Drónok harca

A pilóta nélküli repülőgépek használatának előnyei és hátrányai

A háború fogalma a 20. század során folytonos változásban volt, a korábban egyértelmű jellemzők elmosódtak, egyesek (mint a hadüzenet küldése) teljesen eltűntek, és köztes formák is kialakultak (mint a fegyveres humanitárius intervenció, vagy a békefenntartás). A pilóta nélküli repülőgépek, a drónok megjelenése tovább árnyalja ezt az egyébként is egyre komplexebbé váló képet. A tanulmány célja, hogy bemutassa a drónok használatának előnyeit és hátrányait, nagy hangsúlyt fektetve a napjainkban kialakult vitákra ezek kapcsán. Ezt követően áttekinti a drónok használatának lehetséges jövőbeli kérdéseit, illetve a pilóta nélküli repülőgépek elterjedésének várható hatását a hadviselés átalakulására.

Az Eurázsiai Unió jelenlegi helyzete és perspektívái

A posztszovjet gazdasági integráció témája az elmúlt években egyre gyakrabban jelenik meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó folyóiratok híradásaiban és elemzéseiben. Az eurázsiai integrációs folyamat 2010. január 1-jétől hatalmas léptekben halad előre az intézményesülés útján. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy az EAEU 1) már jelenleg is több eredményt képes felmutatni, mint a korábbi posztszovjet integrációs törekvések; 2) komoly gazdasági szereplőként léphet fel a térségben, melynek gazdasági befolyásával az Európai Uniónak is számolnia kell.

Nemzetközi vízügyek

Konfliktus vagy együttműködés?

A vízkészletek birtoklása évezredek óta központi kérdést jelent a nemzetközi rendszer szereplői számára, a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása több szempontból is fontos biztonsági kihívás. A nemzetközi kapcsolatok diszciplínáján belül két fő megközelítés alakult ki arra vonatkozóan, hogy hogyan kezelhetik az államok ezt a kihívást – ami a 21. század során a vízszűkösséget növelő tényezők hatásainak felerősödésével nagy valószínűséggel egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Jelen tanulmány célja, hogy röviden áttekintse a konfliktus és együttműködés mellett állást foglaló csoportok fő érveit, és értékelje ezek rendszerét.

Az esettanulmány módszer alkalmazása Közép-Ázsia vízbiztonsági kihívásainak példáján

Jelen tanulmány három társadalomtudományi elemzési módszer alkalmazását mutatja be a közép-ázsiai vízbiztonsági kihívások példáján: a Mill-féle különbség módszerét, a folyamatkövetést és a konfigurációs elemzést. A kérdésfeltevés mindhárom módszer esetében azonos: a szerző arra keresi a választ, hogy milyen hatások vezettek ahhoz, hogy egyes államok között vízügyi feszültségek alakultak ki napjainkra, miközben ez más államok között a hasonló körülmények ellenére sem valósult meg.

Kazah-kirgiz vízügyi megállapodások

A regionális együttműködés záloga?

A közép-ázsiai régió vízügyi kérdéseivel kapcsolatosan jellemzően feszültségekről, konfliktusokról, sőt, a vízháború veszélyeiről olvashatunk. A valóság ennél jóval komplexebb, az alvízi és felvízi államok közötti kapcsolatok nem pusztán a geopolitikai elhelyezkedés által meghatározottak. Jelen tanulmány célja, hogy Kirgizisztán és Kazahsztán példáján bemutassa, az alvízi és felvízi helyzet nem eredményez determinisztikus hatásokat az államközi kapcsolatok esetében, illetve az esetlegesen fennálló feszültségeket keltő tényezők nem jelentik azt, hogy az adott államok között nem alakulhat ki együttműködés ugyanazon a területen.

Vízügyi egyenlőtlenségek

A nők helyzete és a vízkészletekkel kapcsolatos kihívások összefüggései

A vízkészletekkel kapcsolatos kihívások elemzése általában nemektől függetlenül történik. Az olyan problémák, mint a vízszűkösség, a vízszennyezés, a nemzetközi vízmegosztás, vagy a vízkészletekkel összefüggő természeti katasztrófák az egész emberiség számára fontos kérdésként jelennek meg, a vízkészletek fenntartható igazgatása pedig közös érdeke minden társadalomnak. Ezeken a kiterjedt témakörökön belül azonban rendre megjelenhetnek olyan kérdések, amelyek a társadalomban betöltött szerepükből fakadóan tipikusan a nőket, azon belül is elsősorban a fejlődő országokban élőket érintik. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azokat a vízkészletekkel kapcsolatos problématerületeket, amelyek tipikusan hatással vannak a nők helyzetére.

Vízkészleteink jövője

Mit tehet az ENSZ vízbiztonságunk érdekében? (3)

Az elmúlt hetek tanulmányai általánosságban tekintették át az ENSZ tevékenységét a vízbiztonság és vízgazdálkodás területén. Az ENSZ vízbiztonsággal kapcsolatos szerepvállalásának lehetőségeit bemutató háromrészes sorozat harmadik, záró tanulmányának célja, hogy az ENSZ-család négy kiemelkedő fontosságú szervezetének munkáján keresztül részleteiben is bemutassa, mit tehet a szervezet vízbiztonságunk érdekében.

