„Együtt újra erőssé tesszük Európát!” – Az EU soros német elnökségének prioritásai

„Együtt újra erőssé tesszük Európát!” – Az EU soros német elnökségének prioritásai

2020 07 | Tóth Beáta | Kül- és biztonságpolitika

Németország július 1-jén a német–portugál–szlovén trió első tagjaként átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A német elnökség számára a COVID–19-járvány okozta válsághelyzet kezelése mellett a digitalizáció és a környezetvédelem képezi a prioritást. Sürgető feladat továbbá az egységes belső piac és a közös kül- és biztonságpolitika fejlesztése, valamint az, hogy az unió 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretének kérdésében sikerüljön tető alá hozni egy tagállamok közötti megállapodást.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét az uniós tagállamok a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta triókban töltik be úgy, hogy az egyes országok félévente váltják egymást. Az elnökség fő feladata a tanács, illetve a hozzá tartozó előkészítő szervek üléseinek előkészítése és levezetése, valamint a tanács többi uniós intézmény felé történő képviselete. Németország legutóbb az első Merkel-kormány idején, 2007-ben töltötte be ezt a pozíciót. Akkori elnökségének legfőbb eredménye az volt, hogy a tagállamoknak a 2004-ben aláírt alkotmányos szerződés ratifikációs kudarcát követően néhány sarkalatos pontban sikerült megegyezésre jutniuk, és ezeket végül a lisszaboni szerződésbe is belefoglalták.

A németekre váró elnöki ciklus most, 2020-ban sem tartogat kevesebb kihívást. Elnökségük idei mottója – „Együtt újra erőssé tesszük Európát!” – jól szemlélteti, hogy céljuk nemcsak a COVID–19-járvány okozta akut válsághelyzet kezelése, hanem az is, hogy hosszú távú és átfogó reformstratégiát vázoljanak fel az EU számára. Szimbolikus jelentőséggel bír az elnökség logója is, hiszen az az összetartozást és az egységet jelképező Möbius-szalagot ábrázolja.

Forrás: Wikimedia Commons, licenc: közkincs

Az elnökségi programot meghatározó alapvető célkitűzések közé a COVID–19-járvány okozta válság leküzdése, az innovatívabb és erősebb Európa létrehozása, az igazságos és fenntartható unió ügyének előmozdítása, valamint a közös értékeken és a biztonságon alapuló Európa megteremtése tartoznak. A német álláspont szerint Európa dinamikus átalakulási folyamatok előtt áll, a válsághelyzet pedig jó lehetőséget kínál az unió szuverenitásának növelésére. Ennek érdekében azonban kiemelten fontos, hogy a triót alkotó államok szorosan együttműködjenek egymással. Az unió külkapcsolatai területén az elnökségi trió számára a brexit folyamatának lezárása és az EU–Kína-kapcsolat rendezése jelenti a leginkább sürgető feladatot.

A német elnökség számára kiemelten fontos a digitalizáció témája. Ebben Andreas Scheuer közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős szövetségi miniszter szerint az európai mobilitás és a fenntarthatóság fejlesztésével együtt érdemes előre lépni. A válság előtti, eredeti elnökségi program tervei között a menekültügy is kiemelt témakörként szerepelt. A német kormány mindkét területen az európai szintű szabályozási keretrendszer létrehozását tűzte ki célul. A COVID–19-járvány az eredetileg tervezett prioritásokat felülírta, Angela Merkel azonban hangsúlyozta, hogy az elnökség a válságkezelés mellett a többi célkitűzésre is nagy figyelmet tervez fordítani. A német elnökség az európai zöld megállapodással összhangban a klímavédelem ügye mellett is elkötelezte magát.

A járvány okozta válság kezelése során a német elnökség számára az európai gazdaság fellendítése a legfőbb prioritás, hiszen a német gazdaság növekedése is csak a jól működő és stabil európai belső piac keretei között képzelhető el. A német kormányt azonban sok kritika éri azzal kapcsolatban, hogy miközben az elnökség az átlátható szabályozás fontosságát hangsúlyozza, a konkrét célkitűzéseket számos esetben befolyásolja a nagyvállalatok lobbitevékenysége, különösen az autóipar részéről. A kérdés kiélezettségét jól szemlélteti, hogy míg a 2007-es elnökség során még a német autóipari nagyvállalatok bocsátottak limuzinokat a kormány rendelkezésre, az elnökség 2020-ban ezt a szolgáltatást már nem kívánta igénybe venni. A gazdaság fellendítésével összefüggésben Németország egy európai beszállítói láncot is tető alá kíván hozni; ennek a célkitűzésnek a hátterében a stabilitás helyreállítása mellett a gyermekmunka elleni hatékonyabb küzdelem szerepel.

