TikTok – ablak a világra?

TikTok – ablak a világra?

2020 10 | Gulyás Zsófia | Ázsia és Afrika kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

Nyár óta szinte nem telik el úgy nap, hogy ne kerülne a hírekbe a fiatalok körében az utóbbi idők legnagyobb slágerének számító kínai alkalmazás, a TikTok. Ennek oka, hogy a hazánkban akkora népszerűségnek egyelőre még nem örvendő applikáció olyan kínai nagyvállalatok nevei mögé került fel az amerikaiak tiltólistájára, mint a Huawei vagy a ZTE, miután az általa nyújtott szolgáltatás miatt konfliktusba került Washingtonnal. Annak megértéséhez, hogy ez a több szempontból is teljesen átlagosnak tekinthető videómegosztó szolgáltatás mivel érdemelte ki az Egyesült Államok megkülönböztetett figyelmét, az alkalmazás és az azt tulajdonló cég hátterén túl azt is érdemes figyelembe venni, hogy jelen állás szerint hol tart az amerikai–kínai „szappanopera”.

A TikTok elődjének számító Douyint 2016-ban indította útjára a ByteDance nevű pekingi vállalat, majd egy évvel később a nemzetközi piacokra szánt változat is elkészült. Ez a verzió már az azóta közismertté vált TikTok néven futott, és a világ számos pontjára eljutott, ám ekkoriban még közel sem volt annyira elterjedt, mint manapság. Az alkalmazás jelenlegi formáját akkor nyerte el, mikor 2018 augusztusában egyesült a szintén videómegosztó szolgáltatást nyújtó Musical.ly nevű vállalattal. A Musical.ly székhelye ugyan Sanghajban volt, de Santa Monicában is volt irodája, így felhasználói körét megszerezve a TikToknak sikerült elérnie az amerikai közönséget. Az iOS és Android rendszereken futó applikáció nagyon hamar hihetetlen népszerűségre tett szert: manapság ez a világon a kilencedik legtöbb aktív felhasználóval rendelkező alkalmazás, világszerte eddig kétmilliárdan telepítették, ráadásul az idei évben a – karantén miatt érthető okokból – élen álló Zoom után a második legtöbbször letöltött telefonos appá lépett elő. A legnagyobb népszerűséget egyértelműen Ázsiában és az USA-ban élvezi. Mivel egyike a naponta a világ szinte minden táján emberek százmilliói által használt videómegosztó alkalmazásoknak, nem meglepő, hogy a TikTok a nemzetközi figyelem középpontjába került.

A kínai alkalmazással rövid története során már több országnak akadtak problémái. India először 2019-ben tiltotta be rövid időre pornográf tartalom terjesztése, majd idén nyáron ismét, immáron adatok ellopása és azok harmadik félnek történő továbbítása miatt. Jóllehet Nagy-Britannia és Ausztrália ugyancsak vizsgálja az applikációt, a legnagyobb visszhangot mégis az váltotta ki, hogy az Egyesült Államok is kilátásba helyezte annak betiltását. A hivatalos indok jól összefoglalható Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szavaival, aki szerint a TikTok „közvetlenül a Kínai Kommunista Pártnak szolgáltat adatokat”. Figyelembe véve Kína 2017-ben elfogadott hírszerzési törvényét – melynek értelmében minden kínai állampolgárnak és szervezetnek kötelessége együttműködni az állammal a hírszerzés területén – ez a feltevés egyáltalán nem tűnik légből kapottnak. Ez alapján már érthető az amerikaiak aggodalma, miszerint a kínai vezetésnek módjában áll adatokat kikényszeríteni az ország főbb vállalataitól, így a TikTokot tulajdonló ByteDance-től is. Ez különösen azért aggasztó, mert Xi Jinping kormányzatának kifejezett célja, hogy kihelyezett pártbizottságokon keresztül fenntartott kapcsolatait nemcsak az állami, hanem a magánszektorban működő vállalatokkal is erősítse. Egyes feltételezések szerint ráadásul a kínai kötődésű vállalatokban, működjenek azok bárhol a világon, szinte kivétel nélkül jelen van egy olyan „belső sejtként” funkcionáló gárda, amely tevékenységét a Kínai Kommunista Párt (KKP) irányítása alatt végezve azért felel, hogy az adott cég működése összeegyeztethető legyen a Kína által megszabott politikai direktívával, illetve Pekingnek megfelelő irányba manipulálja például a helyi politikusokat, s ezzel megfelelő környezetet alakítson ki a párt számára, hogy aztán az érdekeit minél hatékonyabban tudja érvényesíteni. Ez az elképzelés nem újkeletű, és nem is a TikTok kapcsán merült fel először: több más cég mellett talán a nemzetközi sajtóban legnagyobb teret kapó Huawei körüli sorozatos botrányok kapcsán találkozhatott vele a szélesebb közönség. A kínai telekommunikációs vállalat jelenleg ugyanis számos országban feketelistán van, vagy közel áll hozzá, hogy arra kerüljön, mivel sok helyen komoly nemzetbiztonsági kockázatnak tartják az általa nyújtott 5G szolgáltatást.

