Au Revoir Mafia – Egyszerű emberek és az új szlovák kormány

Au Revoir Mafia – Egyszerű emberek és az új szlovák kormány

2020 04 | Vass Ágnes | EU-V4 iroda | Kül- és biztonságpolitika

Az ez év februárjában tartott szlovákiai választásokkal kapcsolatban várható volt, hogy átrendezi az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása után megrendült szlovákiai politikai rendszert. A folyamatos botrányok, melyekben magasrangú politikusok és pártvezetők is érintettek voltak, új politikai szereplőket sarkaltak arra, hogy aktívan szerepet vállaljanak a közéletben, ugyanakkor a választásokig nyitott kérdés maradt, kik kapják a legtöbb bizalmat a szavazóktól.

A választási eredmények mindenki számára meglepőek voltak. Először is, az elmúlt közel két évtized alatt most volt a legmagasabb a részvételi arány – a választársa jogosultak 65,8% adta le szavazatát 2020. február 29-én. A Tisztességes Szlovákiáért (Za slušné Slovensko) mozgalom, mely Kuciak és jegyese meggyilkolása után jött létre, sikeresen mobilizált több tízezer embert és szervezett megmozdulásokat országszerte. A mozgalom követelte Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának tisztességes, független és transzparens kivizsgálását, korrupció-mentes kormány megalakulását és a tisztesség visszatérését a szlovákiai közéletbe. A tüntetések eredményeként a szlovák miniszterelnök, Robert Fico lemondott, valamint további jelentős változások is történtek a kormányban és a közéletben egyaránt. Ahogy a mozgalom egyik aktivistája fogalmazott, az idei választások úgy is értelmezhetőek, „mint egy népszavazás arról, milyen országot szeretnének igazán a szlovák emberek.”

Gyertyák a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés terén Ján Kuciak és Martina Kušnírovára emlékezve.

Forrás: Wikipedia

Annak ellenére, hogy az utolsó közvéleménykutatások azt jósolták, hogy a kormányzó SMER képes lesz megtartani pozícióit mint legerősebb párt, az eredmények megmutatták, hogy a szavazók jelentős része a szociáldemokraták elűzése mellet tette le voksát. Ennek eredményeként a szavazók között legnépszerűbb politikai párt az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Obyčajní Ľudia a nezávislé osobnosti, OĽANO) párt lett, amely a voksok 25,02%-át kapta, és ezzel 53 helyet szerzett a 150 fős Nemzeti Tanácsban. Ez a győzelem egy olyan párt elsöprő győzelmeként értelmezhető, melyet egy milliárdos egykori média főnök hozott létre, és mely győzelmet egyik elemzés vagy közvéleménykutatás sem jelzett előre. A 2019 végén készített közvélemény kutatások alapján az OĽANO támogatottsága 5-6% körüli volt, míg januárban ez a szám már 8% volt, hogy aztán két héttel a választások előtt 13-15%-ot érjenek el. A párt vezetője, Igor Matovič általi emlékezetes kampányfogásoknak köszönhetően vált az OĽANO egyre népszerűbbé. A nagyon egyszerű és tiszta üzenetek kommunikációja, valamint a könnyen értelmezhető eszközök hatékony alkalmazása áll a párt óriási sikere mögött. 2020 januárjában például Matovič egy olyan videót posztolt a Facebookon, melyben a volt pénzügyminiszter, Ján Počiatek villája előtt áll, aki több korrupciós ügybe is belekeveredett, de soha nem ítélték el. „Bonjour, mafia” mondta a videóban, és egy írott üzenetet hagyott a ház előtt, mely szerint az ingatlan a szlovák állam tulajdona kellene, hogy legyen, nem pedig Počiateké. Az OĽANO kampányának legfontosabb eleme az volt, hogy a Marian Kotleba és pártja, a Kotlebáék - Nép Pártja Mi Szlovákiánk (Kotlebovci—Ľudová strana Naše Slovensko, ĽSNS) által képviselt extrémizmus elleni fellépés (amit a progresszív PS/Spolu is tett, főleg a kampány utolsó napjaiban) helyett, a párt azt kommunikálta tisztán és direkt módon a szavazók felé, hogy képes legyőzni a SMER-t, valamint tiszta kormányzást, direkt demokráciát és a kormányzás radikális átláthatóságát ígérte. Ahogy Matovič maga is megfogalmazta: „az extrémizmus nem állítható meg úgy, hogy a Kotleba támogatókra kiabálunk az általuk legálisan megszervezett tüntetéseken, hanem a Kotlebát támogatók bizalmának elnyerése, és mindenki számára elérhető méltányosság megteremtésének ígérete sokkal hatékonyabb lehet Kotlebáékkal szemben.”

