fontos helyi kereskedői közösséggel rendelkezik. A dél-afrikaiak közül az angolai és a mozambiki származású kereskedők közösségei a legnagyobbak. Végül a kelet-afrikai államokat a Szudánból, Szomáliából, Etiópiából, Kenyából és Tanzániából származó kereskedők képviselik a legnagyobb számban.

A yiwui kormány 2009-ben azzal a kéréssel fordult a zhejiangi tartományi kormányhoz, hogy szeretnének egy afrikai kiállítóközpontot felállítani. A projekt megvalósulásának köszönhetően mára már számos afrikai ország rendelkezik kiállítási részleggel a városban. A kiállítási központ létrehozása hosszú távon több kereskedéssel és üzleti tevékenységgel foglalkozó afrikai vállalkozást is Yiwuba vonz, ezzel előmozdítva a Kína és Afrika közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködést. A folyamat a „nemzeti javak adásvétele” helyett a „globális javak adásvételét” állítja a középpontba, és erre ösztönzi a piacot, illetve a piaci szereplőket is. A kiállítóközpont felállításának jelentős szerepe van Kína és Afrika külkereskedelmének diverzifikálásában, előmozdítja és megerősíti a kínai–afrikai gazdasági-kereskedelmi együttműködést.

Az afrikai jelenlét természetesen nem korlátozódik a piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, így a helyi élet számos területére befolyással van. A különböző afrikai országokból érkező kereskedők nagy létszáma magával hozta a helyi iskolák számának növekedését is. Sok ide érkező afrikai például a jobb munkahely reményében kezd el idegen nyelveket – angolt, franciát vagy arabot – tanulni. Bár jelenlétüknek hála a városban lakó muszlimok korábban – a Kínára egyébként nem annyira jellemző – vallásgyakorlati szabadságot élvezhettek, az elmúlt évtizedben bevezetett újfajta, a társadalom homogenizálására törekvő nemzetiségi politika az itt élők esetében is éreztette a hatását. Az utóbbi években a kínai muszlimokkal szemben korlátozó intézkedéseket vezettek be, ezek keretében pedig Zhejiang tartományban is elkezdték lebontani a mecseteket.

Meghatározó és egyben relative új jelenségnek számítanak Yiwuban a helyi transznacionális házasságok. Annak ellenére, hogy Kínában már több mint három évtizede törvény rendelkezik a házasságkötés szabadságáról, sokan kritikusan szemlélik a kínaiak és a más nemzetekből származók közötti házasságokat. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ide érkező külföldiek számára ez csupán a vízumszerzés, illetve az üzleti tevékenységek megkönnyítésének egyik módja. A vegyesházasságok sok, leggyakrabban a kulturális, vallási különbségekből és a sztereotípiákból fakadó feszültséget szülnek. Számtalan példa van arra, hogy a kínai családok nem fogadják el a külföldi férjet vagy feleséget, és gyakran megtagadják az unokákat is.

Jelenleg a járvány miatt Yiwu gigantikus piaca Kína több más piacával együtt üresen kong. Nincsenek benne vásárlók és csupán elenyésző számú konténer hagyja el a legközelebbi kikötőt, Ningbot. Egy helyi kereskedő elmondása szerint az előző évhez viszonyítva a megrendelések volumene majdnem a felére esett vissza. Zhejiang tartományát a pandémia kezdetben egyébként is erősen sújtotta. A 2020. január 27-én tetőző járvány ugyanis a regisztrált fertőzöttek tekintetében – Hubei tartomány után – a második legmagasabb mutatókat produkálta a térségben – egészen addig, míg Guangzhou tartománya felül nem múlta az itteni esetszámokat.

 

Kétségtelen, hogy a koronavírus jelentős negatív hatással bír a kereskedelemre, különösen a Yiwuhoz hasonló városokban, de a kereskedelemmel foglalkozó piaci szereplők igyekeznek rugalmasan reagálni a kialakult kedvezőtlen helyzetre. A külföldi kereskedők számának növekedése a pandémia okozta helyzet következtében rövid távon minden bizonnyal lelassul, és csökken az export- és importtevékenység is. A mostani körülmények mindazonáltal mind a kínai kereskedők, mind pedig a kínai vállalkozások számára alkalmat teremthetnek arra, hogy áttekinthessék, miként lehet jobb, jövedelmezőbb kereskedelmi stratégiát folytatni, és a belföldi, illetve külföldről ideérkező kereskedőkkel ápolt partneri kapcsolatokat serkenteni.

 

A nyitókép forrása: testing/Shutterstock