Olaszország a koronavírus idején: tényleg minden rendben lesz?

2020 04 | D'Onofrio Alessandro | EU-V4 iroda | Kül- és biztonságpolitika

Április 2-ára a koronavírussal fertőzöttek száma Olaszországban elérte a 115 242-et, az elhunytak száma pedig 13915-re emelkedett, ami a legmagasabb az egész világon. A vírus újszerűsége és még mindig folyamatos terjedése miatt a tudósok egyelőre nem tudnak dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy vajon miért ilyen példátlanul magas a halálozási arány az országban. Néhányan azzal érvelnek, hogy Olaszország viszonylag elöregedett társadalma játszik szerepet a halálesetek kiugró számában. A szigorú, a vírus elszigetelését szolgáló intézkedések azonban már most katasztrofális következményekkel járnak Olaszország gyenge gazdaságára nézve. Noha az ország azzal számol, a mostani válság recesszióba taszítja, úgy tűnik, a vészhelyzetből az olasz politikai vezetés megerősödve kerül majd ki, hiszen megfontolt válságkezelésnek köszönhetően szokatlanul magas támogatottságot élvez a lakosság körében.

A koronavírus hihetetlen gyorsasággal terjedt Olaszországban mióta felfedezték január végén. Az április 1. állás szerint a megbetegedett emberek száma a mediterrán országban eléri az 115 242 főt, ebből a legnagyobb koncentrációban a lombard régióban jelentettek be eseteket, mely körülbelül 46 100-re tehető. A legnagyobb hatása azonban a kivételesen nagy halálozási aránynak van: az összesetek száma több, mint 13 915—ebből csak Lombardiában 7960, ami az esetek 57,2%-a—, így a Kínában jelentett halálozási számot is megelőzte, ami 3300-nál megállni látszik. Abból adódóan, hogy a vírus újkeletű és terjedése még mindig folyamatos, a tudósóknak ezidáig még nem sikerült megegyezni abban, hogy Olaszországban miért ilyen példátlanul nagy a halálozási arány és a vírus előfordulási gyakorisága, részben azért mert még nem sikerült beazonosítaniuk az úgynevezett „zéró pácienst”. A jelenlegi elméletek közül, amik annak okát próbálják feltárni, hogy az olaszok esetében miért hoz ennyi halált a betegség, a legnyilvánvalóbb az lehet, hogy Olaszországban a népesség legnagyobb részét az idősek teszik ki. Ami azt illeti, Olaszország a világon a második legidősebb populációval rendelkező ország; majdhogynem mondhatnánk, hogy négy olaszból egy mindig 65 évnél idősebb. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation–WHO) szerint az új COVID-19 terjedése az idősek között sokkal nagyobb, mint a fiatalok között—az Olaszországból jelentett esetek 72,6%-ban 50 év feletti betegekről van szó, valamint az elhunytak átlagos életkora 78 év—éppen ezért könnyen feltételezhető, hogy az életkor eloszlásának fontos szerepe van a magas halálozási arányszámok alakulásában.

Statistic: Distribution of Coronavirus cases in Italy as of April 2, 2020, by age group | Statista
Find more statistics at Statista

Koronavírus esetek korcsoport szerinti megoszlása Olaszországban 

Source: STATISTA 2020 

 

