Egy eurázsiai tömb küszöbén? – Húszéves a Sanghaji Együttműködési Szervezet

Egy eurázsiai tömb küszöbén? – Húszéves a Sanghaji Együttműködési Szervezet

Globális kapcsolatok iroda | Kül- és biztonságpolitika

2021. június 15-én került megrendezésre az Antall József Tudásközpont Kül- és Biztonságpolitika Első Kézből elnevezésű programsorozatának soron következő eseménye „Egy eurázsiai tömb küszöbén? – Húszéves a Sanghaji Együttműködési Szervezet” címmel. Az online beszélgetésen Dr. Csicsmann László, Dr. Eszterhai Viktor és Bendarzsevszkij Anton nemzetközi kapcsolatok szakértők Dr. Krajcsír Lukács, a Globális Kapcsolatok Iroda munkatársának moderálása mellett engedtek betekintést a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation; SCO) eddigi történetébe, jelenlegi prioritásaiba és kihívásaiba, valamint jövőbeli kilátásaiba.

A beszélgetés kiindulópontját a történelmi előzmények áttekintése jelentette. Mindezt a sok esetben évszázadokig elhúzódó, de mára a normalizálódás felé haladó határviták; a térségben az 1990-es évek óta terjedő szélsőséges iszlamizmus; illetve a 20. század végén megjelenő nyugati és török befolyás szempontjából elemezték vendégeink. Az SCO megalakulásához vezető úton mérföldkőnek számított az 1998-ban Almatiban megrendezett találkozó, amely végleg beemelte a Sanghaji Ötök prioritásai közé a biztonságpolitikai tényezőn túl a gazdasági szempontot is. A 2001-ben létrejött új regionális platformnak már a kezdetekkor célkitűzése volt a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása. Az együttműködés eddigi húsz éve alatt ugyan nem sikerült teljes mértékben konszolidálni a korábban rendkívül kedvezőtlen kínai—orosz viszonyt, ám a külső kényszerek pozitív irányba terelték az SCO két nagyhatalmának kapcsolatait. A szervezet működőképességét alátámasztja a megfigyelői státusszal rendelkező országok, valamint a dialógus partnerek növekvő száma, illetve a legutóbb 2017-ben bekövetkezett tagbővülés. A tagországok közötti kooperáció aspektusai közül említésre méltók a 2002-ben megalapított Regionális Terrorista-ellenes Központ, valamint a katonai együttműködés fokozásaként egyre gyakoribbá váló közös hadgyakorlatok. A szervezeten belüli érdekkülönbségek miatt azonban a visszafogottabb együttműködésen kívül komolyabb eredmények ezidáig nem születtek a gazdaság és az energetika esetében. A biztonságpolitika, a gazdaság és a tagállamok közötti egyéb nézeteltérések terén fennálló jelenlegi kihívások és potenciális konfliktusok megoldására a meghívott szakértők egyelőre kevés esélyt látnak, és összességében szkeptikusan állnak a „sanghaji szellemiséghez” is.

Globális kapcsolatok iroda