Wang Yi Délkelet-Ázsiában – kampánykörút két felvonásban

Wang Yi Délkelet-Ázsiában – kampánykörút két felvonásban

2021 02 | Gulyás Zsófia | Globális kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

A 2021-es év ugyanolyan eseménydúsan kezdődött, mint ahogyan a tavalyi év véget ért. A mindennapjaink szerves részévé váló világjárvány mellett mindez elsősorban az Egyesült Államokban a novemberi elnökválasztás óta egyre fokozódó indulatoknak köszönhető. Míg azonban a világ nagy része a legújabb vírusmutációkra, a trumpisták capitoliumi zavargására, valamint Joe Biden beiktatására figyelt, a kínai külügy január közepén nagy ívű látogatássorozat végére tett pontot. A diplomáciai körút hosszú távú célja az volt, hogy az ország a most megalakuló amerikai kormánnyal szemben megerősítse délkelet-ázsiai pozícióit. 

Wang Yi kínai külügyminiszter január közepén ötnapos látogatást tett Délkelet-Ázsia négy országába, jelesül Mianmarba, Indonéziába, a Brunei Szultanátusba és a Fülöp-szigetekre. A diplomáciai körút a tavaly októberben megkezdett látogatássorozata második, zárófelvonásának tekinthető – akkor Kambodzsát, Malajziát, Szingapúrt, Laoszt és Thaiföldet kereste fel az ázsiai nagyhatalom külügyminisztere. Ezzel Vietnám maradt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (Association of Southeast Asian Nations, ASEAN) egyetlen tagországa, ahol az elmúlt fél év alatt nem tette tiszteletét Wang Yi. Ennek feltételezhetően a délkelet-ázsiai ország vezetésében zajló átmenet, illetve a Hanoi és Peking között mindinkább elhatalmasodó feszültség lehet a legfőbb oka. A gazdasági és kereskedelmi szempontból virágzó kapcsolatokat ugyanis a többi között a dél-kínai-tengeri konfliktus fokozatos súlyosbodása, valamint a Mekong vitatott szabályozása nyomán az országban egyre erősödő Kína-ellenes hangulat terheli. Mindezen nézeteltérések az utóbbi időben az Egyesült Államok egyik legjelentősebb potenciális délkelet-ázsiai szövetségeségének számító Vietnámot az amerikai–kínai nagyhatalmi versengés regionális főszereplőjévé tették.

A diplomáciai látogatás októberi és januári fordulójának egyik központi témáját – nem meglepő módon – a világméretű koronavírus-járvány, valamint az annak nyomán kibontakozó egészségügyi válsághelyzet kezelése szolgáltatta. A hivatalos statisztikák szerint az ASEAN-tagállamok közül Mianmarban, Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken kifejezetten rossz a járványhelyzet, ám tavaly december közepe óta a thai adatok ugyancsak rohamosan romló tendenciát mutatnak, noha az országban a közel egy éven át tartó „gumikacsás tüntetések” ellenére is sokáig meghökkentően alacsony volt a fertőzésszám. Kína – részben azért, hogy helyreállítsa az elmúlt bő egy év során rendkívül megromlott nemzetközi megítélését – a globális vakcinapiac egyik legjelentősebb gyártójaként vezető szerepet kíván betölteni a járvány által komolyan sújtott délkelet-ázsiai országok megsegítésében, így aztán a látogatásokon nagy mennyiségű oltóanyag-szállítmányokról születtek megállapodások. Egy felelős, ám a saját érdekeit egy pillanatra sem szem elől tévesztő nagyhatalom képviselőjeként Wang Yi teljes körű támogatásról biztosította az érintett országokat. Közülük egyértelműen Indonézia jár élen a Kínával folytatott orvosi és egészségügyi együttműködés terén. Habár a világ legnagyobb szigetországa több százmillió adag oltóanyagot kötött le például a brit–svéd kötődésű AstraZenecánál, valamint az amerikai Novavax gyógyszeripari vállalatnál, az első mintegy hárommillió használatra kész vakcina mégis a kínai Sinovac Biotech jóvoltából érkezett az országba. Ezzel Kínán kívül Indonézia volt az első olyan ország, ahol a hatóságok engedélyezték a CoronaVac vészhelyzeti alkalmazását.

A világ legnépesebb muszlim többségű országaként Indonéziában különös jelentőséggel bírt, hogy az iszlám vallástudósok helyi közössége, azaz az Indonéz Uléma Tanács még a helyi élelmiszeripari és gyógyszerfelügyeleti hatóság előtt „szentnek és halalnak”, vagyis a vallási előírásoknak megfelelőnek nyilvánította a kínai oltóanyagot
Forrás: Ida Sufaidah/Shutterstock

A járvány megfékezésére irányuló átfogóbb egészségügyi együttműködésen túl a hivatalos látogatások másik fő témáját a pandémia utáni gazdasági helyreállítást célzó intézkedések jelentették. Az ASEAN 2020-ban – az Európai Uniót megelőzve – Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő, így az ázsiai nagyhatalom számára elengedhetetlenül fontos a régió gazdasági stabilitása. A járvány megfékezésének érdekében bevezetett lezárások és korlátozások komoly visszaesést eredményeztek a globális folyamatokba egyre jobban integrálódó délkelet-ázsiai országokban. A látogatássorozaton folytatott tárgyalások értelmében Kína ezt a bilaterális kereskedelem volumenének növelésén túl elsősorban az „Övezet és út”-kezdeményezéshez köthető projektek „felpörgetésén” keresztül igyekszik majd orvosolni. Mindez fokozná az ASEAN-tagállamokban megvalósuló infrastrukturális beruházások ütemét, ezáltal növelné a térségbe irányuló befektetések arányát.