Azonban a fent említett elmélet nem ad arra magyarázatot, hogy például Németország—Olaszországhoz hasonlóan elöregedő társadalom, ahol szintúgy magas a COVID-19 megbetegedéssel regisztrált emberek száma—miért van a legalacsonyabb halálozási aránnyal rendelkező országok között. Annak ellenére, hogy több, mint 84 239 megbetegedést regisztráltak—az ötödik a világon—Németország esetében a halálozási arány 944 halottal 1,21%, míg Spanyolországban 9,07%, Olaszországban pedig 11,9%. A világ számos táján élő szakértő próbálja már egy ideje megfejteni, hogy a „német kivételnek” mi az oka. Néhány tudós azt latolgatja, hogy az alacsony halálozási arány annak tudható be, hogy a vírus kitörése viszonylag korai stádiumban van Olaszországhoz képest, valamint a fertőzöttek életkor szerinti összetétele ezidáig fiatalabb volt, mint más országokban regisztráltaké. Más elmélet figyelembe veszi annak tényét is, hogy Németországban sokkal több teszt készül. A Robert Koch Intézet szerint a német laboratóriumokban valójában több, mint 120 ezer tesztet végeznek el heti szinten—sokkal többet, mint amennyit pár más európai országban összesen elvégeztek a vészhelyzet kezdete óta. Ez bizonyosan azt jelenti, hogy Németországban valószínűsíthetően sokkal kevesebb a felderítetlen eset, azonban ez még nem elegendő magyarázat az Olaszországban vagy Spanyolországban mért halálozási arányok közötti különbségekre. Mások a német egészségügyi rendszer hatékonyságát említik, azonban ez megtévesztő is lehet, hiszen a németekhez hasonlóan, Olaszország is a világ egyik leghatékonyabb egészségügyi rendszerével büszkélkedhet—a WHO listája szerint Olaszország globális szinten a második legjobb egészségügyével rendelkező ország. Még ha a két ország világjárványra való készültségében különbözőségeket is fedezhetünk fel, Olaszországot túlságosan is sarazzák. Ahol azonban drámai különbségek figyelhetőek meg a két országot illetően, az a sürgősségi kórházi ágyak száma. A Society of Critical Care Medicine friss tanulmánya szerint Olaszországban az intenzív osztályon 100 ezer lakosra levetítve 12,5 ágy jut, míg Németországban 29,2. Az olasz-kormány kilátásba helyezte az intenzív osztályok fekvőhelyeinek 50%-os növelését, azonban ez időbe telik és financiális erőforrások is kellenek hozzá. Fontos kihangsúlyozni, hogy a regisztrált fertőzések jelentős része Lombardiában jelentkezett, amely Olaszország leggazdagabb és legnépesebb régiója, azonban kiváló egészségügyi rendszerét hirtelen hatalmas nyomás éri, éppen emiatt a kórházak ki sem látszanak a betegekből.  Számos helyről érkeztek olyan jellegű beszámolók, hogy doktorok rangsorolni kényszerültek betegeket és tartalékolni felszerelést, hogy azokat mentsék, akik jó eséllyel túlélhetik.

Statistic: Coronavirus (COVID-19) cases in Italy as of April 2, 2020, by region | Statista
Find more statistics at Statista

Koronavírusos esetek régiónkénti megoszlása Olaszországban 

Forrás: STATISTA 2020

 

A Bonni Egyetem két közgazdásza, Christian Bayer és Mortiz Kuhn azzal az érdekes elmélettel állt elő, hogy véleményük szerint az olaszországi magas halálozási arány okát logikusabb a német és olasz társadalmi-és kulturális struktúrák közötti különbségekben keresni. Más európai országokhoz képest szokatlan módon Olaszországban—ugyanúgy mint Spanyolországban—a 18 és 29 év közötti fiatalok száma, aki otthon lakik és napi szinten érintkezik szüleivel és nagyszüleivel sokkal nagyobb, mint Németországban vagy Skandináviában. Továbbá Olaszországban a legmagasabb azoknak a 30 és 49 év közötti embereknek az aránya, akik még mindig a szüleikkel laknak. Az Olasz Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint ezek a kiterjedt generációk közötti kapcsolatok az északi régiók több, mint felét érintik, ahol gyakorta a nagyszülök gondozzák a gyerekeket és biztosítják az alapvető szolgáltatásokat a családnak, legtöbb esetben ugyanabban a városban, vagy annak vonzáskörzetében laknak. A generációk közötti interakciók mértéke, az együtt élés és a munkába járási szokások nagy valószínűséggel felgyorsították a vírus kitörését Olaszországban a társadalmi hálózatok révén, aminek következtében az idősek közelebb kerültek a kezdeti esetekhez; ennek megvannak az ismert végzetes következményei.

