„Ez a világ sokkal sokszínűbb, mint egy vírus” – Csehország és Szlovákia szakít a korlátozásokkal

2020 05 | Vass Ágnes | EU-V4 iroda | Kül- és biztonságpolitika

Szlovákia és Csehország már megkezdték azoknak a rendelkezéseknek az enyhítését, melyeket még március elején a koronavírus-járvány megfékezése érdekében vezettek be. A koronavírusos megbetegedések mindkét országra jellemző mérsékelt száma és az alacsony halálozási arány részben annak köszönhető, hogy a korlátozások gyorsak és szigorúak voltak, illetve hogy kötelezővé tették az arcmaszkok viselését. Jóllehet Prágában már látogathatók a mozik, Pozsonyban pedig újranyitottak a fodrászszalonok, egyes szabályozások és korlátozások továbbra is érvényben maradtak. A nagy dilemma mindkét ország esetében ugyanaz: hogyan lehet enyhíteni a szabályokon anélkül, hogy újra terjedni kezdene a járvány, és hogyan lehet csökkenteni a már most is jelentős gazdasági és társadalmi károkat.

Bár messze van a vége, sőt még a közeljövő is számos kérdést vet fel, az már bizonyos, hogy 2020-ban a világjárvány az EU gazdaságait recesszióba taszítja, az előrejelzések szerint pedig a koronavírus-pandémia gazdasági hatásai súlyosabbak lesznek, mint a 2008-as gazdasági válságéi voltak. Az Európai Bizottság május 6-án nyilvánosságra hozott előrejelzése alapján a koronavírus-járvány gazdasági következményei az EU történetének legsúlyosabb válságát idézik elő. Míg 2009-ben az EU gazdasága 3,4%-kal esett vissza, az euróövezet gazdasági visszaesése 2020-ban 7,75% körül várható.

Ahogy az Oxfordi Egyetem által fejlesztett, a világszerte bevezetett kormányzati lépéseket összegyűjtő COVID-19 Kormányzati Intézkedés-követő (COVID-19 Government Response Tracker) is mutatja, a vírus terjedése ellen hozott intézkedéseivel Szlovákia és Csehország az EU első lépések megtételében élen járó országai közé tartozik. Noha az új szlovák kormány csak március 21-én alakult meg, április 2-ára már el is fogadta az első gazdasági mentőcsomagot. Szlovákia az EU-ban az elsők között tette nyilvános helyeken is kötelezővé az arcmaszk használatát, és számos egyéb intézkedést is hamarabb vezetett be, mint a többi tagállam: március 12-én lezárták a határokat, és néhány nappal később valamennyi kereskedelmi egység bezárt az élelmiszerboltokat, a gyógyszertárakat, a benzinkutakat, a postákat és hírügynökségeket, valamint a telefonszolgáltatókat kivéve.

Március 12. óta Csehországban is rendkívüli állapot volt érvényben, amit  kétszer is meghosszabbítottak: először április 30-ig, azt követően pedig május 17-ig volt érvényben.   A rendkívüli állapot meghosszabbítását a jobboldali ellenzéki pártok kritizálták, mivel szerintük azt a kormány nem tudta pontosan megokolni. Március 13-tól valamennyi harmincnál több résztvevővel megtartott rendezvényt és eseményt betiltottak, valamint az élelmiszert, elektrotechnikai eszközöket, üzemanyagot, gyógyszert és állateledelt árusító üzleteken kívül minden boltot bezárattak. Egy nappal később az Ausztriával és Németországgal közös a határszakaszon bevezették az ellenőrzést, majd március 15-én Szlovákia és Lengyelország felé is lezárták a határokat. Csehország április 24-től kezdte meg az utazásra vonatkozó szigorítások enyhítését: azóta más EU-tagállamok állampolgárai üzleti okokból vagy tanulmányaik miatt bizonyos feltételek mellett beléphetnek az ország területére. A cseh állampolgárok is utazhatnak külföldre, visszatérésük után ugyanakkor érvényes negatív COVID–19-tesztet kell felmutatniuk, vagy tizennégy napos karanténba kell vonulniuk. A buszon vagy vasúton történő nemzetközi közlekedésre vonatkozó korlátozásokat május 11-től enyhítik. Március folyamán Szlovákia is lezárta a határait, és az országba visszatérő szlovák állampolgárok kötelesek az arra kijelölt helyeken tizennégy napos állami karanténba vonulni. Ez a fajta állami karantén egyedülálló megoldás Európában, és számos kérdést felvet az alapvető emberi jogokat és a mozgás szabadságát illetően, miközben hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető.

