A német „bazooka”: Németország harca a koronavírus gazdasági következményeivel

2020 04 | Bodolay Dalma | EU-V4 iroda | Kül- és biztonságpolitika

Németországban a koronavírus-fertőzöttek számához viszonyítva az elhalálozás mértéke világviszonylatban is alacsony, ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságát a többi uniós országhoz képest kevésbé érintené negatívan a koronavírus-járvány okozta válság. Előzetes felmérések és a korábbi válságok, illetve természeti katasztrófák során szerzett tapasztalatok alapján a német állam körülbelül 255 és 729 milliárd euró közötti veszteséggel számol attól függően, hogy hány hónapig szükséges leállnia a termeléssel.

Németországban a koronavírus-fertőzöttek számához viszonyítva az elhalálozás mértéke világviszonylatban is alacsony (2,82%), ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságát a többi uniós országhoz képest kevésbé érintené negatívan a koronavírus-járvány okozta válság. Előzetes felmérések szerint a gazdaság és a termelés betegség miatti leállása 729 milliárd eurójába is kerülhet majd Németországnak. Ez a veszteség a Németországot az utóbbi évtizedekben érő összes gazdasági és természeti katasztrófa anyagi következményeinél súlyosabb lehet.

A termelési folyamatok leállása miatt a szakértők egymillió munkahely elvesztésével számolnak, ez pedig súlyos tehertételt jelent majd az államháztartás számára. Előzetes felmérések és a korábbi válságok, illetve természeti katasztrófák során szerzett tapasztalatok alapján a német állam 7,2 és 20,6 százalékpont közötti gazdasági visszaeséssel, azaz körülbelül 255 és 729 milliárd euró közötti veszteséggel számol attól függően, hogy hány hónapig szükséges leállnia a termeléssel.

A munkájukat elvesztők, illetve a leállás idején a jövedelmük kiesésével megbirkózni kényszerülők megsegítése érdekében a német kormány egy koronavírus-segélycsomag bevezetéséről döntött. A csomagot nem véletlenül nevezte Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter „bazookának”, azaz páncélökölnek, hiszen a gazdasági csomag igazi „nehézfegyver”: a német gazdaság számos szektorát támogatja, és mindent megtesz azért, hogy az ország gazdaságát a koronavírus okozta sokk után talpra állítsa.

Szövetségi pénzügyminiszter, Olaf Scholz a koronavírus-segélycsomagról: „Az olyan kis vállalatokat, egyéni vállalkozókat és kevés dolgozót foglalkoztató üzleteket támogatjuk, amelyek nincsenek olyan helyzetben, hogy a következő heteket vagy hónapokat segítség nélkül átvészeljék.”

Forrás: Twitter

A segélycsomagban foglaltak szerint három hónapon keresztül állami támogatásban részesülnek a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került kisebb vállalatok, valamint minden olyan egyéni vállalkozó, akinek a betegség miatt nincs lehetősége arra, hogy a munkáját továbbra is elvégezze. A támogatás elnyeréséhez kizárólag azt kell bizonyítaniuk, hogy ténylegesen a járvány következtében váltak keresőképtelenné. Erre a támogatási formára a kormány 50 milliárd eurót biztosít.

A járvány következtében a munkájukat elvesztő és ezért a lakások bérleti díjának fizetésére képtelen albérlők helyzetét állami intézkedéssel, a lakásbérleti szerződések feltételeinek megváltoztatásával próbálják könnyíteni. A fenti körülmények mellett fizetőképtelenné váló bérlők szerződése nem megszüntethető, és az új rendelkezésben foglaltaknak megfelelően bérlőket bérleményből nem megengedett elküldeni az április 1. és június 30. közötti időszakban. Ez azonban kizárólag azokra vonatkozik, akiknek a járvány előtt is volt munkahelye, a mostani helyzetben pedig igazoltan a COVID–19 miatt nem képesek albérleti díjuk részleges vagy teljes fizetésére. A főbérlő a törvényben foglaltak szerint a háromhónapos időszakban kieső bevételeit 2020. december 31-ig nem követelheti, valamint az előzetesen kifizetett kaucióval sem egyenlítheti ki ezt a tartozást.

A szövetségi kormány a 2008–2009-es gazdasági válság alatt már alkalmazott, úgynevezett kurzarbeit, azaz csökkentett munka lehetőségét is megteremti a vállalkozások számára. Ez főként az olyan cégeket érint, ahol a munkavállalók a kialakult helyzet miatt kénytelenek csökkentett munkavégzést folytatni. A Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal a kurzarbeitra kényszerülő munkavállalók bérének a 60%-át, a kisgyerekes munkavállalók esetében pedig a bér 67%-át vállalja át. Ez a rendelkezés abban az esetben érvényes, amennyiben a COVID–19 következtében egy cégen belül a dolgozók legalább 10%-ának csökken az elvégzendő feladata. A rendelkezés célja, hogy a kisebb-nagyobb vállalatok számára megteremtse annak a lehetőségét, hogy minél kevesebb munkavállalót kelljen elbocsátaniuk. Előzetesen körülbelül 2,15 millió ilyen támogatandó személlyel számolnak, bérük részleges átvállalása pedig a kormánynak 10,05 milliárd eurójába kerül majd.

A szövetségi köztársaság a közepes és a nagyvállalati szektor megsegítése érdekében egy gazdasági stabilizációs alap felállítását is tervezi. A repülőjártatok időszakos megszüntetése miatt hatalmas veszteségekkel számoló Lufthansát, illetve a más hasonló vállalatokat szükség esetén államosítással mentenék meg. Milliárdos támogatással átvállalnák a tartozásaikat, a járvány végeztével pedig újra privatizálnák őket.

