Szilágyi Laura

Szilágyi Laura

gyakornok

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának biztonság- és védelempolitika alapszakos hallgatója. Fő kutatási területét az Oroszorszországi Föderáció katonapolitikája és az ország stratégiai gondolkodásának változása képzi, melynek kutatását az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásában végzi. Aktív tagja több tudományos szervezetnek, többek közt a Biztonságpolitikai Szakkollégumnak.

Az amerikai–tálib békemegállapodás  és Afganisztán esélye a békére

Az amerikai–tálib békemegállapodás és Afganisztán esélye a békére

Tizennyolc hónapnyi tárgyalás után, 2020. február 29-én az Amerikai Egyesült Államok, valamint az általa és az ENSZ által el nem ismert tálib Afganisztáni Iszlám Emírség békemegállapodást írt alá Katar fővárosában, Dohában. A megállapodás két központi eleme kölcsönös kötelezettségvállalást ír elő a felek számára: az amerikaiak kivonulnak Afganisztánból, a tálibok pedig biztosítják az ország területén tevékenykedő terrorszervezetek felszámolását. Ez az elméletben hibátlannak tűnő egyezség azonban több biztonságpolitkai kérdést is felvet az ország jövőjét illetően, ugyanakkor nem garantálja Afganisztán belső békéjének megteremtését, ahhoz ugyanis elengedhetetlen lenne, hogy a tálibok és az afgán kormány között is megállapodás szülessen.

Bővebben
A menekültügy mint a hibrid hadviselés eszköze

A menekültügy mint a hibrid hadviselés eszköze

A nagymértékű kényszermigráció konfliktusgeneráló és politikaformáló tényezőként van jelen a világban és jelentős mértékben befolyásolhatja az érintett nemzetek és államok közösségének biztonsági percepcióját. Az elmúlt évtizedben új kihívásként jelent meg ezen folyamat kontinenseken átívelő formája, habár maga a migráció folyamata nem újkeletű.

Bővebben
Oroszország, Kína és Pakisztán törekvései az afganisztáni hatalmi vákuum kitöltésére

Oroszország, Kína és Pakisztán törekvései az afganisztáni hatalmi vákuum kitöltésére

Afganisztán földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a történelem során tranzitországként kötötte össze Közép– és Dél-Ázsiát, valamint a Távol– és Közel-Keletet.  A 18. századtól kezdődően a közép-ázsiai hatalmi játszmák színterévé vált és ütköző zónaként tompította a nagyhatalmak közti érdekellentéteket. Az elmúlt évtizedekben dúló folyamatos háborúzások és belpolitikai feszültségek komolyan meggyengítették és destabilizálták az országot. 2001 óta az ott állomásozó nemzetközi kontingensek, kiváltképpen az Amerikai Egyesült Államok támogatta az afgán kormány háborúját a tálibok és más szélsőséges terrorista szervezetek ellen, mely következtében a korábbiakhoz képest fokozódott a nyugati befolyás mértéke az országban.

Bővebben
Outlook 2021: Perspectives for the Next Year from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Outlook 2021: Perspectives for the Next Year from the Antall József Knowledge Centre Research Team

Bővebben