Dr. Hamar  Balázs

Dr. Hamar Balázs

Brüsszeli képviseletvezető, igazgatóhelyettes
  hamar.balazs@ajtk.hu

A Tudásközpont brüsszeli képviseletének vezetője. Tanulmányait a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen végezte. Doktori disszertációját, melyhez kutatásait a berlini Humboldt Egyetemen DAAD ösztöndíjasként folytatta, a Corvinus Egyetemen védte meg. 2009 és 2014 között Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési szervezeteiben (FAO, WFP, IFAD), majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ osztályán dolgozott. Ezt követően Magyarország Szöuli Nagykövetségén teljesített külszolgálatot, kezdetben mint tudományos és technológiai szakdiplomata majd, mint első beosztott diplomata. A Tudásközpontban a Koreai-félsziget aktuálpolitikai kérdéseinek összefüggéseit, valamint az Európai Unió klímaváltozással és élelmezésbiztonsággal összefüggő kérdéseit kutatja.

Global Demographic Outlook 2020 – Demographic Perspectives from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Global Demographic Outlook 2020 – Demographic Perspectives from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Bővebben
Discussion on Europe’s Future  in the post-COVID-19 era

Discussion on Europe’s Future in the post-COVID-19 era

National Perspectives

The European Union struggles to fight the recent period of different types of crises (polycrisis), as described by several books, papers and arguments in the scientific literature. The primary reasons of the European economic crisis are the global financial crisis of 2008, the Greek sovereign debt crisis, the prolonged reform process of the bank union and the lack of fiscal policy integration.

Bővebben
Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről  a poszt-COVID érában

Nemzeti álláspontok Európa jövőjéről a poszt-COVID érában

A gazdasági válság hátterében a 2008-as világgazdasági változások, a görög szuverén adósság válság, az európai bankunió régóta halogatott reformja és a fiskális politika integrációjának hiánya áll. A migrációs válság oka főként a korábban nem tapasztalt mértékű menekültáradat, amelynek hátterében a küldő országok romló gazdasági (Koszovó, Albánia, Banglades, Pakisztán) és biztonsági (Szíria, Irak, Afganisztán) helyzete áll. A különböző történelmi és kulturális tapasztalatokkal bíró tagállamok társadalmai (a volt gyarmat­tartók és a poszt-kommunista félperiféria) eltérő módon reagáltak a kihívásra, ami aláásta az európai szolidaritást, felerősítve a korábban is létező feszültségeket.

Bővebben