NATO IN THE 21ST CENTURY

BARANYI TAMÁS PÉTER, STEPPER PÉTER (szerk.)

NATO IN THE 21ST CENTURY

Tankönyvek | 2019

A NATO idei kettős évfordulója nemcsak az ünneplésre, de a számvetésre is okot ad: az egyre diffúzabb biztonsági környezet, a 2014-es év eseményei, a transzatlanti viszony átrendező­dése és az új biztonsági fenyegetések további fejlődést követelnek meg a szövetségtől. Az Antall József Tudásközpont a kihívások és a le­hetőségek egységes keretbe rendezésével és egy tankönyvként használható, új összefoglalóval tiszteleg a washingtoni szerződés aláírásának hetvenedik, valamint Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásának huszadik évfordulója előtt. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét a világ legsikeresebb katonai szö­vetségeként tartják számon. Ez abból fakad, hogy mindig gyorsan és rugalmasan tudott rea­gálni a biztonsági környezet változásaira. Ilyen változások jócskán akadtak az elmúlt években: a keleti és déli kihívások felerősödése, az ukraj­nai konfliktus, az európai politika változásai, a terrorizmus elleni globális küzdelem és más fejlemények mind arra világítottak rá, hogy a „nyugalom évei” után ismét dinamikusan vál­tozó környezetben kell helytállnia a NATO-nak. Mindez új összefoglalókat, friss értékeléseket követel, hogy diskurzus indulhasson arról, mi is a szövetség érdeke, miben különleges Közép-Európa és benne a visegrádi négyek szerepe, és mi a hosszú távú magyar érdek a szövetségen belül.

A könyv bevezető fejezetében régi témákat helyezünk új megvilágításba: a NATO eredetét és stratégiáját, az európai védelem koncepció­jának fejlődését, a NATO–EU kapcsolatot vagy a szövetség parancsnoki rendszerének változá­sait. A második részben az európai kontinens keleti és déli részén erősödő biztonsági kihívások mellett arra keressük a választ, hogy a transzatlanti tehermegosztás hogyan lehet egyszerre igazságos, hatékony és hosszú távon is fenntartható. A harmadik rész a többdimenzi­ós, átfogó fenyegetésekkel foglalkozik: a NATO szerepével a válságkezelésben, a tengeri hadviselésben vagy akár a társadalmi kapcsolatok fejlesztésében. A negyedik rész a visegrádi országok, valamint Románia és a Nyugat-Balkán perspektíváját, tapasztalatait, kihívásait mutatja be. Végül a NATO-partnerségek és a bővítés kérdései kerülnek terítékre.

Az Antall József Tudásközpontban úgy véljük, időszerű, hogy 2014–2015 hozta nagy változások után új összegzéssel járuljunk hozzá a NATO jövőjét illető diskurzushoz, a szövetség és véde­lempolitikai érdekeink jobb megértéséhez. Bár a regionális szemlélet az egész könyvben megje­lenik, a regionális fejezetben különösen hangsú­lyossá válik: mindegyik ország saját perspektí­vájából igyekszünk megérteni, mit jelent a NATO, és miért fontos igazán Közép-Európából hozzá­járulni a szövetség működéséhez. Mindez külö­nösen fontos annak fényében, hogy nagy össze­foglaló munka nem sok született a NATO-ról a közép-európai országok szemszögéből. Reméljük, hogy tankönyvi igényű kötetünk nem­csak a magyar felsőoktatás kiegészítő anya­gaként forgatható haszonnal, hanem hozzájárul majd ahhoz, hogy a külföldi diákok is megismer­kedjenek a NATO határozottan közép-európai és magyar nézőpontjával, hogy a többi NATO-tagország is jobban értse, értékelje és beépítse a mi térségünk biztonsági szempontjait.

 

A könyv kiadása a NATO Nyilvános Diplomácia Részlege (NATO PDD) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósul meg.