Joe Biden és a kínai mumus

2020 05 | Pálmai Zsolt | Transzatlanti kapcsolatok | Kül- és biztonságpolitika

Joe Biden új, Trumpot a koronavírus-járvány kapcsán Kína nem megfelelő kezelésével vádoló kampányvideója a demokrata oldalon is többekben visszatetszést keltett. Új blogbejegyzésünkben feltárjuk az ügy hátterét, illetve azt, hogy ennek alapján mire számíthatunk Trump ellenfeleitől a kampányidőszakban.

Április 18-án Joe Biden, a Demokrata Párt de facto elnökjelöltje bemutatott egy új kampányvideót, amely a Trump-kormány koronavírus-kezelési lépéseiről, azon belül is a Kínát érintő aspektusokról szól, és ahogy az várható volt, éles kritikát fogalmaz meg az elnökkel szemben. Bident eközben a hasonló vészhelyzeteket határozottan és tehetségesen megoldó vezetőként állítja be – szemben Trumppal, aki a videó szerint „védtelenül és felkészületlenül hagyta az országot életünk legsúlyosabb közegészségügyi és gazdasági válságával szemben” azáltal, hogy kesztyűs kézzel bánt a kínai kormánnyal. A videó tehát egy minden ízében tipikus kampányreklám: egyszerű, nélkülöz bármiféle eleganciát, és a lényegre tör. Ugyanakkor tekintélyes demokrata berkekben is egyből visszatetszést váltott ki, magára vonva a veszélyes rasszizmus és az idegengyűlölet vádját. Az alábbiakban az ügyet meghatározó legfőbb tényezőket vesszük át.

A kérdéses kampányvideó

Forrás: Twitter

 

Mi szükség volt egyáltalán erre a reklámra?

Donald Trumpot már sokszor és joggal kritizálták a koronavírus-veszélyre adott megelőző intézkedéseinek és válaszlépéseinek kései és nem elégséges volta miatt, így a Biden-videó egy megalapozott és potenciálisan hatékony támadási irányt képvisel a választási versenyben. Ráadásul mivel a kormányzat folyamatosan külső bűnbakokat keres a saját járványkezelési ballépései megmagyarázására, a demokraták pedig igyekeznek ebből a lehető legtöbb politikai tőkét kovácsolni, elkerülhetetlen volt, hogy Kína napirendre kerüljön a kampányban, hiszen innen indult útjára a járvány, az ország kormányát pedig jelentős felelősség terheli annak terjedéséért. Trump kampánya korábban már támadta Bident azzal, hogy túlságosan elnéző módon bánt a kínai kormánnyal (ez a narratíva már a hagyományos reklámszpotokban és az elnöki tweetekben is megjelent), Bidenék videója pedig ezeknek a vádaknak a cáfolata is kíván lenni.

 

Valóban rasszista, illetve xenofób a videó?

Jelentősen bonyolítja az ügyet, hogy a videó olyan időszakban jelent meg, amikor egyre növekszik az ázsiai–amerikaiakat érintő etnikai alapú incidensek száma. Ezek az aktív, verbális és akár fizikai erőszaktól, illetve a vandalizmustól egészen a passzívabb, diszkriminatív jellegű, a munkahelyeken, valamint az élet egyéb területein tapasztalható megnyilvánulásokig sok mindenben testet öltenek. Ennek tükrében többen arra figyelmeztettek, a videó hozzájárulhat a probléma súlyosbodásához azáltal, hogy nem tesz kellő különbséget Kína kormánya és a kínai emberek között, hasonlóan ahhoz, ahogy az elnök is ragaszkodik ahhoz, hogy a COVID–19-et „kínai vírusnak” hívja, és ezzel hozzájárulhatott az ázsiaiak iránti ellenséges érzelmek terjedéséhez. Persze még ha jogos is a kritika, hogy az elnök túl elfogadóan bánt egy sok szempontból ellenséges kormánnyal, ráadásul pont egy olyan időszakban, amikor különösen nagy szükség lett volna az elővigyázatosságra, ezt a kritikát jó eséllyel lehetetlen úgy megfogalmazni, hogy az közben ne táplálja egyesek idegenellenes előítéleteit. Ezzel együtt a videó készítői valóban többet is tehettek volna azért, hogy ezt a lehetséges hatást minimalizálják, a szpot ugyanis következetesen a „Kína” és „a kínaiak” szavakat használja, amikor az ország kormányáról beszél. Jóllehet ez még szakmai környezetben is bevett szóhasználatnak számít, a reklámban nem sok jele van annak, hogy a jelenlegi zavaros és indulatos időszakban a pontos fogalmazásra és a higgadtságra kívánna ösztönözni. Ez pedig valószínűleg egyáltalán nem a véletlen műve.