Igor Matovič, az új szlovák miniszterelnök a választások után.

Forrás: Az OĽANO Facebook oldala

A választásokon második helyet elért párt a SMER, mely a szavazatok 18,29%-ának megszerzésével kb. 10%-ot veszített a 2016-os választásokon elért eredményéhez képest. Ráadásul a SMER koalíciós partnerei közül egyik pártnak sem sikerült megszereznie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-ot: a Szlovák Nemzeti Párt (Slovenská Národná Strana, SNS) a szavazatok 3,16%-át, míg a szlovák-magyar inter-etnikus párt, a Híd-Most 2,05%-ot kapott. A harmadik legerősebb párt a Boris Kollár vezette Család vagyunk (Sme rodina) lett, amely a szavazatok 8,24%-át kapta, míg a Szabadság és Szolidaritás (Sloboda a Solidarita, SaS), valamint az Emberekért (Za ľudí) párt a szavazatok 6,22% valamint 5,77%-át szerezték meg. A választások másik nagy meglepetése a Progresszív Szlovákia (Progresivne Slovensko – PS) és az Együtt (Spolu) szövetségének sikertelensége volt: annak ellenére, hogy a közvéleménykutatások a szavazatok 10%-át jósolták nekik, a végén nem kerültek be a parlamentbe. A történelem legkisebb arányú szavazatvesztésével (926 szavazat hiányzott), a pártkoalíció a szavazatok 6,96%-át szerezte meg, míg az egymással koalícióban induló pártok számára a választási küszöb 7%.

A legjelentősebb rendszerellenes párt, a Kotleba vezette ĽSNS a szavazatok 7,97%-át szerezte, mely az előző választásokhoz viszonyítva gyengébb eredmény, de még így is hárommal több helyet sikerült a parlamentben megszerezniük az előző ciklushoz képest, így most összesen 17 képviselőjük jutott be a törvényhozásba. Néhány romaellenes kirohanást kivéve, az utóbbi években Kotleba pártja enyhített retorikáján, a nemzeti büszkeség és hagyomány védelmére helyezve a hangsúlyt, mely lehetővé tette számukra, hogy a SNS támogatói közül is szerezzenek szavazatokat.

A Bugár Béla vezette Híd-Most volt 2010 óta az egyetlen olyan párt a szlovák parlamentben, mely az ott élő magyar közösség érdekeit is képviselte. Az utóbbi időben azonban a párt nehéz időszakokon ment keresztül és keményen kritizálták őket amiatt is, hogy passzívak maradtak Kuciak és Kušnírová meggyilkolása után. A tény, hogy négy évvel ezelőtt a Híd-Most úgy döntött, koalícióra lép a SMER-rel és az SNS-szel, rendkívül nagy csalódást okozott a párt választói körében és azóta a párt támogatottsága nagymértékben csökkent. A választások előtt közvetlenül is látható volt, hogy a párt nem fog bejutni a parlamentbe, ám épp ezért is adott lett volna a lehetőség, hogy a többi magyar politikai szereplővel koalícióra lépjenek. Tavaly ősszel felmerült egy közös lista létrehozása valamennyi szlovákiai magyar párt részéről. Ugyanakkor, a Híd-Most, a Magyar Közösség Pártja (MKP), valamint a Magyar Kereszténydemokrata Párt (MKDSZ) vezetősége végül nem tudott megállapodni a Régiók Pártja Híd MKP néven létrehozandó pártról. Látva a magyar pártok közötti tárgyalások zátonyra futását, egy új mozgalom jött létre Összefogás néven. A korábbi Most-Híd színeiben parlamenti képviselő, Simon Zsolt által vezetett Magyar Fórum, az MKP és az Összefogás egy közös párt létrehozását tűzte ki célul, de csak olyan más politikai pártokkal közösen, akik ellenezték a SMER-rel való bármilyen együttműködést. Hosszú tárgyalások után e három politikai párt létrehozta a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) pártját, melynek célja a magyar közösségen belüli törésvonalak áthidalása, valamint a pártok közti versengés általi megosztottság mértékének csökkentése volt. A párt programja leginkább a magyar nemzetiségűeket igyekezett megszólítani és főleg azokra a területekre fókuszált, ahol a magyar lakosság aránya jelentős. A párt céljai közt szerepelt azon régiók gazdasági felzárkóztatása, ahol a magyar közösségek élnek, önkormányzatiság elvének megőrzése az oktatásban, kisebbségi csoportjogok elismerése, valamint a magyar, mint hivatalos regionális nyelv bevezetése.