Az Európai Uniónak a COVID–19-járvány utáni időszakra tervezett költségvetése kapcsán az elmúlt időszakban éles vita alakult ki a tagállamok között. Ennek a középpontjában a német kancellár és a francia elnök javaslata alapján tervezett ötszázmilliárd eurós uniós helyreállítási alap áll. Négy tagállam – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – ugyanis kifogásolta azt az elképzelést, hogy az unió költségvetéséből vissza nem térítendő támogatásokat finanszírozzanak. Az osztrák kancellár ehelyett azt javasolta, hogy a támogatásokat kölcsönök formájában kellene folyósítani.

 

Forrás: Nataliia Gr/Shutterstock

A COVID–19-járvány következményei mellett az európai gazdaságot belülről a nemzetállami érdekek között feszülő ellentétek és a brexit folyamata, kívülről pedig a nemzetközi szabadkereskedelem válsága is sújtja, így ezek kezelése a német elnökség számára szintén kiemelt feladat. A német elnökség a tervek szerint törekedni fog a hatékony európai egészségügyi rendszer, az európai pénzügyi tranzakciós adó, az európai minimumadó-ráták, valamint a közös szén-dioxid-kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer bevezetésére is.

Az unió külkapcsolatai tekintetében az elnökség elsődleges célja a Kínával fennálló viszony rendezése. Heiko Maas német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a német elnökség tervei között szerepel az unió Kína-stratégiájának fejlesztése. Ennek meghatározó eleme a kínai elnökkel, Xi Jinpinggel szeptember 14-ére tervezett uniós csúcstalálkozó. A külkapcsolatok másik prioritását a brexit ügye jelenti, az Egyesült Királysággal folytatott uniós egyeztetéseknek a német elnökség végére ugyanis le kell zárulniuk – jelenleg azonban kérdéses, hogy ez valóban teljesíthető lesz-e.

A konkrét tervekről a német kancellár június 18-i kormánynyilatkozatában beszélt. Hangsúlyozta, hogy a cél a járvány okozta válság következményeinek legyőzése és Európa hosszú távon is ellenállóbbá tétele. A kancellár szerint minden eddiginél fontosabb a tagállamok közötti együttműködés, mivel a válság leküzdésére egyetlen tagállam sem képes egyedül. A beszédben a helyreállítási alap létrehozásával kapcsolatban tett német–francia javaslatról és a többéves pénzügyi keretről is szót ejtett, mindkettő kapcsán határozott és gyors fellépést sürgetve. Merkel a járvány leküzdésén túl a klímavédelem ügyében is szót emelt, illetve elmondta, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell játszania az emberi méltóságért, a demokráciáért és a szabadságért való globális felelősségvállalásban. A válság következményeire a kancellár asszony szerint a változás kézben tartása lehet a megfelelő válasz, ehhez pedig a helyreállítási alap nyújthat segítséget. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az európai gazdasági helyreállítás fenntartható legyen, és az unió digitális szuverenitása is létrejöjjön, csökkentve a harmadik országoktól való függőséget. A hosszú távú kilátások felvázolása érdekében a német kormány támogatná az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt, Európa jövőjéről szóló konferencia összehívását.

A kormány elképzelései kapcsán az SPD politikusa, Martin Schulz üdvözölte a szolidáris Európa létrehozásának gondolatát, az AfD azonban elutasította a javaslatot arra hivatkozva, hogy az több milliárd eurós plusz költséget jelent Németország számára. A többi párt alapvetően támogatta Merkel elnökségi koncepcióját. Az FDP frakcióvezetője, Christian Lindner úgy látja, a jelenlegi helyzet nagy esélyt jelent Európa számára, míg a Die Linke politikusa, Amira Mohamed Ali pedig az igazságosság és szolidaritás ügyének előmozdítását hangsúlyozta, a Bündnis 90/Die Grünen részéről Katrin Göring-Eckardt pedig a klímavédelem területén támasztott további elvárásokat a kormánnyal szemben.

A német elnökség számára tehát a következő félévben minden bizonnyal a tagállamok közötti együttműködésnek a járvány okozta válsághelyzet és a hosszú távon erős és versenyképes Európa megteremtése érdekében történő előmozdítása jelenti majd a legfontosabb feladatot. A migráció területén az átfogó európai megoldások kidolgozása, az unió gazdaságának helyreállítása esetében pedig a stabil befektetési környezet megteremtése képezi majd a prioritást. Németország végül határozottabb fellépést sürget a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítására és a klímasemleges unió megvalósítása érdekében.