A gyors és szigorú intézkedések eredményeként a két országban az új esetek száma, valamint a halálozási ráta alacsony maradt. A Csehországban április végén végzett tesztelések eddig ismert eredményei alapján a 265 000 résztvevőből 107 személy esetében mutatták ki antitestek jelenlétét. Az országban május 18-án a fertőzöttek száma 8480, az elhunytak száma pedig 298 volt. Ugyanezen a napon Szlovákiában a fertőzöttek száma 1495, míg az elhunytak száma 28 volt.

 

Igor Matovič miniszterelnök bemutatja Szlovákia újranyitásának fázisait

Forrás: Facebook

Bár a fenti statisztikák azt mutatják, hogy a korlátozások hatékonynak bizonyulnak, a pandémia gazdasági hatásai jelentősek Csehországban és Szlovákiában is. A szlovák pénzügyminisztérium előrejelzése alapján 2020-ban a GDP várhatóan 7,2%-kal csökken majd. A korlátozások bevezetése és számos vállalat kényszerleállása után március folyamán 0,14%-kal nőtt a munkanélküliség. A magánszféra megsegítése érdekében a kormány márciusban mentőcsomagot fogadott el. A Matovič-kormány által elfogadott gazdasági  csomagban az ország éves GDP-jének 1%-át ajánlották fel a vállalatok és a magánvállalkozók, valamint azok számára, akik a vírus által okozott krízis miatt hagyták abba a termelést, vagy veszítették el a bevételüket. Ezen vállalkozások esetében a munkavállalók átlagkeresetének 80%-át (de maximum 1100 euró összegig) az állam téríti meg. A csomagnak az ún. kurzarbeit lehetősége is része volt, ugyanakkor ennek jogi háttere nem biztosított.

A cseh gazdaság néhány éves növekedés után a járvány kitörése előtti időszakban már fokozatos lassulást mutatott. Bár az ország munkanélküliségi rátája legutóbb 1997-ben volt a mostanihoz hasonlóan alacsony (3%-os) szinten, a közeljövőben valószínűleg a munkanélküliek száma is növekedni fog, 2020 végére pedig akár a 10%-ot is elérheti. Cseh előrejelzések szerint az állami költségvetési deficit százmilliárd cseh koronával növekszik majd, pedig az eredeti tervek szerint ez az összeg negyvenmilliárd cseh korona lett volna csupán. A világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Babiš-kormány a költségvetés 2020-as mezőgazdasági fejlesztési programjából 3,3 milliárd koronát csoportosított át annak érdekében, hogy biztosítsa az ország élelmiszer-önállátását, további hárommilliárd koronát pedig az egészségügyi készletbeszerzés megkönnyítése érdekében különített el. A cseh kormány egy ún. kompenzációs bónuszt is bevezetett, ami a magánvállalkozókat hivatott megsegíteni akár huszonötezer koronás támogatási összeggel.