 

ÉS MI A HELYZET A TÖRÉKENY GAZDASÁGGAL?

Március eleje óta kijárási tilalom van érvényben a világ nyolcadik legnagyobb, 60,5 millió lakossal rendelkező gazdaságában. Összességben a rendkívüli, megfékezést segítő intézkedéseknek már így is katasztrofális hatása van az olasz gazdaságra; iparainak nagy része hatalmas profitveszteségre számítanak erre a negyedévre vonatkozóan. Az olasz-kormány számításai szerint a világjárványnak kivételesen negatív hatása lesz az egész gazdaságra, mely nagy valószínűséggel recesszióba taszítja a gazdaságot a következő negyedévekben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Econommic Cooperation and Development—OECD) 2020-ra vetítve már március elején nullára változtatta Olaszország növekedési előrejelzését, pár nappal később a Goldman Sachs európai csapata is előre vetítette, hogy a COVID-19 olasz GDP-re gyakorolt rövidtávú hatása komolyabb lesz, mint egyéb más eurozóna ország esetében, mivel ebben az évben a GDP 3.4 százalékkal csökkenni fog. A gazdasági lassulás mögötti ok részben abból eredeztethető, hogy a világjárvány többnyire a gyenge olasz gazdaság hajtómotorjaként szolgáló régiókat érinti. A vírus által legjobban sújtott három régió—Lombardia, Emilia-Romagna és Veneto—a nemzeti GDP 40%-ért felelős. Mindazonáltal, a koronavírus különbözően hathat az olasz gazdaság egyes szektoraira. Példának okán, a GDP az ételipar, egészségügyi ipar és médiaipar tekintetében vélhetően növekedni fog. Ezzel ellentétben, a textilipar, a közlekedés, a szórakoztatóipar, sportesemények és kiváltképpen a turizmus szemszögéből minden bizonnyal a GDP legnagyobb esését tapasztalhatjuk majd. Amennyiben a becslések igaznak bizonyulnak, akkor Olaszország számára szükségessé válik mentőövért folyamodni az Európai Uniónál és az IMF-nél, tanulva a Görögország esetében szerzett tapasztalatokból.

Statistic: Estimated annual percentage change in Gross Domestic Product (GDP) in Italy from 2020 to 2023 | Statista
Find more statistics at Statista

Becsült éves GDP %-os változása Olaszországban 2020 és 2023 között

Forrás: Statista 2020

 

Giuseppe Conte miniszterelnök és Roberto Gualtieri gazdasági miniszter urak az elmúlt pár hétben megismételték, hogy az EU-nak minden további nélkül mozgósítania kell az Európai Stabilitási Mechanizmusból azt az 500 milliárd eurót, hogy az Európát sújtó gazdasági válsággal szembe nézhessenek. Olaszország még mindig bizakodik—ebben más ország is támogatja, főleg a mediterrán régióból—, hogy meg tudja győzni az EU gazdasági minisztereit—kik a jövő héten fognak találkozni—, hogy állapodjanak meg új hitelkeretek folyósításáról az eurózóna mentőöv alapjából, vagy hozzanak létre speciális EU „korona kötvényeket”, hogy a koronavírussal szembe nézhessenek. A megállapodás azonban elég valószínűtlen kilátásnak tűnik, ugyanis a skandináv országok—Németországgal az élen—szégyentelen módon nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy a vészhelyzetre való tekintettel osztozzanak az adósságokban. Olaszország EU nagykövete, Maurizio Massari azt mondta, hogy „Kétoldalúan csak Kína válaszolt. Minden bizonyára ez az európai szolidaritás nem túl jó kinyilatkoztatása”. Olaszországnak jelenleg szövetségeseitől minden támogatásra szüksége van, mivel gazdaságának bukása—ami soha sem épült fel teljesen a 2015-ös európai adósságválság óta—akár kialakíthat egy az egész eurózóna stabilitása szempontjából negatív begyűrűződést