Ugyanakkor, az eddigi kampányoktól eltérően, a szlovák pártok némelyike is felismerte a magyar nemzetiségűek szavazatának fontosságát (ez kb. a szavazatok 8-10%-át jelenti). Példaként említhető a PS/Spolu, ahol a párton belül létrehozták a Magyar Platformot, mely kiemelten a magyar választókat szólította meg, míg az SaS választási programjában foglalkozott az etnikai kisebbségek Szlovákián belüli helyzetével.

A magyar pártok egyike sem jutott be a parlamentbe, ami azt jelenti, hogy először a modern Szlovákia történetében, a Szlovák Nemzeti Tanács magyar képviselet nélkül kezdi meg munkáját a választások után. Ennek egyike oka, ahogy azt már korábban említettük, hogy nem sikerült a megegyezés a pártok között, melynek egyik hatása volt, hogy a magyar szavazók szlovák pártokra szavaztak inkább. A másik ok az identitás köré rendeződik. A szlovákiai magyarok identitása ugyanis nem csak az etnicitáson, a nemzeti hovatartozáson alapul: az 1993 utáni választások mindig megmutatták, hogy a magyar közösség tagjai nagymértékben támogatják a demokratikus értékeket, hiszen egy kisebbségi közösség nem tud megmaradni egy olyan társadalomban, amelyben hiányoznak a demokratikus értékek és jogok. A szlovák, és ugyanakkor a magyar választók közös célja 2020-ban az volt, hogy leváltsák a korrupt kormányt, mely cél elszívta a szavazókat a magyar pártoktól. Mivel a magyar pártok programjai nem eléggé hangsúlyosan kínáltak alternatívákat a kialakult szlovákiai társadalmi körülményekre, sok szlovákiai magyar szavazó amelett döntött, hogy a szlovák pártokat támogatja szavazatával, elsősorban az OĽANO-t és a PS/Spolu-t.

Lévén, hogy az OĽANO nem szerzett annyi szavazatot, hogy egyedül kormányozhasson, a koalíciós többség elérése érdekében (ez minimum 78 helyet jelent), a parlamentbe jutott pártok koalíciós tárgyalásokba kezdtek rögtön a választást követően. Négy párt, az OĽANO, a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí viszonylag gyorsan meg tudtak egyezni és így közösen 95 hellyel a 150 fős szlovák törvényhozásban alkotmányos többséget szereztek. Az új kabinet kinevezése 13 napig tartott, mely rekordnak számít Szlovákiában. Ahogy az új miniszterelnök is utalt rá, a COVID-19 vírus okozta járvány elterjedése, valamint a veszélyhelyzet kihirdetése nagyban befolyásolta a tárgyalások gyorsaságát.

A gyorsaság ellenére a folyamat ugyanakkor nem volt zökkenőmentes. Az egyik olyan kérdés, amelyben a pártoknak meg kellett egyezniük, a pénzügyminiszteri poszt betöltése volt, mely az OĽANO és az SaS között okozott feszültséget, mivel ez utóbbi párt szerette volna megkapni a pozíciót. A végső megoldás az lett, hogy az OĽANO kapta meg a pénzügyminiszteri széket, ám az SaS vezetője, Sulík lett a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint a gazdasági miniszter is. A másik problémás kérdés a Sme rodina vezetője, Boris Kollár múltja köré rendeződött. Egy 1990-es, titkosszolgálati irat szerint ugyanis Boris Kollár közeli viszonyban állt gyerekkori barátjával, Peter Steinhüblerrel, aki különböző illegális tevekénységeket végzett a kilencvenes években. Ebben az említett dokumentumban Kollár neve úgy szerepel, mint Steinhübler munkatársa, aki a drog kicsempészésének megszervezéséért volt felelős. Steinhübler később a pozsonyi alvilág egyik vezetője lett, és 1999-ben meggyilkolták. A dokumentum hitelességét egyelőre nem erősítették meg, és Kollár is hazugságnak nevezi ezeket a vádakat, ugyanakkor azt később elismerte, hogy a kommunizmus bukásának éveiben voltak üzleti ügyei Steinhüblerrel, aki valóban gyerekkori barátja is volt.

