Central European Visions 2021

Central European Visions 2021

Globális kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

A 2021. május 11-én az Antall József Tudásközpont szervezésében megrendezésre került a Central European Visions 2021: A Három Tenger Kezdeményezés és a Visegrádi Együttműködés című online konferencia első panelbeszélgetése a Három Tenger Kezdeményezés Múltja, Jelene és Jövője címet viselte. A panelbeszélgetés résztvevői Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, Paweł Jablonski, a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériumának Gazdasági és Fejlesztési Együttműködésért, Afrikáért és a Közel-Keletért felelős államtitkára, valamint Ian Brzezinski, az Atlantic Council vezető kutatója voltak, míg a moderátor szerepét Dobrowiecki Péter az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője töltötte be.

Sztáray Péter a kezdeményezéssel kapcsolatban fontos magyar érdekként nevezte meg, hogy a résztvevő országok között egyenlő bánásmód érvényesüljön, és kiemelte az Európai Unió, és azon belül is elsősorban - a régióban való gazdasági beágyazottsága miatt – Németország támogatásának elengedhetetlen mivoltát. Németország érdeke ugyanis, hogy a régió országai erősebbé és versenyképesebbé váljanak. Beszédében a fentiek mellett az Egyesült Államokból érkező folyékony gázszállítmányok rendszeresítésének történelmi jelentőségéről is szó esett: utóbbi hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország diverzifikálni tudja energiaellátását. Ennek okán a horvátországi Krk terminál bővítése szükséges hazánk energiabiztonságának szavatolása érdekében. A panelbeszélgetés kitért arra is, hogy Magyarország - Lengyelországhoz hasonlóan - felajánlotta a Három Tenger Kezdeményezés állandó képviseletének székhelyéül Budapest városát. Ezzel összefüggésben Sztáray Péter kifejezte, hogy támogatják az állandó képviselet felállításának javaslatát, és Magyarország kész otthont adni a szervezeti egységnek. Az államtitkár mindemellett arra is rávilágított, hogy a Nyugat-Balkán térsége sok bizonytalanságot hordoz magában. Az ott fennálló helyzettel összefüggésben elmondta, hogy a befektetőknek stabil politikai és gazdasági környezetre van szüksége. Véleménye szerint a kezdeményezést akkor lehetne kiterjeszteni a Nyugat-Balkánra, amikor az már kellő mértékben megerősödött, mivel egy instabil kezdeményezés kevésbé alkalmas terjeszkedésre.

A Három Tenger Kezdeményezéssel kapcsolatban Paweł Jablonski felvetette, hogy az eddigi eredmények mellett számos további elérendő célt szükséges kitűzni az együttműködés sikeressége érdekében. A regionális infrastruktúra vonatkozásában az államtitkár rávilágított, hogy a harminc évvel ezelőtti infrastruktúra deficit jórészt a szovjet örökségnek köszönhető, amelynek eredménye a hosszabb utazási idő észak-déli relációban, mint a nyugat-keleti irányban. Ezen kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők vonzása és a kockázatmentes befektetési környezet elérése érdekében külön kell kezelni a politikai és gazdasági területeket. Az államtitkár emellett hangsúlyozta Lengyelország vezető szerepét az észak-déli együttműködésben és várakozással tekint az idén nyáron megrendezésre kerülő csúcstalálkozóra Szófiában, ahol a kezdeményezéssel kapcsolatban stratégiai egyeztetésekre kerül majd sor a tizenkét résztvevő állam között.

A beszélgetés során Ian Brzezinski kifejtette azon álláspontját, miszerint regionális szinten kell maradnia a kezdeményezésnek, ugyanis, ha az Egyesült Államok vagy más, térségen kívüli állam teljes tagságot kapna, az hátrányosan érintené a projektet. A szakember arra is rávilágított, hogy a kezdeményezésre egyre több figyelem irányul Nyugat-Európából, példaként Franciaországot és Németországot említette. A beszélgetés további részében Ian Brzezinski arra is rámutatott, hogy Joe Biden elnöksége alatt a támogatás garantáltnak tűnik, azonban arra is felhívta fel a figyelmet, hogy az USA csak akkor hajlandó növelni befektetései mértékét, ha a regionális szereplők is megteszik a tőlük telhető legtöbbet e téren. Korábban Trump elnök is támogatta ezen regionális kezdeményezést, és immáron Biden elnök is biztosította a résztvevő feleket az amerikai szerepvállalás felől, amely Ian Brzezinski szerint komoly elköteleződést jelent az új adminisztráció részéről, azt is hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus kétpárti támogatását is élvezi a közép-kelet-európai projekt.