 

A kínai alkalmazás az amerikai félelmek szerint komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelent a felhasználói adatok harmadik félnek történő átadása miatt
Forrás: BeeBright/Shutterstock 

A TikTokot az adatlopáson túl cenzúrával és a közvélemény befolyásolásával is megvádolták, jóllehet ezek az ellene felhozott vádak – közösségi hálózati alkalmazásról lévén szó – valószínűleg nem érték hidegzuhanyként annak fejlesztőit. Mindenesetre a ByteDance – akárcsak a hasonló helyzetben lévő cégek bármelyike – minden KKP-s kötődésre irányuló vádat következetesen tagad, és állítja, az amerikai felhasználók adatai teljes biztonságban vannak, hiszen az azokat tároló szerverek az Egyesült Államokban, valamint Szingapúrban, nem pedig a Kínai Népköztársaság területén találhatóak. Amennyiben pedig a párt részéről mégis érkezne bármiféle nyomásgyakorlási kísérlet, ők annak – állításuk szerint – mindenképpen ellenállnának. Figyelemre méltó azonban a ByteDance hozzáállásában mutatkozó ellentmondás. Mikor például idén nyáron életbe lépett a kritikus hangok szerint a ma ismert Hongkong végét jelentő új nemzetbiztonsági törvény, a TikTok a felhasználók adatainak biztosítása végett kész volt kivonulni Hongkongból, ahol egyébként meglehetősen csekély, becslések szerint mindössze nagyjából 150 000 főt számláló aktív felhasználói bázissal rendelkezett. Az Egyesült Államokban ugyanakkor nem hajlandó vallomást tenni a kongresszusi meghallgatásokon.

A hosszabb ideje húzódó „diplomáciai adok-kapok” után Donald Trump végül augusztus elején hozta meg az amerikai vállalatok és a ByteDance között folyó műszaki tranzakciók befagyasztásáról szóló rendeletét. Az amerikai elnök ezt követően felszólította a kínai céget, hogy záros határidőn belül adja el helyi szolgáltatásait egy amerikai vállalatnak, máskülönben ki kell vonulnia az Egyesült Államokból. Az indiai felhasználók nyár eleji elvesztése után mindez igencsak megrémítette a TikTok tulajdonosát, így az rögtön jogi lépéseket helyezett kilátásba, mondván, az amerikai kormány döntése alkotmányellenes, ugyanis sérti a szólásszabadsághoz, valamint az ártatlanság vélelméhez való jogot.