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Forrás: Alexandros Michailidis/Shutterstock 2020

 

Bármi is lesz a Tanács következő ülésének eredménye, az ilyesfajta szituációk tükrében válik csak igazán bizonyossá, hogy az olasz államadóssága mennyire fenntarthatatlan. Az olasz adósság jelen pillanatban a GDP 133%-a és egy globális pénzügyi válság esetén meglehet, hogy az ország kénytelen lesz fizetésképtelenséget bejelenteni. Az EU intézményekből jövő felajánlások ellenére az olasz-kormány a legnagyobb rugalmasság megfontolását kérvényezte. Emellett Conte miniszterelnök ígéretet tett 25 milliárd euró folyósítására, hogy a világjárvány okozta terheket könnyíteni tudja. Ebbe beletartozik a jelzálogtörlesztésekkel küszködő vállalatok és háztartások, valamint a munkanélküli emberek segítése. Ennek az intézkedésnek a mértéke igazán lehangoló, főleg, ha összehasonlítjuk azzal a majdnem, hogy korlátlan mennyiségű hitellel, melyet Németország és más kevesebb államadóssággal rendelkező ország ígért üzleteinek és polgárainak anélkül, hogy a nemzetközi piacokat megzavarnák. Először az Európai Bizottság kereste meg Olaszországot azzal, hogy az EU strukturális alapokból felszabadítana 7.5 milliárd eurót , ami hamarosan elérheti a 25 milliárd eurót. Mintegy megpróbálva az olasz-kormány aggodalmait csillapítani, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leven szombaton bejelentette, hogy az EU 2021-2027 költségvetése „erőfeszítéseik középpontjába” fogja helyezni a koronavírus elleni küzdelmet. Azt is kijelentette, hogy számos más lépést is megbeszélnek majd az elkövetkezendő napokban. Az Európai Parlamenttől is érkezett támogatás, amely intézmény olyan módosításokat eszközölt már meglévő szabályozásokban, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottság által javasolt, 37 milliárd euróból álló koronavírus-járvány elleni befektetési kezdeményezés megvalósítását. Mindeközben, hogy az eurózóna koronavírus okozta nehézségeit gyorsan csökkentse, az Európai Központi Bank útjára indított egy 750 milliárd eurós kötvény-vásárlási programot. Mindenesetre az EU bejelentése, hogy hajlandó flexibilitást mutatni Olaszország felé a deficit/GDP arányt 2,5%-ra fogja tenni, ami nem helyezkedik el távol az EU törvények által kiszabottól. Ennek következményei lesznek a GDP/nemzeti adósság arányára is, mely az elkövetkezendő hónapokban még jobban növekedhet. És amennyiben az olasz pénzügyi rendszer összeomlik, az olasz államadóssággal kapcsolatos fizetőképtelenség el fog úszni a globális pénzügyi rendszerben, ezzel szinte visszatarthatatlan károkat okozva.

 

HOGYAN HAT A KORONAVÍRUS AZ INGATAG OLASZ KOALÍIÓS KORMÁNYRA?