A folyamatban lévő „Övezet és út”-projektek közé tartozik a Thaiföldet Kínával összekötő nagysebességű vasútvonal kiépítése. Erről még 2014-ben született döntés, ám a munkálatok finanszírozási és technikai okokból megrekedtek. A kínai elképzelés szerint a vasútvonal a Dél-Kínát, Laoszt, Thaiföldet, Malajziát, Szingapúrt és Indonéziát összekötő úgynevezett „pánázsiai vasútvonal-hálózat” részét képezné. Az októberi diplomáciai körút nemcsak a kérdéses reláció építésében hozott rég várt előrelépést, hanem annak a lehetősége is felmerült, hogy a kelet-thaiföldi különleges gazdasági övezetet – az ún. keleti gazdasági folyosót – integrálják az „Övezet és út”-kezdeményezésbe.

Wang Yi Mianmarba tett látogatásával az ország infrastruktúra-fejlesztése gyakorlatilag teljes egészében kínai alapokra helyeződött. A kínai–mianmari gazdasági folyosó alá tartozó infrastrukturális projektek felgyorsításán túl Kína hajlandó egy ötéves gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló tervezet kidolgozására is. Ez egyebek mellett az „Új-Rangun” elnevezésű várostervezési projektet támogatná. A gigantikus beruházás célja, hogy Mianmar legnépesebb városával, Rangunnal szemben – a szintén Rangun nevet viselő folyó másik partján – egy két Szingapúr méretű várost építsenek, ezzel orvosolva a város túlnépesedéséből eredő megannyi problémát. Habár a kivitelezéssel megbízott kínai tulajdonban lévő China Communications Construction Company tevékenységét sorozatos botrányok tarkítják, ez eddig nem tántorította el Mianmart tervei megvalósításától.

Indonéziában Wang Yi reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország minél hamarabb össze tudja hangolni az „Övezet és út”-kezdeményezést és a délkelet-ázsiai ország koncepcióját, melynek célja, hogy a szigetország globális tengeri csomóponttá és támaszponttá váljon. Az elképzelések szerint a közös munka előmozdítaná a Jakarta és Bandung között húzódó gyorsvasútvonal építésének projektjét, valamint a két ország közötti együttműködést.

Az eredetileg Jakarta és Bandung között húzódó gyorsvasútvonalat az indonéz kormány a tervek szerint egészen a kelet-jávai Surabaya városáig szándékozik meghosszabbítani
Forrás: Akhmad Dody Firmansyah /Shutterstock

Az ASEAN elnöki tisztségét jelenleg betöltő Brunei Szultanátus idén ünnepli Kínával való diplomáciai kapcsolatfelvételének harmincadik évfordulóját. A hivatalos látogatás alkalmával itt elsősorban a Guangxi és Brunei közötti, hatalmas beruházásokkal járó gazdasági folyosó, illetve egy brunei olajfinomító és petrolkémiai létesítmény megépítését célzó projekt támogatásáról volt szó. Az utóbbi időben Kína legfőbb délkelet-ázsiai szövetségesévé előlépő Kambodzsával Peking még októberben szabadkereskedelmi megállapodás aláírásáról döntött, míg a maláj miniszterelnökkel arról állapodott meg Wang Yi, hogy 2023-ig közel kétmillió tonna – a környezetre rendkívül káros – pálmaolajat vásárol az országtól. A régió gazdasági stabilitása mellett az egyes országok belpolitikai stabilitása is különös jelentőséggel bír az ázsiai nagyhatalom számára, így a kínai külügyminiszter körútjának minden állomásán biztosította az adott országban regnáló hatalmat Peking támogatásáról.

Délkelet-Ázsia globális szerepe napjainkra felértékelődött. Ennek egyik oka, hogy egyre növekvő népessége hatalmas piacot jelent, ez pedig világszinten is megkerülhetetlen gazdasági-kereskedelmi tényezővé teszi. A térség geostratégiai szempontból is kulcsfontosságú, hiszen az ázsiai és csendes-óceáni térség „szíveként” a fokozódó amerikai–kínai nagyhatalmi versengés legfőbb színteréül szolgál. Wang Yi kétfordulós délkelet-ázsiai látogatássorozatának tehát meghatározó stratégiai súlya van: az USA-ban lezajló hatalmi átmenet nyomán eluralkodó bizonytalanság remek alkalmat kínált az ázsiai ország számára, hogy amerikai riválisával szemben lépéselőnyhöz jusson a régióban. Erre a lépéselőnyre Kínának szüksége is lesz, hiszen a Biden-adminisztráció térségre vonatkozó politikája feltételezhetően a Trump-kormányzat alatt tapasztaltnál sokkalta pragmatikusabb irányt vesz, a Dél-kínai-tengeren zajló konfliktusok potenciális elmérgesedése pedig még tovább nehezítheti Kína helyzetét.

 

A nyitókép forrása: Alexandros Michailidis/Shutterstock