Az elmúlt hónapokban az alkalmazás betiltásának alternatívját jelentő értékesítése kapcsán a lehetséges vásárlóként felmerülő nagyvállalatok listájára többek között a Microsoft, az Oracle és a Walmart is felkerült. Jelen állás szerint az utóbbi kettőnek van a legnagyobb esélye arra, hogy a többségi tulajdonos ByteDance mellé beszálljon a nemzetközi piacokra szánt, amerikai székhelyű leányvállalatként létrejövő TikTok Global tulajdonlásába. Az események láncolatában sorra bekövetkező új fejlemények miatt azonban még semmi sem biztos, ez is csak egy lehetséges forgatókönyv a sok közül. Annyi bizonyos, hogy amennyiben a legutóbb november 12-ére kitolt legvégső határidőig a Bytedance-nek nem sikerül egy mindenki számára előnyös és megnyugtató üzleti megállapodással előállnia, a TikTokot végleg kitiltják a Google és az Apple alkalmazásboltjaiból. Ebben az esetben az USA minden, a TikTokkal eddig folytatott műszaki tranzakcióját leállíthatja, ami azt jelentené, hogy a frissítések többé nem lennének elérhetőek az amerikai felhasználók számára, és feltehetően a már letöltött verziók teljeskörű működéséhez is „kiskapukra” lesz majd szükség. Ez a lépés Egyesült Államok-szerte mintegy százmillió lelkes tiktokos mindennapjait keserítené meg.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tervezett üzlet részletei kapcsán még rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Az érintettek részéről sorra ellentmondásos nyilatkozatok születtek például a tulajdonviszonyok arányáról, ahogy arról is, hogy a leendő tulajdonosok közül pontosan ki felel majd többek között a felhasználói adatok megfelelő kezeléséért. A sok bizonytalanság, illetve az USA számára kedvezőtlenebb végkimenetel lehetősége ellenére úgy tűnik, Trump „áldását adja” az üzletre, így aztán felvetődik a kérdés, hogy mik is lehetnek az amerikai vezetés háttérben meghúzódó valódi motivációi. Amennyiben ugyanis a legvalószínűbb forgatókönyv érvényesül, és a két amerikai vállalat csak kisebbségi tulajdonrészt kap, nehezebben lesz orvosolható a Trump által korábban kifogásolt nemzetbiztonsági kockázat. Erre lehetséges magyarázatul szolgálhat, hogy a ByteDance 41%-ban amerikai befektetők tulajdonában van, s ennek figyelembevételével már garantált lehet az amerikai többségi tulajdon.

Az is rendkívül figyelemreméltó, hogy az amerikai elnök milyen szokatlan mértékben folyik bele a „TikTok-ügybe”, illetve hogy – nem éppen kézenfekvő módon – inkább a vállalat eladását részesíti előnyben. Mindezekből akár az a következtetés is levonható, hogy az elnökválasztás közeledtével a jelenlegi amerikai adminisztrációt mindenekelőtt a politikai és a gazdasági megfontolások vezérlik. Ezt mutatja az is, hogy elnöki ciklusának végéhez közeledve Trump egyre keményebb eszközökkel lép fel a Kínával kapcsolatos kérdésekben, legyen szó akár a kereskedelemről, akár a szellemi jogok védelméről vagy – újabban – a technológiai csatározásokról. Ennek egyik oka az lehet, hogy szavazóbázisának növelése érdekében minden eszközzel igyekszik megnyerni a közvélemény támogatását, az ennek megfelelően hangolt Kína-politika pedig nagyszerű lehetőséget kínál számára a fenti célja megvalósításához. Arról nem is beszélve, hogy az egész techháború az Egyesült Államok egyfajta revansaként is felfogható, amiért korábban a pekingi vezetés is kitiltott több amerikai szolgáltatást – például a Google-t vagy a Facebookot – az országából. Trumpnak a vegyes tulajdonlású vállalat létrehozására mutatott hajlandósága pedig arra enged következtetni: amerikai részről az is az indítékok között szerepelhet, hogy Washington ellensúlyozni kívánja a kínaiak eddigi gyakorlatát, miszerint az ország csak hazai befektetőkkel alkotott vegyesvállalatok formájában hajlandó beengedni a külföldi befektetőket.

A TikTok körül kialakult feszültség az érintettek motivációit tekintve tehát rendkívül összetett, az ügy lehetséges végkimenetele pedig továbbra is kérdéses, különösen annak figyelembe vétele mellett, hogy a kínai kormánynak a kérdéssel kapcsolatos álláspontja egyelőre még nem teljesen világos. Amennyiben a fennálló helyzetet elsősorban az amerikai–kínai kereskedelmi és technológiai háború következő felvonásaként értelmezzük, úgy – főként Donald Trump választási győzelme esetén – nem feltétlenül számíthatunk a jelenlegi „huzavona” egyértelmű lezárására. Arra viszont sokkal inkább, hogy a két nagyhatalom között évek óta húzódó konfliktust további fejezetek is tarkítják még.

 

Borítókép forrás: Eugene B-sov/Shutterstock