Mint az látható, Matovič egy nagyon sokszínű koalíció vezetője lett, ráadásul a modern Szlovákia történetének legnehezebb időszakában vette át az ország vezetését a COVID -19 járvány kirobbanása miatt. Matovič egy megbízhatatlan politikai partner hírében áll, aki nem csak a kormány tagjaival, de saját ellenzéki szövetségeseivel és pártjának tagjaival is került már összetűzésbe. Az OĽANO egy laza struktúrájú párt, amely abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt négy évben a párt 19 tagú frakciójából 10-en kiváltak a párt hektikus vezetősége miatt. A másik oldalról ugyanakkor Matovič koalíciós partnerei is mind fiatal pártok – a legidősebb pártot is tíz éve hozták létre. Ebben az értelemben az új kabinet is újoncokkal van teli, akiknek nincs tapasztalatuk a hatalommal. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a kabinetnek erős korrupció-ellenes profilja van. Az új belügyminiszter, Roman Mikulec, a katonai hírszerzés volt vezetője, aki titkos dokumentumokat szivárogtatott ki hét évvel ezelőtt, míg a Beruházási és Informatizációs Hivatal vezetője Veronika Remisová, EU-s támogatásokhoz köthető korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet ellenzéki politikusként. Ivan Korčok, az új külügyminiszter, egy nagy gyakorlattal rendelkező diplomata, aki nem kötődik hivatalosan egyik párthoz sem, és aki az amerikai nagyköveti pozícióját hagyta hátra e posztért.

Miután valamennyi miniszteri kinevezés megtörtént, az új kormány a koronavírus járvány terjedése elleni küzdelemben kezdte meg munkáját. A beiktatási ceremónián a kormány tagjai valamennyien maszkot és kesztyűt viseltek, a járvány terjedése elleni védekezés jegyében. A kormány nem is kezdhette volna meg működését ennél nehezebb időszakban. 2020. március 15.-e óta ugyanis az országban szükségállapotot vezettet be az előző kormány, hogy megakadályozzák a COVID-19 vírus terjedését. Néhány nappal a hatalom átvétele után, Mativoč arról beszélt, hogy az Állami Tartalékalap, ahol a COVID-19 teszteket is tárolni kellett volna, üres volt. Az elkövetett szabálytalanságok következtében mindössze 3000 darab működő teszt volt elérhető, míg az állami vállalat, mely felelt a védőfelszerelések és a tesztek beszerzéséről, több millió eurós szerződéseket írt alá ezek vásárlásáról. Ugyanebben az időszakban látott napvilágot az is, hogy az Állami Kezelőalap vezetőjének fia két lakást is vásárolt ezekben a napokban Pozsony belvárosában, mely szintén gyanússá vált a korrupcióra érzékeny kormány számára.

Az új szlovák kormány

Forrás: Richard Sulík Facebook oldala

Gazdasági szempontból, az autógyárak járvány miatti leállása Szlovákiában, ahol a világon a legnagyobb a lakosokra számított autó-kibocsájtás aránya, rendkívüli károkat okoz. Annak érdekében, hogy a válságot kezelni tudják, az új kormány már bevezetett egy gazdasági elsősegélycsomagot az ország havi GDP termelése 1%-ának értékében (ez nagyjából 1,5 milliárd EUR). A csomag célja, hogy támogassa a vállalkozásokat, a magánvállalkozókat és a munkavállalókat. Ez alapján, a kormány átvállalja a fizetések 80%-át azoknál a cégeknél, amelyek leállásra kényszerültek a járvány miatt. Ugyanígy a bankok számára is garanciákat biztosítanak annak érdekében, hogy a pénzintézetek támogatni tudják a vállalkozásokat a vészhelyzet idején. Ugyanígy, azok, akik karanténban vannak, vagy a gyermekeikkel maradtak otthon, szintén megkapják fizetésük 55%-át.