2019. november 5-én, kedden az Antall József Tudásközpont szervezésében került megrendezésre a Kül- és Biztonságpolitika Első Kézből előadássorozat legújabb eseménye, amelynek középpontjában ezúttal a tudományos és kereskedelmi űrkutatás legfőbb kérdései álltak. A kerekasztal beszélgetés fő célja az űripar dinamikusan változó európai és globális perspektíváinak a felvázolása volt.

Az eseményen Tomas Hrozenskyvel, az Európai Űrpolitikai Intézet rezidens kutatójával, valamint Dr. Pacher Tiborral, a Puli Space Technologies alapítójával és vezérigazgatójával Csepregi Zsolt, a Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese beszélgetett. A kerekasztal beszélgetés első felében az előadók magát az űrverseny fogalmát járták körbe, kihangsúlyozva a jelenlegi helyzet és a 20. század második felében tapasztalható, az Egyesült Államok és a Szovjet Unió közötti, vetélkedés különbségeit. Tomas Hrozensky hangsúlyozta, hogy jelenleg magán cégek közötti verseny is zajlik, amely a közeljövőben akár még dinamikusabbá is válhat. Másrészt, az űrbe jutás megfizethetősége minden résztvevő számára új lehetőségeket teremtett. Ezt a megfizethetőséget részben az adatok elérhetőségében bekövetkezett változások teremtették meg: már könnyűvé vált új vállalkozások létrehozása, akár nyílt hozzáférésű adatok letöltésével, majd néhány kutatás elvégzésével, lehet olyan hozzáadott értéket generálni, ami értékes lehet egy nagyobb cég, vagy állami szereplő számára. Pacher Tibor kiemelte, hogy mára mind fizikailag, mind technikailag olcsóbbá vált az űrbe jutás a technológia újításoknak és az innovatív megoldásoknak köszönhetően, ezért a lehetőségek nyitva állnak immár a kisebb szereplők számára is – elhozva lényegében az űr tér demokratizálódását. Mindemellett természetesen vannak olyan nagy szereplők, mint például az Egyesült Államok, Japán, India, Oroszország és Kína, amelyek programjai jelenleg a legmagasabb szintet képviselik. Rajtuk kívül vannak olyan ambiciózus országok (Brazília, Dél-Afrika, Új-Zéland, Egyesült Arab Emírségek, Dél-Korea, Ausztrália), amelyek aktívan törekednek képességeik növelésére.

Az új kihívásokról beszélve Pacher Tibor hangsúlyozta az új jogszabályok fontosságát, mivel a korábban ismeretlen új lehetőségek új kérdéseket is felvettek, amelyeket jogilag is szabályozni kell majd előbb, vagy utóbb. Ugyanakkor a közös jogi keret és EU-szabályozás létrehozása nem lesz egyszerű feladat, mivel az előszőr az egyes államoknak kellene javítaniuk a meglévő jogi környezeten. A szabályozott környezet valamennyi érintett fél számára előnyökkel járhat, hiszen mára már kis- és középvállalkozások is aktív résztvevőivé váltak az űriparnak, amelyben fontos szerepet töltenek be. Az előadó hangsúlyozta az űrbányászat szabályozásának kiemelt jelentőségét, amely, akár a Holdon, az európai KKV-k számára nagy lehetőséget jelenthet akár már a következő öt-tíz évben. Noha az EU nem marad le az űrkutatás finanszírozásában, nehéz lehet a jövőben további forrásokat elkülöníteni erre a célra, mivel az európai szavazók nem feltétlenül fogadják el, hogy az EU potenciálisan miért fektet be oly sok pénzt valamibe, amelynek nincs közvetlenül érzékelhető előnye az átlag polgárok számára - tette hozzá Tomas Hrozensky. Az előadók egyetértettek abban, hogy bár az EU kollektíven lép fel az űrkutatás és űripar területén, nem feltétlenül egységesen, azonban a biztonságpolitikai vetületei miatt is szükséges lenne a még mélyebb együttműködés. A közép-európai régió vonatkozásában a szakértők hangsúlyozták, hogy az olyan kis országok, mint például Magyarország vagy Szlovákia is résztvevői lehetnek a nemzetközi űrkutatási projekteknek, különféle ajánlásokat fogalmazva meg. Fontos ugyanakkor, hogy megbízható és megbízható partnerek legyenek, amelyek hosszú, kormányzatokon átívelő távlatokban is képesek teljesíteni kötelezettségvállalásaikat.