Mivel az EU gazdasági válaszcsomagja többek között azt is lehetővé teszi, hogy a COVID–19-el kapcsolatos intézkedések finanszírozása a strukturális alapokból történjen, valamint hogy az Európai Stabilitási Alapot egészségügyi célokra lehessen felhasználni, Szlovákiának további 1,3 milliárd euró áll a rendelkezésére a világjárvány gazdasági és szociális hatásainak enyhítésére. A tervek alapján ezekből a forrásokból a kis- és középvállalkozások is kapnak majd támogatást, de az egészségügy, az oktatás, valamint a munkahelyek megtartása szintén a kedvezményezett területek között van. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja háromszázmillió eurós kölcsönt juttatt Csehország számára annak érdekében, hogy a vírus okozta nehézségeket csökkenteni tudja.

Andrej Babiš első hajvágása a fodrászatok újranyitásának napján, május 11-én

Forrás: Facebook

A járványgörbe ellaposítását elősegítő szigorú intézkedések törésvonalakat hoztak létre a szlovák kormánykoalíció pártjai között, mivel a kormányzó Szabadság és Szolidaritás pártelnöke, Richard Sulík (akitől a címben szereplő idézet is származik) azzal érvelt, hogy a korlátozásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában nemcsak az epidemológusok, de a közgazdászok véleményét is figyelembe kéne venni. A korlátozások és azok következményei nem csupán gazdasági szempontból vetnek fel kérdéseket: a szlovák Népegészségügyi Hivatal számára korábban lehetővé tették, hogy a mobilszolgáltatóktól megkapják és összegyűjtsék a vírus által megfertőzött személyek adatait. Az ötlet a szingapúri, dél-koreai és vietnámi példákon alapul, ahol a kontaktkutatás nagy szerepet játszott a járvány megfékezésében. Az adatgyűjtés lehetőségét többen is kritizálták, ám az igazságügy-miniszter azzal érvelt a törvény mellett, hogy a mostanihoz hasonló időszakokban a magánélethez való jog nem abszolút. Az alkotmánybíróság kritikája szerint ugyanakkor a szabályozás lehetővé teszi a mobilszolgáltatóktól kapott információkkal való visszaélést. Ennek eredményeként május 13-tól a Népegészségügyi Hivatal nem gyűjthet adatokat a mobilszolgáltatóktól, és nem is használhatja azokat.

A hasonló cseh kezdeményezést szintén a dél-koreai követőrendszer inspirálta. Ez utóbbi lényege, hogy az adatok segítségével könnyebben lekövethetőek a fertőzött személyek kontaktjai. A betegek beleegyezésével a cseh alkalmazás a helymeghatározás, valamint a fertőzöttek bankkártyás tranzakcióinak adatai alapján értesíti az érintettek kontaktjait a fertőzés veszélyéről.

Noha ezek az alkalmazások számos kérdést vetnek fel a magánélet védelmével kapcsolatban, fontos megjegyezni, hogy az Európai Adatvédelmi Bizottság szerint abban az esetben, ha a koronavírus elleni védekezés során nem lehetséges az adatok anonim feldolgozása, a tagállamok olyan szabályozást is bevezethetnek, amely lehetővé teszi a nem anonimizált feldolgozást. Bár az eredeti terv szerint Szlovákiában az érintettek hívásait és üzeneteit is vizsgálták volna, a szabályozás csak a fertőzött személyek mozgásának a nyomon követését engedélyezi, ezzel lehetővé téve azt, hogy a hatóságok jobban ellenőrizni tudják a karantén betartását, valamint értesíteni tudják a potenciálisan fertőzött személyeket.

Mivel Szlovákia és Csehország az elsők között hozta meg a vírus terjedését lassítani igyekvő intézkedéseket, ezek feloldása során is az élen járhat majd. A világjárvány egyik érdekes következménye, hogy az utóbbi hetekben mindkét országban növekedett a politikai vezetők iránti bizalom. Márciusban Babiš pártjának, az ANO-nak 3,5%-kal nőtt a támogatottsága, míg Szlovákiában Igor Matovič támogatottsága is magasabb, mint az előző hónapokban. Ugyanakkor a megkérdezettek válaszai alapján a leköszönő miniszterelnök, Peter Pellegrini jobban kezelte a vírus nyomán kialakult válságot, mint Matovič.