Infographic: Negative Views of China Rise Sharply | Statista You will find more infographics at Statista

Kína népszerűségének alakulása az amerikai közvéleményben (a piros a republikánusok, a kék a demokraták, a fekete pedig az összes szavazó között mutatja, hogy az adott csoporton belül mekkora a Kínával kapcsolatban negatív véleményeket vallók mértéke)

Forrás: Statista, szerző: Willem Roper, licenc: Attribution-NoDerivatives 4.0 International

 

Mennyire hatásos a videó?

A videók kapcsán a másik fontos körülményt az amerikai választópolgárok körében tapasztalható általános Kína-ellenesség, illetve bizonyos csatatérállamok fehér szavazóinak idegenellenessége jelenti. Az Egyesült Államokban már egy ideje romló tendenciát mutat az ázsiai ország megítélése, és jelenleg negatívabb, mint bármikor, amióta a Pew Research mérni kezdte a jelenséget: az amerikaiak 66%-a van rossz véleménnyel Kínáról, és mindössze 26%-uk gondol rá pozitív előjellel. Ráadásul a demokraták és republikánusok figyelemreméltóan hasonló véleményen vannak ebben a kérdésben (az előbbi csoport tagjai 72%-ban, az utóbbiéi pedig 62%-ban vannak negatív véleménnyel az országról). Kína tehát könnyű célpont, ha valaki keménynek akar mutatkozni a külpolitikában. Még ennél is fontosabb azonban talán az a körülmény, hogy a videó különösen hatásos lehet abban a három „rozsdaövezeti” államban, amelyek 2016-ban demokratából republikánussá váltak, és ezzel a választáson gyakorlatilag győzelemre segítették Trumpot. Wisconsin, Michigan és Pennsylvania egyaránt túlnyomórészt fehérek lakta terület (még a közöttük leginkább sokszínű Michigan is 75%-ban fehér), és négy évvel ezelőtt az ott élők kellően vevőnek bizonyultak Trump etnikai felhangú bevándorlásellenes retorikájára ahhoz, hogy kis többséggel ugyan, de rá szavazzanak. Azóta viszont vannak arra utaló jelek, hogy a korábban a demokratákkal szimpatizáló Trump-szavazók körében csökken az elnök támogatottsága (ez három év alatt 85%-ról 66%-ra százalékra esett vissza), így pedig könnyű elképzelni, a Biden-kampány külpolitikai üzenetét úgy akarja hangolni, hogy az olyan húrokat pendítsen meg, amelyek legalább valamennyire közelítenek Trump négy évvel ezelőtt nyerőnek bizonyult stratégiájához.

Mindent összevetve tehát a közel kétperces videó egy olyan ügyesen szerkesztett politikai reklám, amely a republikánus narratívát megcáfolva azt egyből vissza is pattintja Trumpnak, miközben teret enged a xenofób és a Kína-ellenes pánikkeltő olvasatoknak is, de úgy, hogy közben ezt bármikor tagadni is tudja. Trump egyik stratégiai húzásának részleges átvétele egyből rá is világított a Biden születőben levő koalíciójában érzékelhető törésvonalakra, és egyúttal azt is érzékletesen megmutatta, hogy a még jóval kifogásolhatóbb üzenetek esetén is mennyivel nagyobb egység uralkodik a republikánus oldalon. Érdemes lesz figyelni, hogy Biden csapatának mennyi kritika fér majd bele balról – egy azóta kiadott közleményben a kampánystáb kiállt a videó mellett, ez pedig azt is jelzi, hogy jelenleg jobban foglalkoztatja a 2016-ban elvesztett szavazók visszacsábítása (vagy legalábbis a szavazási kedvük elvétele), mint a progresszív oldal számon kérő nyilatkozatai.