Az esemény második panelje A Három Tenger Kezdeményezés és a Közép-Európai Energiabiztonság kérdéskörét járta körül. A panelbeszélgetés résztvevői Richard Morningstar, az Atlanti Tanács Globális Energia Központjának alapító elnöke, Törőcsik Ágnes, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezető kutatója, valamint Agata Łoskot-Strachota, a Keleti Tanulmányok Központ kutatója voltak, míg a moderátor szerepét Stepper Péter, az Antall József Tudásközpont vezető kutatója töltötte be.

A panelbeszélgetés során Richard Morningstar nagykövet úr kiemelte, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csökkentheti a közép-európai régió földgáztól és kőolajtól való függését, függetlenül a Nordstream 2 vezetékrendszer megvalósulásától, valamint kifejtette azon álláspontját, miszerint a kezdeményezés hozzájárulhat az orosz és kínai befolyás csökkentéséhez is. Hozzátette, hogy a Biden adminisztráció teljes támogatásáról biztosította a térséget és az Egyesült Államok kongresszusában is kétpárti konszenzus uralkodik a kezdeményezéssel kapcsolatban, illetve leszögezte, hogy Washington érdeke egy politikailag és energiabiztonsági szempontból stabil közép-kelet-európai régió. Felszólalásában nagykövet úr - a fentiekkel összhangban - középpontba állította az energetikai átállás és az energiabiztonság kérdésének különféle aspektusait. Megjegyezte továbbá, hogy a Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Vállalat (The U.S. International Development Finance Corporation) egy 300 millió dolláros újabb befektetést eszközölt a térség vonatkozásában, azonban leszögezte, hogy a térség minden államának megfelelő szintű befektetést szükséges vállalnia a hatékony együttműködés elérése érdekében, hozzátéve, hogy minél nagyobb mértékű az energetikai átállás, annál kevésbé szorul a térség külső szereplőkre energiahordozók szempontjából. Emellett további lényeges területként azonosította a nukleáris energia kérdését, amely vonatkozásában álláspontja szerint a térségben erősíteni kell az amerikai, a koreai vagy a japán technológia importját az orosz megoldások ellenében.

A szakértői beszélgetés során Törőcsik Ágnes arra világított rá, hogy a régió szén-dioxid kibocsátása már a koronavírus-járvány előtt is csökkenő tendenciát mutatott. A földgáz fogyasztási szokások vonatkozásában egy másik összesített EU felmérést idézett, amely szerint a földgáz fogyasztás 2030-ra előrevetítve számottevően nem fog változni a mostani adatokhoz képest, ugyanakkor kiemelte, hogy a térség a megújuló energiaforrások felhasználása és előállítása szempontjából növekedési pályán van. Emellett ismertette azon álláspontját, amely szerint a térség a várakozásokkal ellentétben nincs lemaradva technológiai és innovációs szempontból, akár Németországhoz viszonyítva sem.

Agata Łoskot-Strachota szerint jelenleg bizonytalanság tapasztalható a térségbeli befektetéseket, illetve az energiaszektort illetően is. Kifejtette, hogy Lengyelország elkötelezett az észak-déli összeköttetés és a hidrogén alapú projektek megvalósításában, illetve álláspontja szerint a meglévő infrastruktúra eltérő célú felhasználásának lehetőségeit is figyelembe kell venni. A befektetések terén lényeges előrelépés, hogy a jelenlegi szabályrendszer egyre közelít az EU standardokhoz, és az eljárások is egységesülnek. Szerinte az energiabiztonság a régió számára úgy valósulhat meg, ha minden ország a saját lehetőségeihez igazodva alakítja ki az energiaátmeneti stratégiáját.

Globális kapcsolatok iroda