A vírus terjedésével az olasz emberekben úgy tűnik kovácsolódott egyfajta nemzeti összetartozás, ami a mediterrán ország tekintetében gyakorta hiányzott. Ez a válsághelyzet az Észak és Dél között jelen levő akadályokat szüntetett meg és összehozta az olasz népet a koronavírus ellen folytatott küzdelmükben. Tulajdonképpen, még, ha az olaszok tradicionálisan nem túlzottan szabálykövető emberek, most megmutatják, hogy csakis az összefogás és a szolidaritás győzedelmeskedhet a pánik felett egy ilyen válsághelyzetben. Ugyanakkor más államok a kormány válsághoz való hozzáállását is dicsérték—sőt még alkalmazták is—annak ellenére, hogy a kínai modellen alapul és egy korai ballépés előzte meg— legfőképpen azért, mert Olaszország megmutatta, hogy szükség esetén milyen sikeresen tud egy nem önkényuralmi állam cselekedni. Emellett tudván, hogy Kínát mennyi kritika érte az átláthatóság hiánya révén, az olasz kormány nagyfokú nyitottságot mutat döntéshozatala tekintetében. A végrehajtók napi szinten behatóan nyújtottak tájékoztatást a vírus terjedését illetően regionális és tartományi szinten is azért, hogy felhívják az emberek figyelmét a válsághelyzet súlyos mivoltára. A válság legváratlanabb sztárja Giuseppe Conte miniszterelnök, egy jogprofesszor, kinek politikai túlélése a világjárvány előtt igen valószerűtlennek tűnt, lévén, hogy koalíciós kormánya elég ingatag lábakon áll. Nyugodt válságkezelési technikája és bátor viselkedése révén az olasz miniszterelnök elnyerte az olasz emberek kegyeit, akik nagy többségben támogatják vezetőjüket. Conte a nemzeti szolidaritás érzését erősítette az emberekben biztató televíziós felszólalásai révén, azt ígérve, hogy a kevésbé szerencsés embereknek gondját viseli és arra kérlelve őket, hogy fogadják el, mozgásszabadságukat ideiglenesen fel kell áldozniuk. Conte továbbá megerősítette, hogy az olasz kormány állampolgárai egészségét fogja előtérbe helyezni a költségvetéshez képest, és annyit fognak költeni, amennyit szükséges, hogy korlátozzák a felfutó világjárványt.

 

Io Resto a Casa. Andrá tutto bene! – Otthon maradok. Minden rendben lesz!

Forrás: Delbo Andrea/Shutterstock 2020

 

Sergio Mattarella elnök—aki az ország egységét képviseli és általában a vitáktól távol tartja magát—dicsérte a kormányt, valamint az Európai Központi Bankot és az Európai Bizottságot a válságra adott válaszukért. Azonban Mattarella figyelmeztetett is, hogy ez a politikai egység pillanata, utalva az ellenzéki pártok viselkedésére, akik még mindig esztelen politikai támadásokat intéznek a hatságok ellen. Az elmúlt hetekben az Északi Liga vezetője, Matteo Salvini—aki majdnem, hogy megbuktatta a kormányt a válság előtt—nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. Salvini hangzatos, bevándorlás-ellenes retorikája hatása vesztett lett, lévén, hogy az ország most tényleges problémákkal küzd. Salvini kapva-kapott az alkalmon, hogy a válságot politizálja; először a kínai és afrikai bevándorlókat próbálta hibáztatni a vírus kitöréséért, azt sugallva, hogy a hatalmon lévő koalíció bevándorlási politikája szerepet játszott a vírus elterjedésében. Néhány nappal később azonban célpontot váltott és azzal vádolta a kormányt, hogy rosszul kezeli a válságot, mindeközben összeesküvési elméleteket is szolgáltatott a vírus eredetét illetően. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy a Liga vesztett támogatottságából és majdhogynem az összes előnyét elvesztette a baloldali Demokrata Párttal szemben. Utolsó mentsvárként—miután kritizálta Conte és a kormány válságkezelését és a gazdasági lépések parlamenti ellenszavazásával fenyegetőzött—Salvini most azzal az ötlettel próbálkozik, hogy egy „nemzeti egység” kormányt kéne kialakítani, melynek miniszterelnökéül Mario Draghi-t, az Európai Központi Bank korábbi elnökét javasolja—valósággal akrobatikus csavar egy olyan politikus esetében, aki azzal építette fel magát, hogy Olaszország összes problémájáért az eurokratákat és a bankárokat okolta.