Az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodája 2021. március 4-én online szakértői beszélgetést tartott Németország harmonizációs szerepe az európai döntéshozatalban címmel. Dr. Hamar Balázs, az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodájának vezetője nyitóbeszédében kiemelte az Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár közötti kapcsolat fontosságát. Dr. Hamar példát is említett Németország jelentőségéről napjaink európai vezetésében: egyrészt az Európai Tanács német elnöksége jelentős szerepet játszott a COVID-19 válságkezelés sikerében, másrészt a német ipar nagy gazdasági jelentőséggel bír Európában. Herédi Elina, az Antall József Tudásközpont nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa által moderált beszélgetés során Volkmar Klein, Prőhle Gergely, Matthew Rhodes és Éric-André Martin vitatták meg a közelgő német választások európai és transzatlanti kapcsolatokra való hatását.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a szeptemberi választások nagyon különbözőek lesznek az elmúlt évtizedekben történtektől, mind a COVID-19 járvány okozta bizonytalan légkör miatt, mind pedig azért, mert a politikai és külpolitikai környezet nagyon eltérő a 16 évvel ezelőttitől. Angela Merkel CDU-jára eddig alapvetően pozitív fényt vetett a válság hatékony kezelése, ám a védőoltás bevezetésének lassú volta megváltoztathatja a közvéleményt. Éric-André Martin, a French Institute of International Relations (IFRI) Francia-német Kapcsolatok Bizottságának főtitkára kihangsúlyozta, hogy a közelgő német választások legfontosabb kérdése egy esetleges - zöld-konzervatív vagy zöld-szocialista - koalíció alakításával kapcsolatos, mivel ezen szövetség kérdése nem csak a CDU választások előtti lépéseit befolyásolja majd, hanem hatással lesz az Európai Unió jövőbeli sorsára is. Várhatóan Armin Laschet lesz a CDU jelöltje a választásokon is, a német regionális választás pedig jó előjelzője lehet a szeptemberi eredményeknek.
Az Európai Tanács német elnökségének eredményeinek megvitatásakor, a szakértők elmondták, hogy nagy kihívást jelentett a válságkezelés az Európai Unió stratégiai céljaival való egyensúlyozása. Habár az eurózóna válságkezelése nagyon eltért a jelenlegi gazdasági válságétól, a német megközelítés teljes mértékben következetes maradt – emelte ki Volkmar Klein, a német Bundestag parlamenti képviselője. A jelenlegi gazdasági válság az egész EU-ra kiterjedő válság, melyet külső tényezők okoznak, ezért a válságkezelés fő célja az, hogy megakadályozza a tagállamok közötti gazdasági heterogenitás növekedését, miközben megnöveli az európai versenyképességet. A helyreállítási alap nemcsak az egész európai gazdaság, hanem minden egyes tagállam versenyképességét növeli, és ehhez hosszú távon elengedhetetlen a növekedést ösztönző ágazatokba történő befektetés. Éric-André Martin elmondta, hogy az euró projekt még nem fejeződött be,mert -Helmut Kohlt idézve - ez a monetáris unió nem lesz képes fennmaradni politikai unió nélkül.
A 2021. szeptemberi német szövetségi választások, továbbá a jövő évben zajló francia elnökválasztások után változás következik be Európa vezetésében. A tavalyi Brexit befolyásolta az európai hatalmi egyensúlyt, és a francia-német vezetés fontosabbá vált. Angela Merkelnek sikerült együttműködési pontokat találnia az elmúlt évtizedek minden francia elnökével. Az Európa vezetésére irányuló francia törekvés egyértelmű, de Franciaország nem rendelkezik Németország gazdasági erejével, ami az európai színtéren fontos. A német iparnak Európa-szerte elterjedt beruházások által ösztönző szerepet kell játszania. Ezenkívül, következetlenség állapítható meg Franciaország jövőképében az európai vezető és az európai integrációval kapcsolatos álláspontja között. A nyugat-balkáni országok integrációjának prioritássá kell válnia a jövőben. Helmut Kohl és Angela Merkel kancellárok egyaránt szem előtt tartották a kisebb tagállamok érdekeit, és az európai integráció kérdésében Európa következő vezetőinek túl kell lépniük a formátumokban való gondolkodáson (mint például a weimari háromszög) a kelet-közép-európai tagállamokkal való együttműködésben. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az európai szuverenitás jövőjének elemeire vonatkozó stratégiai célkitűzést - például a digitális és az energia-átmenetre vonatkozóan - inkluzívan kell kialakítani. Másrészt véleményeket befogadó közös megközelítést kell találni nemcsak a szakpolitikákban, hanem az európai intézményekre vonatkozóan is.
A Berlin-Brüsszel-Washington háromszög kapcsán az előadók elmondták, hogy a Kínával való kapcsolatok kérdése fontos szerepet játszik a transzatlanti kapcsolatokban. A német gazdaság, különösen az ország autóipara, számottevően képviselteti magát a kínai piacon. Habár egyeseknek az amerikai választások előtt, még a német elnökség alatt megkötött EU – Kína beruházási megállapodás elhamarkodott döntésnek tűnhet, ez valójában fontos eredmény. Prőhle Gergely, korábbi nagykövet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint itt az ideje egy pragmatikus és érdekalapú reálpolitikai hozzáállás alkalmazásának Európa külkapcsolataiban. A külső szereplőkkel folytatott együttműködésben kulcskérdés a gazdasági versenyképesség és az európai értékrenden alapuló megközelítés közötti megfelelő egyensúly megtalálása. Mind Kína, mind az Egyesült Államok változtatott külpolitikai stratégiáján. Kína a közelmúltban megváltozott külkereskedelmi stratégiával állt elő, míg a korábbi Trump vezetés a technológia és nyersanyagok terén szorgalmazta az önállóságot, az ellátási láncok biztosítása a Biden-adminisztráció alatt is prioritás lesz. Az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó versennyel, az európai külpolitikának nem csak az értékeken, de gazdasági érdekeken is kell alapulnia. Németországnak részt kell vennie az Európa külpolitikájáról szóló vitában, és a német iparnak felelősséget vállalni mind az európai biztonságpolitika, mind a külkereskedelem terén. A német elnökség egyik központi kérdése volt a harmadik országokkal való együttműködés. A hasonló értékekkel rendelkező országokkal, például Japánnal, Dél-Koreával és Ausztráliával való együttműködés szintén alapvető fontosságú a transzatlanti kapcsolatokban. A fokozódó versenyben a külpolitikai együttműködésnek túl kell lépnie az emberi jogi kérdéseken, és Európának a saját külpolitikai stratégiáját kell követnie. Bár fontos az európai és amerikai értékek közös képviselete, az EU-nak aktívabb szerepet kell felvennie a külpolitika alakításában, elsősorban a gazdasági érdekeket érvényesítve. Az Északi Áramlat 2 példájára hivatkozva Dr. Prőhle elmondta, Németország is felelős Európa versenyképességéért. Matthew Rhodes professzor, a George C. Marshall Center for Security Studies közép- és délkelet-európai programjának igazgatója záró beszédében elmondta, hogy habár Angela Merkel magas mércét állított fel hatékony válságkezelésével, az új német kancellárnak nagyon eltérő európai és külpolitikai kihívásokkal kell majd szembenéznie egy gyorsan változó világban.
Az esemény a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
NÉZD ÚJRA AZ ANGOL NYELVŰ BESZÉLGETÉST!