 

A német kormány egészségügyben bevezetendő nagylelkű intézkedései ellenére az ápolói szektorban komoly munkaerőhiány kezd kialakulni

Forrás: kovop58/Shutterstock

Az egészségügyben, valamint a szociális intézményekben dolgozókat a kormány a túlterheltségükre való tekintettel egyszeri, legfeljebb 1500 eurós, adómentes jutalomban részesíti. Ezenfelül tervezik a korlátozások miatt a betegeiket nem a korábban megszokott módon fogadni kényszerülő fogorvosok, terapeuták, illetve a rehabilitációs intézményekben dolgozó szakemberek anyagi támogatását is. A logopédusokat és a gyógytornászokat a 2019-es utolsó negyedévi fizetésük 40%-ának egyszeri kifizetésével segítenék, hogy a kieső időszakban legalább eddigi bevételük egy részéhez hozzájussanak.

A szövetségi kormány a kórházak számára is kidolgozott egy átfogó csomagot. A kórházak anyagi támogatásban részesülnek minden olyan operáció, illetve egyéb kórházi kezelés után, amelyet a járvány miatt halasztottak el amiatt, hogy a koronavírusos betegek számára szabad ágyakat tudjanak biztosítani. A 2020. március 16. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban üresen maradó ágyak után a kormány napi 560 eurónyi átalányt fizet. Az újonnan felszerelt és rendelkezésre bocsátott, az intenzív kezelést lehetővé tevő lélegeztetőgéppel ellátott ágyak után a kórházak 50 000 eurós támogatást kapnak, így biztosítva a megfelelő számú helyet az intenzív kezelésre szoruló betegek számára.

Németországnak a járvány miatt munkájukat elvesztők, illetve keresőképtelenné válók több százezres tömege mellett egy másik kihívással is meg kell küzdenie: az elmúlt időszakban az ápolói szektoron belül kialakult munkaerőhiány vált nagyon komoly gonddá. Az országban körülbelül 300 000 kelet-európai, főként lengyel állampolgárságú női munkavállaló dolgozik háztartási alkalmazottként idős házaspárok és egyedülálló személyek otthonaiban, ahol ápolói, ügyintézői, bevásárlási feladatokat látnak el. A koronavírus miatt azonban a válság idejére sokuk visszaköltözött a szülőhazájába. Ebben a helyzetben még az sem tartja vissza a többségüket, hogy így a koronavírus-válság végeztével valószínűleg munka nélkül maradnak: a megkérdezettek nagy része saját rokonai társaságában szeretné átvészelni ezt az időszakot. A határzár és a korlátozó intézkedések miatt azonban a munkájukat felvenni kívánók sincsenek egyszerű helyzetben: repülőjáratok híján kizárólag busszal vagy autóval tudnának visszatérni ápoltjaikhoz, ez azonban több tíz órás, várakozásokkal teli utazást, majd a megérkezésüket követő tizennégy napos hatósági karantént jelentene, ezt pedig a legtöbbjük nem vállalja. Ezek a munkavállalók nemcsak a fárasztó utazás miatti bonyodalmak és a lehetséges megfertőződés veszélye miatt nem szánják rá magukat a visszatérésre, hanem azért sem, mert a tizennégy napos kötelező karantént a nagy részük nem tudná hol eltölteni, hiszen legtöbbjük a gondozásukra szoruló német állampolgárok háztartásában él. Németországban ezekre a feladatokra nagyon nehezen lehet munkaerőt találni, főleg a mostani vészterhes időkben, ezért a szövetségi kormány támogató intézkedései ellenére sok ápolásra szoruló ember került kilátástalan helyzetbe.

A koronavírus-járvány következtében Németország 156,3 milliárd eurós eladósodással számol, ez pedig százmilliárd euróval több, mint amennyit az alaptörvény enged. Ez azonban csak előzetes számítás, a végső összeget ugyanis nagyban befolyásolja, hogy mennyi ideig tart majd kikerülni a járvány okozta bénultságból. A szövetségi kormány több közgazdásza szerint a válság elhúzódása recesszióba döntheti az ország gazdaságát.

A német kereskedelmi szövetség (Handelsverband Deutschland) ügyvezetője, Stefan Genth az kiskereskedelmi üzletek mihamarabbi újranyitását sürgeti. Véleménye szerint amennyiben a belvárosi üzletek továbbra is zárva tartanak, az ágazat nem éli túl a válságot. Peter Altmeier szövetségi gazdasági miniszter egyelőre visszafogottan nyilatkozott az üzletek és kisebb-nagyobb vállalatok újraindításával kapcsolatban, a következő néhány napban azonban a kormány az új fertőzöttek és az általános helyzet alakulása alapján dönt majd arról, hogy április 19-e után mennyiben lazít a korlátozásokon. Első lépésként az üzleteket, az éttermeket és néhány tartomány iskoláit nyitnák újra, a tömegrendezvényeket azonban továbbra is tiltanák. Németország vezető közgazdászai egyhangúlag a gazdaság újraindítása mellett teszik le voksukat, szerintük ugyanis kizárólag így kerülhető el bizonyos ágazatok tönkremenetele, valamint a német gazdaság recessziója. A recessziót azonban ők sem emberéletek árán szeretnék elkerülni, ezért ha a kormány a következő napokban bizonyos ágazatok újraindítása mellett dönt, a németeknek továbbra is szigorú ellenőrzésekre és a fertőzés megelőzését segítő intézkedésekre kell számítaniuk.