Dobrowiecki Péter

Dobrowiecki Péter

Kutatási vezető
  dobrowiecki.peter@ajtk.hu

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Angol és Történelem, valamint a Varsói Egyetem Kelet-Európai Stúdiumok szakán végezte tanulmányait. Az ELTE 19–20. századi Kelet-Európai Történelem Doktori Programjának doktorjelöltje. Fő kutatási területe Közép-Kelet Európa, valamint a Nyugat-Balkán államainak kül- és biztonságpolitikája, különös tekintettel Lengyelország közép-kelet-európai régión belül betöltött szerepére. 2016 és 2020 között az Antall József Tudásközpont EU–V4 irodájának a vezetője.

Regional Dimensions of the Belt  and Road Initiative

Regional Dimensions of the Belt and Road Initiative

The aim of present paper is to analyse and compare different approaches to the challenges and opportunities that Europe and Asia face in terms of connectivity, especially in the light of China’s Belt and Road Initiative (BRI), as well as the EU’s Asia-Europe connectivity plan. The paper primarily focuses on the economic, political, and geopolitical dimensions of the topics at hand. Firstly, the authors touch upon different approaches to connectivity and compare the EU’s connectivity plan and BRI. Secondly, the developments of BRI will be presented along with actual cases that show how BRI projects have been realized so far.

Bővebben
Outlook 2020

Outlook 2020

PERSPECTIVES FOR THE NEXT YEAR FROM THE ANTALL JÓZSEF KNOWLEDGE CENTRE RESEARCH TEAM

This year, New Years’ Eve will not only see a regular new year coming but the closing of a whole decade. The aggregate analysis of the AJRC research group points toward specific likely conclusions about the world which suggest 2020 to be a concluding year of the problems of the 2010s. Many of those issues that characterised international relations for quite some time have now reached a point of rest—though not resulted in a definitive outcome.

Bővebben
Global Demographic Outlook 2020 – Demographic Perspectives from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Global Demographic Outlook 2020 – Demographic Perspectives from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Bővebben
Az Egyesült Királyság nemzeti, európai és globális  jövője a brexit után

Az Egyesült Királyság nemzeti, európai és globális jövője a brexit után

Háromévnyi hosszadalmas tárgyalás-sorozatot követően az Egyesült Királyság megszűnt az Európai Unió tagállama lenni. Az átmeneti időszak kényes helyzetbe hozta Londont, mindazonáltal egy teljes, mindkét fél által elfogadott megállapodás letárgyalása, valamint a ratifikációs folyamat 2020. december 31. előtt történő véghezvitele szinte lehetetlen küldetésnek ígérkezik. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság új ambiciózus külpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazott, amelyek azonban jelenleg kevés konkrétumot tartalmaznak. Külön kérdés, hogy a brexit milyen hatással lesz az európai védelmi képességekre és hadiparra. Csepregi Zsolt,  Alessandro D’Onofrio, Dr. Stepper Péter és Dobrowiecki Péter közös elemzése.  

Bővebben
Discussion on Europe’s Future  in the post-COVID-19 era

Discussion on Europe’s Future in the post-COVID-19 era

National Perspectives

The European Union struggles to fight the recent period of different types of crises (polycrisis), as described by several books, papers and arguments in the scientific literature. The primary reasons of the European economic crisis are the global financial crisis of 2008, the Greek sovereign debt crisis, the prolonged reform process of the bank union and the lack of fiscal policy integration.

Bővebben
Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről  a poszt-COVID érában

Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről a poszt-COVID érában

A gazdasági válság hátterében a 2008-as világgazdasági változások, a görög szuverén adósság válság, az európai bankunió régóta halogatott reformja és a fiskális politika integrációjának hiánya áll. A migrációs válság oka főként a korábban nem tapasztalt mértékű menekültáradat, amelynek hátterében a küldő országok romló gazdasági (Koszovó, Albánia, Banglades, Pakisztán) és biztonsági (Szíria, Irak, Afganisztán) helyzete áll. A különböző történelmi és kulturális tapasztalatokkal bíró tagállamok társadalmai (a volt gyarmat­tartók és a poszt-kommunista félperiféria) eltérő módon reagáltak a kihívásra, ami aláásta az európai szolidaritást, felerősítve a korábban is létező feszültségeket.

Bővebben