Vízkészleteink jövője

Mit tehet az ENSZ vízbiztonságunk érdekében? (2)

Vízkészleteink jövőjéről az előrejelzések sokszor meglehetősen komor képet festenek. Bár a konkrét szcenáriókkal kapcsolatban számos tudományos vita alakult ki, abban összességében egyetértenek a nemzetközi rendszer főbb szereplői, hogy átfogó cselekvésre van szükség a mindenki számára elérhető, megfelelő minőségű vízkészletek fenntartható biztosításáért. Ennek tudatában az ENSZ-család számos tagja foglalkozik vízkérdéseket érintő tevékenységekkel, saját fő profiljukkal összefüggésben. Az ENSZ vízbiztonsággal kapcsolatos szerepvállalásának lehetőségeit bemutató háromrészes sorozat második tanulmányának célja, hogy áttekintse, melyek azok a közös pontok, amelyek összekapcsolják ezen szervezetek működését.

Közép-Ázsia és az Európai Unió kapcsolatrendszerének alakulása

Az Európai Unió 2007 óta rendelkezik önálló stratégiával a közép-ázsiai régió tekintetében. Az ezt rögzítő dokumentum (Az EU és Közép-Ázsia: Stratégia egy új partnerséghez ) célkitűzései azonban erősen vitatottak, különösen a gyakorlati megvalósítást illetően. A tanulmány célja, hogy áttekintse az EU és Közép-Ázsia kapcsolatrendszerét, elhelyezve az Uniót a térségben zajló nagyhatalmi versengés résztvevői között, illetve, hogy felmérje a lehetséges változtatások mozgásterét.

Vízkészleteink jövője

Mit tehet az ENSZ vízbiztonságunk érdekében? (1)

A megújuló vízkészletek tekintetében globálisan évente 1700 m3 a fejenként rendelkezésre álló ivóvíz mennyisége, ami a legtöbb szakértő véleménye szerint elvben elegendő a világ népességének ellátására. Ennek ellenére számos előrejelzés foglalkozik a vízszűkösség várható hatásaival, illetve napjainkban a gyakorlatban is egyre inkább megfigyelhetőek ennek súlyos következményei. Az ENSZ vízbiztonsággal kapcsolatos szerepvállalásának lehetőségeit bemutató háromrészes sorozat első tanulmányának célja, hogy bemutassa, milyen tényezők vezetnek a vízkészletek relatív csökkenéséhez, elemezze a jelenleg fennálló vízkészletekkel kapcsolatos főbb problématerületeket, és áttekintse a jövőre vonatkozó prognózisokat.

Quo vadis, Közép-Ázsia?

A 2015. tavaszi üzbég és kazah elnökválasztás politikai-gazdasági-társadalmi kontextusának elemzése

2015 tavaszán két közép-ázsiai államban, Üzbegisztánban és Kazahsztánban is elnökválasztást tartottak. Iszlam Karimov, a hatalmon lévő üzbég elnök és kazah kollégája, Nurszultan Nazarbajev már a Szovjetunió időszakában is fontos szerepet töltött be a köztársaságok irányításában, és napjainkra ők maradtak az utolsó közép-ázsiai vezetők, akik azóta képesek fenntartani hatalmukat. A mostani választások alakulása mindezek fényében nem okozott meglepetést, sem Karimov, sem Nazarbajev esetében nem volt szó valós küzdelemről.

A lehetőségek országa?

A kazah-magyar gazdasági kapcsolatok alakulása napjainkban

Orbán Viktor 2015. március 31-én háromnapos diplomáciai látogatásra érkezett Kazahsztánba, melynek fő célja a kazah-magyar kapcsolatok megerősítése volt. Jelen elemzés célja annak bemutatása, hogy a gyors kazah fejlődés elismerésén túl milyen gazdasági megfontolások állnak emögött a politikai irányvonal mögött, milyen előnyöket remélhet Magyarország a kazah kapcsolat szorosabbra fűzésétől, illetve milyen eszközökkel törekszik erre a gyakorlatban.

Magyarország NATO-tagságának jelentősége a 21. század elején

Magyarország 2014-ben ünnepelte NATO-tagságának 15. évfordulóját. Az elmúlt tizenöt év a csatlakozás előtti felkészülési időszakkal kiegészülve jelentős eredményeket hozott a Magyar Honvédség számára, miközben számos, még megoldásra váró kihívás elé is állította azt. A NATO-val kapcsolatos események, történések azóta is nagymértékben meghatározzák Magyarország geopolitikai helyzetét és lehetőségeit a nemzetközi térben. Jelen cikk célja, hogy két fontos tényezőre világítson rá Magyarország NATO-tagsága kapcsán: először is, hogy hazánk számára elkerülhetetlen szükségszerűség volt a NATO-csatlakozás, másodszor pedig, hogy a tagság jelentős és valós pozitívumokat jelent nemcsak a Magyar Honvédség, hanem az egész ország szempontjából.