A kutatás célja az Antall József Tudásközpont „Magyar emlékek…” című sorozata keretében tervezett, az Amerikai Egyesült Államok magyar (elsősorban épített) örökségét bemutató kötethez szükséges levéltári anyaggyűjtés és terepmunka. Ennek megfelelően a kutatás legfőképpen arra irányul, hogy egy kötetben összegezze a magyar és nemzetközi történelemtudomány legfrissebb eredményeit az Egyesült Államokba történt magyar elvándorlásról egy olyan szintézis formájában, amely a legmodernebb módszereket alkalmazva dolgozza fel a rendelkezésre álló forrásokat.

A másik fontos pont egy új, modern tudományos módszerekkel és szempontokkal dolgozó nagy monográfia megírása, és az ehhez szükséges forrásanyag gyűjtése az amerikás magyarság történetéről a kezdetektől egészen napjainkig.

A magyar vonatkozású emlékhelyek, szobrok stb. felkutatásához és a róluk szóló információk gyűjtéséhez elengedhetetlen a helyi történelmi társaságokkal és hagyományőrző egyletekkel, helytörténészekkel való kapcsolatok kiépítése. Ők azok, akik kiapadhatatlan forrásai ezeknek az érdekes, helyi történeteknek, amelyekből mozaikként összeáll egy átfogó kép az amerikai magyar diaszpóra emlékeinek sokaságáról. Ennél fogva az ismeretterjesztő kötet alapkutatásában az egyik legfontosabb módszer a helytörténeti kutatók interjúvolása, helytörténeti művek feldolgozása, helyi sajtócikkek gyűjtése, és a hagyományőrző egyesületek felkutatása. 

A kutatás 2021.09-28-2021.12-25 közötti időszakban valósult meg, melynek a fő állomásai az USA keleti partján találhatóak:

• New York City (Hungarian House, First Hungarian Reformed Church of New York City, Hungarian Baptist Church, East 14. utcában levő magyar templom, ami ma már nem magyar templomként működik)
• New Brunswick( Rutgers Egyetem, Hungarian Heritaeg Center)
• New Jersey, Pennsylvania, Massachusetts, Connecticut levéltárai
• Florida

A kutatás főbb eredményei:

A kutatóút során a számos település magyar emlékeivel kapcsolatos anyagot sikerült gyűjteni. Maine, Vermont, New Hampshire államokban a többihez képest elenyésző a magyar vonatkozás.

A levéltári alapkutatás mellett  felkeresték a helyi temetőket,  a többségében már nem magyar használatban lévő templomokat, emléktáblákat, parkokat, magyar nevű utcákat, illetve az olyan utcákat is, amelyek ma már nem magyar nevet viselnek, de a források tanúsága szerint korábban a 20. század folyamán hosszabb-rövidebb ideig magyar nevük volt (a legtöbb esetben ez Kossuth).

Az anyagok településenként változó mennyiségűek, van ahol csak néhány mondatos említés történik, pl. egy magyar templom felépítéséről, van viszont sok eset, amikor akár komplett szaktanulmányokhoz elegendő részletességű dokumentáció (jegyzőkönyvekkel, adománybevételi listákkal, a hívek és adakozók névsoraival, tervrajzokkal, anyakönyvekkel) áll rendelkezésre

A kutatást két történész végezte el: Ambrus László és Rakita Eszter akik az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatói.

A kutatást eredetileg a történészek 2020 nyarán végezték volna el, azonban a COVID-19 járvány hatása miatt erre csak később, valamivel több mint egy évvel később kerülhetett sor. A COVID nemcsak a kutatás idejének tolódásában éreztette hatását, hanem az egyre növekvő infláció is nehezítette a kutatókat abban, hogy beleférjenek a tervezett költségvetésbe.

A költségvetésből a keleti parton végeztek kutatómunkát a történészek, mely alapját adja a  közeljövőben megjelenő Magyar Emlékek az USA-ban című könyv további munkálataihoz. Újabb sikeres pályázás esetén pedig nemcsak a keleti part államaiban, hanem a déli államokban is (Észak- és Dél-Karolina, Florida, Georgia, Alabama, Mississippi, Louisiana, Texas, Oklahoma, Kentucky, Tennessee) lehetne kutatást folytatni.